A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a WHC-csoport szerint is veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket és megbéníthatja a termelést a vendégmunkások június 1-jétől tervezett behozatali tilalma – írta meg a 24.hu. Lapszemle.
A kampány során a Tisza Párt közölte, hogy június 1-től további intézkedésig megtiltaná az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. A határidő közeleg, nyilván ennek köszönhető, hogy az ügyben megszólalt a VOSZ és a 9000 főt foglalkoztató WHC Csoport.
Mint az a 24.hu cikkéből kiderül, a VOSZ álláspontja szerint a magyar dolgozók munkahelyeinek és bérfejlesztésének védelme és az ellenőrizetlen vagy indokolatlan munkaerő-behozatal visszaszorítása helyes és szükséges cél. A szabályozásnak azonban különbséget kell tennie a jogszerűen, ellenőrzött csatornákon keresztül érkező és a termelés fenntartásához szükséges munkaerő biztosítása és az átláthatatlan, ellenőrizetlen, esetenként visszaélésszerű foglalkoztatási formák között.
„A magyar munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő vállalkozásokat, termelőkapacitásokat és végső soron magyar munkahelyeket veszélyeztetnek. Van aktivizálható munkaerő-tartalék Magyarországon, de ez nem gombnyomásra elérhető. Az inaktívak, a szenior munkavállalók, a részmunkaidőben visszatérők, a pályakezdők vagy a külföldről hazatérő magyarok bevonásához célzott programokra, tanácsadásra, képzésre és időre van szükség. Erre a VOSZ komplex programjavaslatot dolgozott ki, és örömmel tárjuk ezt a döntéshozók elé, továbbá országos hálózatunkkal közre is működünk a megvalósításban” – írta közleményükben a VOSZ elnökhelyettese, Gazsi Attila.
A VOSZ szerint a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása nem lehet általános megoldás a magyar munkaerőpiacon jelentkező strukturális munkaerőhiányokra, de egyes ágazatokban, térségekben és munkakörökben jelenleg fontos szerepe van a vállalkozások működésének fenntartásában.
A szabályozási felülvizsgálatból az érdekvédelmi szervezetek kihagyhatatlanok – hangsúlyozta a szövetség, amely szerint a következő hetekben három döntésre lenne szükség: ágazati és térségi hatásvizsgálatra, a már jogszerűen itt dolgozók átmeneti szabályainak tisztázására, valamint egy magyar munkaerő-mobilizációs program elindítására.
A WHC szerint a vendégmunkás-állomány hirtelen korlátozása nemcsak a növekedési terveket húzhatja keresztül, hanem a jelenlegi piac stabilitását és tízezernyi magyar munkavállaló munkahelyét is közvetlenül veszélyezteti.
A WHC szakmai álláspontja szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást a vállalatok napi szintű munkaerőigényére. Ez a régóta inaktív réteg jelen állapotában nem mobilizálható, hiszen többségük komoly egészségügyi, szociális vagy strukturális hátránnyal küzd. Ahhoz, hogy belőlük produktív munkavállaló váljon, egy komplex, éveken át tartó kormányzati és vállalati összefogásra – rehabilitációra, átképzésre és lépcsőzetes társadalmi-munkaerőpiaci integrációra – van szükség.
A WHC május 7. és 15. között anonim felmérést végzett a hazai vállalatok körében. A kutatásban 157, különböző méretű és árbevételű cég vett részt. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, és több mint 65 százalékuk 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.
A kutatás eredményei a WHC közlése szerint egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a magyar vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált. A válaszadó vállalatok 71,3 százaléka (112 cég) határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben elképzelhetetlennek tartja, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal oldja meg a munkaerőigényét. Különösen kritikus ez a nagyvállalatoknál, amelyek közül a legfontosabb munkaadók, vagyis a több mint 1000 főt foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott – derül ki a 24.hu cikkéből.
