Évente Kecskeméten a város közterületeire 4-5 millió köbméter csapadékvíz hullik le, ebből a mennyiségből kellene minél többet itt tartani, és helyben a város környezetében szikkasztani – javítaná a mikroklímát és növelné az alacsony talajvízszintet. Az önkormányzat most egy olyan pályázati felhívásra jelentkezett, amely pont ezt a célt szolgálná: növelnék a záportározó tavak kapacitását, szikkasztó területeket alakítanának ki, a vízelvezető-csatornák mesterséges betonvályúját természetes, lankás partfalú mederré változtatnák. Öt milliárd forintot szeretne elnyerni erre a város, siker esetén az egészet az Európai Unió finanszírozná.
Balogh Zoltán, az önkormányzat fejlesztéspolitikai irodájának vezetője már novemberben beszélt a KecsUP Híreknek a tervezett projektről. A pályázat összeállítását 2025 nyarán elkezdték, a képviselő-testület pedig a február 12-ei ülésen foglalkozott a témával, és jóváhagyta a támogatási kérelem benyújtását. A város kerekítve 5 milliárd forint európai uniós forrást szeretne elnyerni, az EU százszázalékban finanszírozná a megvalósítást.
A felhívás szerint a támogatás célja a településeken jelentkező, klímaváltozás által is súlyosbított, az egyenetlen csapadékeloszlásból adódó vízgazdálkodási problémák megoldása, az ilyen irányú kihívások kezelése, ezáltal pedig a vízhiányból adódó károk mérséklése, megszüntetése. Mindez zöldinfrastruktúra fejlesztésekkel, természetalapú megoldások alkalmazásával, valamint a témához kapcsolódó szemléletformálással, közösségi rendezvényekkel történne.
A közgyűlési előterjesztés is hangsúlyozza: Kecskemét és térsége a klímaváltozás és szárazodás hatásainak az országon belül az egyik leginkább kitett területe.
A város jelentős éghajlati kockázatokkal néz szembe, különösen az aszály, a talajvízszint csökkenése, a szélsőséges időjárási helyzetek (például extrém csapadékhullások, hőmérséklet-ingadozások, hőhullámok, csapadékmentes időszakok hosszának emelkedése) és a levegőminőség romlása tekintetében.
Ezek a folyamatok komoly hatással lehetnek a város agrárgazdasági, vízgazdálkodási, termelésbiztonsági, energetikai, zöldfelület-gazdálkodási, humán-egészségügyi helyzetére, és ezeken keresztül a város hosszú távú élhetőségére – ezért az önkormányzat elkötelezett a zöld átállás megvalósításában; ennek jegyében készült el a Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) – szerepel az előterjesztésben.
Ha sikerrel jár a város beadott pályázata, és megítélik a támogatást, a Csukás-éri főcsatorna mentén növelnék a táj vízvisszatartó kapacitását. Mindezt a lehulló csapadékvizek helyben tartásával tennék, valamint olyan zöldinfrastruktúra elemek létrehozásával, amelyek lehetőséget nyújtanak a csapadékvíz késletetett levezetésére és fokozatos elszikkasztására.
Összesen tíz területen avatkoznának be:
- Ménteleki-csatorna
- Nyíri-csatorna
- Felső záportározó
- Nagybani piac melletti terület
- Szennyvíztelepi véderdő
- Alsó záportározó
- Csukás-ér alsó szakasz
- Aranykalász (Pákai)-csatorna
- Csalánosi záportározó
- Félegyházi-főcsatorna
A külterületi, elsősorban déli és északi szakaszokon az alapvető probléma a mesterséges csatornák erős lecsapoló hatása, melyek hozzájárulnak az egykori vizes élőhelyek, szikes gyepek és mocsarak kiszáradásához. Ezzel szemben a település belterületéhez közeli, vagy azzal határos Csukás-éri főcsatorna menti területeken a kapacitáscsökkenés (Alsó
záportározó), a vízhiány és a csökkenő erdőállomány, valamint a vízminőség és a néhány évente megjelenő belvízveszély jelentenek gondot.
Egyik cél a Csukás-éri főcsatorna mentén elhelyezkedő két záportározó (Felső és Alsó záportározó) kapacitásának növelése, szikkasztó-vízvisszatartó területek kialakítása, amelyek képesek az intenzíven lezúduló csapadékvizet helyben tartani (Nagybani piac és kapcsolódó területei, Szennvíztelepi véderdő, Csalánosi záportározó).
A vízfolyások természetes állapotának helyreállítása érdekében a
mesterséges, betonmedrű szakaszokat (például a Csukás-ér a Felső Záportározónál és a
csapadékvíz-elvezető csatornaszakasz a Szennyvíztelepnél) természetes, lankás partfalú
mederré alakítanák.
Ez a beavatkozás az ökológiai szisztémát javítja azáltal, hogy hozzájárul a víz lefolyásának lassításához, és ezáltal a víz nagyobb mértékű talajba szivárgásához, ami talajvíz emelkedését eredményezi.
A vízminőség javítását természetalapú szűrők alkalmazásával éri el a projekt, ideértve a gyökérzónás szűrés lehetőségeinek vizsgálatát, szűrőtóvá alakítást (pl. a Felső záportározó, csónakázótó) és esőkertek kialakítását (például a Nagybani piacnál).
Ezzel párhuzamosan az ökológiai rehabilitáció keretében az invazív fajokat eltávolítanák és őket honos, klímareziliens (az éghajlatváltozás okozta hatásoknak ellenállni képes) fajokkal pótolnák – a biológiai sokféleség és a meglévő (véderdő) területek ökológiai stabilitásának jegyében – derül ki a közgyűlési dokumentumból.
Balogh Zoltán korábban a KecsUP-nak hangsúlyozta: nem nyíltvízi tavak kialakítása a cél – a várható csapadék mennyisége ezt valószínűleg nem is tenné lehetővé –, hanem a klimatikus viszonyok javítása, a talajvíz süllyedésének megállítása. Magyarán ezek a területek vízmegtartásra, szikkasztásra lesznek létrehozva, nem öntözésre.
A projekt keretében klímapark, tanösvények, futókörök, sétányok, játszótér kialakítása is tervezve van.
Kiemelt cél a lakosság minél aktívabb bevonása is, akár már a tájépítészeti tervezésbe is, a későbbiek során pedig sor kerülhet vásárolt és mentett növények osztására, iskolásoknak szervezett szemléletformáló programokra, a csatornák mentén fa-és cserjeültetésekre.
Amennyi vizet csak lehet, azt mind itt kellene tartani – ebben az EU is sokat tud segíteni
