“Az a nagy álmom és az elképzelésem a választással kapcsolatban, hogy április 13-án reggel, amikor kiderül, hogy a Tisza fog kormányt alakítani Magyarországon, akkor lélekben felszabadulunk. Mindenki végre megnyugszik, és elkezdünk tényleg egy normális világban élni” – mondta el a KecsUP Híreknek Csőszi Attila, a Tisza jelöltje Bács-Kiskun 1. számú választókerületében. Kérdeztük többek között arról, mi motiválta a politikai színtérre lépésre, milyennek látja a kampányt, riválisa, Salacz László tevékenységét, a saját esélyeit, az önkormányzati sajtót és Magyar Pétert, hogyan fogadják a környező településeken, mit tart a legnagyobb problémáknak a körzetében, megválasztása esetén miként képzeli el főbb ígéretei megvalósítását, honnan ered az ismeretsége a polgármesterrel, és mit válaszol a vállalkozói múltjával, valamint a Malom Központ beruházásával kapcsolatban a Hiros.hu-n megjelent cikkre. Balla Szilárd és Hraskó István írása.
A 2026-os országgyűlési választásig igyekszünk minél több, Bács-Kiskun megye 1. és 2. számú egyéni választókerületében induló képviselőjelölttel személyes interjút készíteni. Most a Csőszi Attilával, a Tisza Párt jelöltjével (1. számú választókerület) készült interjúnkat olvashatják (melyet március 9-én vettünk fel). Az országos listát állító pártok képviselőjelöltjeit mind megkerestük, természetesen a Fidesz-KDNP két indulóját, Cseh Tamást és Salacz Lászlót is, de ők többszöri interjúkérésünkre sem reagáltak. Másokkal folyamatban van az egyeztetés.
Mikor és miért jutott arra az elhatározásra, hogy kipróbálja magát a politikában, ráadásul rögtön az országos politikában, nem is városi szinten?
Nagyon régóta figyelem a politikát, de soha nem érdekelt olyan szinten, hogy belefolyjak, és nem gondolkodtam abban, hogy politikus legyek. Szinte biztos voltam abban, hogy ha valaha le lehet bontani a Fidesz rendszerét, akkor az belülről fog elindulni. Engem is megindított az, hogy Magyar Péter a Partizán-interjúban milyen dolgokról beszélt a kegyelmi ügy kapcsán. Szerintem mindenki, aki hasonlóképpen gondolkodott, érdeklődve kezdte el figyelni Magyar Péter színrelépését. Ahogy történtek sorra az események, lehetett látni, hogy az embereknek egyre nagyobb igényük van változásra. Kecskemét ahhoz kicsi város, hogy az ember ne találkozzon viszonylag gyorsan egy Tisza-sziget taggal. Engem is megragadott ez a dolog, de akkor még messziről figyeltem őket. Aztán barátokkal felmentem az október 23-i rendezvényre, amikor Magyar Péter bejelentette, hogy a Tisza az eddigi pártpolitikától eltérő módon keresi a jelölteket. Megszólítva éreztem magam, és azt gondoltam, hogy ha van lehetőségem arra, hogy tegyek valamit a változásért, akkor meg kell lépnem. A szűk családi körömben is rendszeresen téma az, hogy milyen helyzetben van ez az ország, milyen kilátásai vannak a fiataloknak – nekem is van két fiam. Tulajdonképpen itt kezdődött ez az egész dolog. Aztán beléptem a Főnix Tisza Szigetbe Kecskeméten, ahol egyre aktívabb taggá váltam. A szigetek közös rendezvényein, találkozóin felvetődött, hogy ki az, aki esetleg vállalna ilyen szerepet, s ki lehet rá alkalmas. Majd elindult egy folyamat: először Magyar Péterrel volt interjúm, aztán bekerültem a jelölt-jelöltek közé, végül pedig a szavazáson kiválasztottak.
Mennyire követte eddig a helyi közéletet, például a testületi üléseket vagy a választókörzethez tartozó kisebb települések életét?
Mivel politikával korábban nem nagyon foglalkoztam, a környező települések politikai életét nem igazán követtem. Viszont nagyon sok olyan település van az én választókerületemben, ahol rokonaim, barátaim, ismerőseim élnek, így jó pár település szerkezete, politikai irányultsága ismerős volt számomra. Az köztudott egyébként is, hogy a Bács-Kiskun 1. számú OEVK híresen fideszes körzet. Kecskeméten 28 évig vállalkozó voltam, teljesen tisztában vagyok az aktuálpolitikával és a politika hatásával a gazdaságra. Itt élek, tősgyökeres kecskeméti vagyok, itt születtek a gyerekeim, kecskeméti a feleségem. Végigéltük, ahogy negatív változások sorozata miatt a mezővárosias jellegből Kecskemét eljutott egy csendes, visszafogott, és az Elios óta sötét, iparvárosi jellegbe – ez egyáltalán nem tetszett.
Világnézetileg milyen embernek tartja magát, milyen értékeket vall?
Alapvetően mindig jobboldalinak tartottam magam, most is, de szerintem ma ideológiai téren mindent összemosnak mindennel. Politikai szerepvállalásom oka, és egyben a politikai hitvallásom is, hogy legyen egy normális demokrácia, meg egy működő ország – minden másról pedig utána lehet ideológiailag beszélni.
Milyennek látja idáig a kampányt? Egyáltalán hogyan készítették fel Önöket a kampányra? Volt-e valamilyen gyorstalpaló, tréning?
Ahogy jelölt-jelöltté váltam, ki kellett választanom a saját csapatomat. A kampánymenedzserünk Dornyi István, a rendezvényszervezőnk Nagy Mónika, az operatív igazgatónk, aki többek között a pultozással, újságszórással, szórólapozással foglalkozik, Lerch Adrienn. Ők mindannyian Tisza-sziget tagok, kapcsolattartók, az elejétől kezdve benne voltak a Tisza-szigetek rendszerében, nagyon jól ismerték az ebben lévő szereplőket. A kampánycsapat minden tagjának voltak képzések, hiszen – tetszik, nem tetszik- mindannyian amatőrök vagyunk, most kezdtük a politikai életet. A regnáló hatalommal szemben itt tényleg az utca embere, az egyszerű emberek, vállalkozók, dolgozók tesznek nap mint nap azért, hogy változás legyen az országban. Amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: ezt saját szabadidejükben, saját költségükre, saját lelkiismeretük, meggyőződésük szerint végzik, mindenféle állami támogatás és dotáció nélkül. Ez a legnagyobb kincse a Tiszának és a Tisza-szigetek szervezetének. Van egy óriási segítség is a központból, hiszen ott vannak a profi kampánymenedzserek-és stratégák, de azt, hogy például az én kampányomban mi történik, az a csapatom döntésein múlik. Nap mint nap tanulunk, és abszolút demokratikusan dolgozunk: leülünk, mindenki hozzáteszi a saját ötletét, és aztán azt csináljuk, ami a többség szerint alkalmas arra, hogy előrébb vigye a kampányt.
Hány ember segít a plakátolásban, mit lehet tudni a kampány finanszírozásáról? Milyen költségei vannak és miből tudják ezeket fedezni?
Magyar Péter az elején kijelentette, hogy a Tiszának nem lesznek óriásplakátjai, mert ezeket nem is tartjuk hatékonynak, másrészt pedig azt kívántuk üzenni, hogy abban az elképesztő nagy méretű és és teljesen fölösleges vizuális környezetszennyezésben, amit egyébként az év 365 napján a kormány ránk zúdít, a Tisza nem kíván részt venni. Részben az anyagi források hiánya miatt van, részben pedig azért, mert semmi értelme nincs. Persze valamilyen formában meg kell jelenni, elsősorban a szavazókörök környezetében. A mi szűkös anyagi forrásaink arra elegendők, hogy 90×60-as plakátokat készítettünk minden jelölt számára, amin a jelölt és Magyar Péter szerepel. Ezeket helyezzük ki: kizárólag önkéntesek, barátok, családtagok segítenek, és bizony maga a jelölt is megy, én is plakátolok. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha lámpaoszlopokra lesz kirakva az arcképem, azt pedig végképp nem, hogy létrára mászva én fogom kitenni. Kemény, fárasztó munka, de az a minimum a saját önkénteseimmel és a barátaimmal szemben, hogy én is ott vagyok velük, és közben jókat beszélgetünk. A plakátokat a Tisza-központtól kapjuk, mindenki annyit kapott, amennyit igényelt. Öt-hat csapat helyezi ki ezeket a választókerületben. Hangsúlyoznám: 2026 Magyarországán, 22 évvel az Európai Unióhoz történt csatlakozás után az embereknek azon kell gondolkodniuk, hogy másnap kirúgják-e őket az állásukból, mert fotókon látszódik, hogy segítettek kirakni a plakátjaimat. Az, hogy itt tartunk, szerintem mindennek az alja, és ez a méltó kórkép Magyarországról és Kecskemétről is.
Mi a véleménye a kampány stílusáról? Gyakran szerepelnek Molnár Jánossal (a Tisza Párt másik Kecskemétet is érintő körzetének jelöltje – a szerk.) az önkormányzati médiában is, nem éppen pozitív kontextusban. Több videó is megjelent náluk, ahol Molnár János nem áll szóba a KTV riporterével. Nekik nyilatkoznak majd vagy teljesen elzárkóznak ettől?
A Kecskeméti Televízió elvileg egy közhasznú társaság, és ugye nem az a feladata, hogy a Fidesz propagandáját nyomja éjjel-nappal, csak a Fidesz-közeli embereket szólaltassa meg és a saját formájára próbálja kifacsarni és kiollózni bárkinek a válaszait. Ez vérlázító. Amíg nincs független magyar közsajtó, a Tisza Párttal egyetértésben én is teljesen fölöslegesnek tartok bárminemű megnyilatkozást az önkormányzati médiának – hiszen ők nem sajtóorgánumként, hanem hazug propagandaként keresik a Tisza jelöltjeit. Hozzáteszem, engem a mai napig senki nem keresett, mindenféle más állítással szemben.
Az állítja, nem érkezett felkérés interjúra a Kecskeméti Médiacentrumtól?
Hozzám semmilyen felkérés nem érkezett és senki nem jött oda, hogy szeretne bemutatkozni és interjút készíteni. Én nem követem egyik kecskeméti sajtótermék munkásságát sem, amely ezt a vonalat képviseli. Nem látom értelmét, mert egész egyszerűen nem a valóságot mutatják be, hanem a saját hazug propagandájukat nyomják. Persze értesülök ezekről az értékelhetetlen cikkekről, videókról, amiket ők gyártanak. Egyébként megtalálnának, ha akarnának, csak nem mernek odajönni hozzám. Ha nem akarják megszólítani a tiszás jelöltet, akkor azzal én nem tudok mit kezdeni. Azzal sem, ha vegzálják az önkénteseimet, majd utána hazug módon hazug tartalmakat gyártanak, vagy zaklatják a kampánymenedzseremet. Ha mindkét fél számára azonos körülmények között megteremtődne egy lehetőség, akkor minden további nélkül rendelkezésre állnék – de nem gondolom, hogy a választás hátralévő napjaiban ez bekövetkezne.
Mi a véleménye a legnagyobb riválisáról, Salacz Lászlóról? Ezt azért is kérdezzük, mert egy videóban ön arról beszélt, hogy Salacz körbetelefonálta vagy körbetelefonáltatta a választókerületben dolgozó polgármestereket, hogy ne fogadják önt. A Salacz iránti kritikái saját ötlet alapján jönnek, vagy fentről jövő sugallat?
Semmiféle fentről jövő sugallatot nem kapunk, én legalábbis biztosan nem. Minden létező településre elmentem a választókerületemben, többször is, így jól ismerem az OEVK-t. Igyekszem minél több emberrel beszélgetni, és miután nem vagyok a politikában jártas ember, ezért a legtöbb helyen az volt a kérdésem, hogy mit tett le az asztalra az eddigi országgyűlési képviselő. Főleg annak ismeretében, hogy a Fidesz eredménye 2022-ben a vidéki településeken a 70 százalékhoz közelített. Látva, hogy milyen állapotok vannak, kíváncsi vagyok, vajon mi vihette rá az embereket arra, hogy ennyire határozottan a Fidesz és Salacz László mellett döntsenek. Ők maguk meséltek arról, hogy nem látták Salacz Lászlót az elmúlt időszakban. Mint mondták, többnyire falunapi rendezvényeken jelent meg, és még akkor sem állt szóba az egyszerű emberekkel – inkább csak a polgármesterekkel, akik ugye szintén fideszesek. Beszélnek a problémáikról, hogy mik lettek megígérve az elmúlt választási kampányok alkalmával és mi teljesült.
Az „ismerd meg ellenfeled” elv alapján kampánycsapatommal igyekszünk mindent megtudni Salacz Lászlóról. Miután tizenkét éve regnáló országgyűlési képviselő, a választókerület állapota az ő munkájának a leképeződése. Végignézve a településeken, sok pozitív dolgot nem sikerült találnunk. Próbáljuk felhívni a választók figyelmét, hogy Salacz László érdekérvényesítő képessége a politikában nagyon alacsony, sőt szinte nincs is. A Bács 1-es választókerület egy mostohagyerek.
Látva az emberek elvárását, hangulatát, várakozásait a kistelepüléseken, az a véleményem, hogy mindenki változást szeretne ebben az OEVK-ban, csak az a kérdés, milyen mértékűt. Ezért kerestem meg a polgármestereket, és próbálok tőlük pártpolitikától függetlenül információt szerezni: hogy éreznek ők, milyen pozitív változások történtek, mi az, ami az embereket foglalkoztatja és milyen perspektívát látnak a saját településüknek. Szerintem egy polgármesternek pártállástól függetlenül a saját településén élőkért kellene dolgoznia. Leginkább ezért voltam felháborodva azon, hogy fideszes polgármesterek – az információink szerint többnyire zsarolás és fenyegetés következtében – nem álltak szóba velem, miközben azért elég nagy esély van arra, hogy tiszás országgyűlési képviselője lesz a választókerületnek. Így főként az utcán beszélgetünk a járókelőkkel, az ott élőkkel. A Tiszának éppen ez az óriási előnye, hogy végre megszólítja az embereket, és megkérdezi őket a problémáikról. Ha nem hallgatod meg a választóidat, akkor miért válasszanak téged? Ez nem működhet. És úgy tűnik, hogy már nem is működik Salacz László részéről. Úgy érzem, az emberek örömmel fogadnak, ezért reményekkel telve várom április 12-ét.
Ön szerint mennyire fontos most a jelöltek személye, mennyire a pártlogó alapján szavaznak majd a választók?
E tekintetben is unikum a Tisza, hiszen az elmúlt időszakban annyira nem volt érdemes alternatíva a pártpolitikai palettán. A Fidesz uralta a politikai közéletet, teljesen mindegy volt, kit indítanak, úgyis ő nyert. Most sokáig azt hallottuk, hogy a Tisza „one man show”, és Magyar Péterről szól ez az egész. Óriási várakozás követte a teljesen újszerű jelölt-kiválasztást, az emberek kíváncsiak voltak, hogy vajon ki lesz az a 318 jelölt-jelölt, aki ezt vállalja és ki mer állni a fényre, utána pedig várhatóan majd megkapja a magáét a propagandától. Én azt láttam, hogy nagyon érdekelte az embereket a jelölt személye – mégpedig azért, mert végre személyesen tudnak velük találkozni. Hihetetlen volt, hogy az ajánlások gyűjtésekor a kisebb településekről is jelezték, hogy szeretnének ők is segíteni, így nekem a legtöbb idő azzal ment el, hogy el kellett juttatnom az üres ajánlóíveket akár 50-70 kilométerre, aztán vártuk, hogy visszaérkezzenek, tele aláírásokkal. Miközben – nem árulok el nagy titkot – Kecskeméten egy helyszínen is össze tudtuk volna gyűjteni a szükséges ötszázat egy-másfél óra alatt. De mi magunk is nagyon fontosnak tartottuk azt, hogy ebben mindenki részt vehessen, aki szeretne.
A fideszes képviselőkkel szemben sokszor elhangzott kritikaként, hogy “szavazógépek”, csak azért vannak az Országgyűlésben, hogy megnyomják a gombot. A tiszás képviselőknek mekkora autonómiájuk lesz? Mennyire lesz szabad kezük itt a körzetükben, vagy akár a parlamenti szavazás során? Erről esett-e szó az egyeztetések során?
Én a legelső interjúmon, amikor Magyar Péterrel volt lehetőségem találkozni, kiemeltem, hogy ha bejutok a Parlamentbe, akkor semmiféleképpen nem szavazógépnek megyek. Hangsúlyoztam, hogy ha a Tisza esetleg ilyesmiben gondolkodik, akkor nem én vagyok az optimális jelölt erre. Ő azonnal kijelentette, hogy erről szó sincs. Óriási megerősítést jelentett, amikor decemberben Balatonfüreden, az első tiszás “frakcióülésen” találkoztam a másik 105 jelölttel. Aki ott volt és látta, hogy ki ez a 106 ember, annak szerintem eszébe sem jutna, hogy ezeket a jelölteket rá lehet majd venni, hogy gombnyomogatók legyenek. Mindenki nagyon magasan kvalifikált és igen határozott véleménnyel rendelkező ember. Magyar Péter is elmondja minden alkalommal, hogy nem irigyli a Tisza leendő frakcióvezetőjét, elég határozottnak kell majd lennie ahhoz, hogy ezt sok-sok véleményt és határozott embert megpróbálja kompromisszumkésszé tenni. Visszatérve a saját személyemre, aki engem ismer, az tudja, hogy elég jó az érdekérvényesítő képességem is. Versenysportoló voltam hét éves koromtól kezdve, tehát amit elhatározok, azt minden körülmények között végigcsinálom. Határozottan ki fogok állni azért, hogy az egész választókerület végre elinduljon a fejlődés útján: ne lefelé csússzunk a lejtőn, hanem másszunk inkább hegyet!
Egy kérdés még Magyar Péterről: mi a véleménye az ő személyiségéről, egyáltalán a színrelépéséről? Nem volt-e olyan vélt vagy valós ügy, amely befolyásolta volna a róla kialakult véleményét? Teljes mértékben felsorakozik mögé?
Azért vagyok itt, mert teljes mértékben támogatom őt és azt, amit ő elképzelt. Alkalmasnak tartom arra, hogy vezesse ezt az országot, hiszen mégiscsak vállalta, hogy kilép ebből a borzasztó gépezetből. Láttuk, hogy mit kellett eltűrnie az elmúlt időszakban: az összes létező módon támadták, mindössze azért, mert más a véleménye. Az, hogy több mint hárommillió ember áll mögötte ma, méltóképpen visszaigazolja neki is, hogy jó úton jár. Van egy nagy többség, akiknek elege van a velejéig romlott, korrupt Orbán-rendszerből. Mi semmi mást nem szeretnénk, csak egy normális országban élni. Péterrel kapcsolatban szinte bármi megjelenhet, úgyis minden kontraproduktív lesz. A Fidesznek ez a fajta lejáratókampánya szerintem mára mindenki számára elfogadhatatlan.
Ismerősi vagy baráti körből milyen visszajelzést kapott az indulásával kapcsolatban?
Kapok teljesen értelmezhetetlen, vadidegen emberektől privát üzeneteket: mit képzelek magamról, ilyen vagyok, olyan vagyok, amolyan vagyok. Megjelennek különböző social media felületeken számomra érdektelen videók, bejegyzések. Kommenteket nem olvasok, tőlem bárki bármit írhat, mert abszolút nem érdekel, hogy valakinek a fotelből, főleg álprofil mögé bújva vagy arckép nélkül milyen véleménye van rólam. Az a baj, hogy ma eljutottunk arra a szintre, hogy a barátságokba, a családokba, a közeli kapcsolatokba is éket ver a politika. Én bármikor szívesen beszélgetek fideszessel is, ha ezt kulturált keretek között tudjuk tartani. De ha a második mondat után már csak az indulat meg cinikusság mutatkozik, akkor nincs értelme a beszélgetésnek. Nekem az a nagy álmom és az elképzelésem a választással kapcsolatban, hogy április 13-án reggel, amikor kiderül, hogy a Tisza fog kormányt alakítani Magyarországon, akkor lélekben felszabadulunk. Mindenki végre megnyugszik, és elkezdünk tényleg egy normális világban élni. Sajnos ami most van, az egy rémálom.
Azt mondta, hogy szívesen beszélget fideszesekkel is. Ugye Magyar Péter miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort, és azt mondta, hogy majd azt követően lesznek helyi képviselői viták. Amennyiben lesz vita Orbán és Magyar között, ön is vitatkozna Salacz Lászlóval?
Természetesen. Ez nem kérdés.
Beszéljünk a saját helyi programjáról. Itt nagy hangsúlyt helyezett a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügyére. Nemrég a KecsUP-nak úgy fogalmazott, hogy “szoros felügyelet alatt” tartaná az ügy kivizsgálását. Ezt hogy érti pontosan? A nyomozás a rendőrség feladata, még ha nem is halad gyorsan. Milyen eszközöket lát, hogy fel legyen tárva ez az ügy?
Nem vagyok jogi végzettségű ember, de szerintem aki látott már egy-két ilyen jogesetet, vagy tájékozódik a sajtóból, az tudja, hogy itt azért biztosan nem tökéletesen működik az igazságszolgáltatás gépezete. Az Állami Számvevőszék hozott egy elég egyértelmű és határozott állásfoglalást és ők maguk tettek feljelentést az ügyben. Megnevezték a felelősöket, az ügy érintettjeit és elég konkrét elvárásokat fogalmaztak meg a jelentésben. Azt gondolom, ha egy normális demokráciában élnénk, akkor egy évvel később nem biztos, hogy ott kellene tartania egy vizsgálati anyagnak, hogy sem egy tanúkihallgatás, sem egy gyanúsítotti kihallgatás nem történt. Hangsúlyozom, nem értek ezekhez a dolgokhoz, mert nem az én szakmám, de laikusként össze tudom hasonlítani azzal, hogy ha valaki elkövet egy bolti lopást – ami azért viszonylag messze van egy 600 milliárd forintnyi közpénz eltulajdonításától -, akkor egész gyorsan eljutnak a gyanúsítotti kihallgatásig vagy a meggyanúsításig, aztán a vádemelésig, sőt ennyi idő alatt már sok helyen ítéletet szoktak hozni. Itt meg tulajdonképpen látjuk, tudjuk, érezzük mi kecskemétiek, hogy mi történt. Eltűnt 127,5 milliárd forint. Most már csapjuk hozzá szerintem a 19,5 milliárdot, amit még egyszer rendelkezésre bocsát a kormány szintén adófizetői pénzből, és akkor még nem beszélünk az elmaradt haszonról, a kamatokról, meg egyebekről. A legnagyobb baj, hogy itt meg lettek nevezve a kecskeméti városvezetők, a polgármester, az alpolgármester és országgyűlési képviselő, akik az alapítványban ülnek. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy legalább felfüggesszék a tiszteletdíjuk felvételét. Ugyanúgy, ugyanabból az egyébként üres kosárból sorra veszik fel a havi több millió forintot. A Tisza alapvetése, hogy visszaállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a bíróságok és nyomozóhatóságok tekintélyét. Ez azt fogja eredményezni, hogy ebben az ügyben történnie kell valaminek. Tájékoztassák a nyomozásról a közvéleményt, tudja meg mindenki, kik a felelősök azért, hogy itt egy óriási lehetőséggel Kecskemét nem tud élni. Én azt vállalom, hogy szemmel fogom tartani az ügyet, és lehetőségeimhez képes tájékoztatni fogom Kecskemét lakosságát arról, hogy áll.
A korrupció felszámolását is célul tűzte ki. Helyi szinten vannak-e olyan konkrét ügyek, amikre gondol, vagy tervez feljelentést tenni, azok kivizsgálását sürgetni? Milyen módon képzelik el a korrupció visszaszorítását akár országos, akár helyi szinten?
A szakemberek sokszor megnyilvánultak arról, hogy főleg közbeszerzési eljárásoknál a túlszámlázás divat lett Magyarországon. Persze, nem látunk bele konkrét ügyekbe. A Tiszának vagyok a képviselőjelöltje, de semmiféle jogosultságom nincs semmilyen információt megszerezni. Ettől függetlenül kecskeméti lakosként hallok olyan ügyekről, amelyek gyanúsak.
A korrupciónak két ága van, az egyik a gazdasági, a másik pedig a politikai korrupció. A politikai korrupció tárgykörébe sorolom azt a rengeteg politikai kinevezettet, akik a kecskeméti önkormányzathoz kötődnek. Emellett hallunk, látunk egyéb szervezeteket, olyan állami hivatalokat, ahol szintén kizárólag a politikai lojalitás alapján neveznek ki vezetőket, akik pedig sokszor nem megfelelően sáfárkodnak a tisztséggel. Ami a kecskeméti önkormányzatnál folyik a politikai kinevezettek tekintetében, az teljességgel elfogadhatatlan. Még magánszemélyként indítottam közérdekű adatigénylést a teljes közgyűlési tagság ellen, hiszen nem akartam kifejezetten a fideszes önkormányzati tisztségviselőket kipécézni. De micsoda véletlen, kiderült, hogy a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő cégek kivétel nélkül fideszes képviselőket alkalmaznak, ellenzékieket nem. És pont ezek a fideszes képviselők szerepelnek igen aktívan a mostani országgyűlési képviselői kampányban. Különféle social media tartalmakat gyártanak, hetet-havat összehordanak. Ők kizárólag a saját állásukat féltik. Tudják, hogy amennyiben a Tisza meg fogja nyerni ezt a választást, akkor igazolniuk kell azt, hogy miért kerültek ebbe a pozícióba. Én azt szeretném elérni, hogy szűnjön meg ez a fajta politikai korrupció. Most politikai alapon neveznek ki igen jól fizető, közpénzes állásokba embereket, akik ráadásul teljesen alkalmatlanok az állás betöltésére, és nem is végzik el a munkájukat.
Mi tudjuk, kikre gondol, vagy legalábbis sejtjük, de meg kívánja őket nevezni?
Nem, mert szerintem nem ér annyit az egész. Az a magánvéleményem, hogy térjenek vissza a saját munkájukhoz. Van még néhány napjuk bebizonyítani azt, hogy ők ténylegesen okkal vannak a pozíciójukban. Ha a Tisza kormányra kerül, akkor elképzelhető, hogy kivizsgálások fognak kezdődni ezekben az ügyekben.
A közúti, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése pénzfüggő, tehát az, hogy a kórházban lesz-e több ápoló, vagy x kilométerrel több út lesz felújítva. Hogyan lehet ebben minél gyorsabban és hatékonyabban előrelépni?
Magyarországnak óriási hátránya, hogy 8000 milliárd forintnyi EU-s forráshoz nem jut hozzá. Emellett vannak olyan területek – például a propaganda -, melyek elképesztő összegeket emésztenek fel, teljesen értelmetlenül. Racionalizálással pénzeket lehet majd felszabadítani, ez kizárólag érdekérvényesítő képességen múlik. A Bács-Kiskun 1-es OEVK úthálózata értelmezhetetlen. Sok helyen az egyetlen közlekedési lehetőség a közút, mert a vasúthálózat borzasztó állapotban van. Az, hogy emberek arra vannak kényszerítve, hogy ezeken a rossz minőségű utakon járjanak, egyszerűen hihetetlen. E tekintetben a választókerület nagy bajban van, az 52-es és az 51-es utat is nyugodtan hívhatjuk „halálútnak”. Amíg nincsenek meg az alapvető dolgok, addig nem tudunk egyről a kettőre lépni. Ez igaz az úthálózatra és az egészségügyi infrastruktúrára is. Hogy fordulhat elő, hogy a 12 ezres lakosságú Lajosmizsén egy darab mentő áll rendelkezésre? Hogy fordulhat elő, hogy Kunszentmiklósról Kecskemétre jön be a beteg a megyei kórházba, olyan utakon, ahol helyenként 30 km/h-val lehet közlekedni, mert egyébként életveszélyes? Teljes a koncepciótlanság, nem történt semmi az elmúlt 16 évben. Hányszor ígérte meg ez a Fidesz kormányzat, hogy most már fel lesz újítva az 52-es út? Nem csinálták meg, csak egy kis szakaszon javítgattak. Az mindennek a teteje, hogy egy tizenkét éve regnáló országgyűlési képviselő, Salacz László aláírást gyűjt saját magának, majd büszkén mutatja be, hogy ő írta alá először az ívet. Azt hiszem, hogy ez mindent elmond erről a körzetről és Salacz László munkájáról.
Kecskemét iparának a Mercedes-gyár bővítésével valószínűleg még több munkavállalóra lesz szüksége. Korábban sokan jöttek Ukrajnából, a Vajdaságból, az utóbbi években pedig rengeteg ázsiai – főleg indiai és Fülöp-szigeteki – vendégmunkás érkezett. A Tisza június 1-től további intézkedésig megtiltaná az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát. Ez rövid távon nem okozhat munkaerő-ellátási problémát az olyan ipari városokban, mint Kecskemét?
Kettős a kérdés, hiszen a kormányzattól folyamatosan azt halljuk, hogy az Európai Unió meg a Tisza majd be akarja engedni a migránsokat – miközben a Fidesz eddig is beengedte őket, ha munkavállalóként jöttek. A vendégmunkások alkalmazásának legnagyobb haszonhúzója pedig Orbán Viktor egyik testvére. Nem látok bele a Mercedes üzletpolitikájába, de én úgy tudom, hogy ezek a nagy beruházások hihetetlen mennyiségű közpénzt kaptak támogatásként munkahelyteremtésre. Vállalkozóként mondom: aki szeretné nyereségesebben üzemeltetni a cégét, próbálja a bérköltségeket csökkenteni – nagy kérdés, mi annak az oka, hogy erre vendégmunkásokat vesz igénybe. Ha azért dolgoznak Kecskeméten ázsiai vendégmunkások, mert olcsóbbak, mint a magyar dolgozók, akkor az teljességgel elfogadhatatlan. Hiszen a nagy cégek nyilván azért települtek ide, mert a gazdasági környezet kedvezőbb számukra, de ha ennek tetejébe a magyar emberek kárára végzik tevékenységüket, akkor az ellen tenni kell. Nekünk az a legfontosabb, hogy a magyar emberek kapjanak munkalehetőséget a kecskeméti cégeknél, akár a Mercedes-gyárban. Ha nem találnak elég szakképzett munkást, akkor az meg a fennen hirdetett duális képzés csődje lehet, amelynek Kecskemét állítólag élharcosa, hiszen lépten-nyomon azt hangoztatják, hogy milyen hihetetlen együttműködés van a Mercedes-gyár és Kecskemét város között. Az a célunk, hogy a magyar emberek európai szintű bérért dolgozhassanak, és ne az történjen, hogy a multik tulajdonképpen szalagmunkássá silányítják a magyar munkaerőt. Nem tudom egyébként, ki mit érez abból, hogy sok éve Kecskeméten van a világ egyik legnagyobb autógyára – a pozitív hozadékokat illetően nekem lényegesen magasabbak voltak a várakozásaim.
Amikor találkozik gyakorló polgármesterekkel, és megkérdezik öntől, hogy kormányon a Tisza Párt hogyan reformálná meg az önkormányzati rendszert, mit válaszol erre? Választási győzelmük esetén mit tenne a Tisza-kormány például az államosított iskolákkal?
A Tisza vállalása e tekintetben is egyértelmű: vissza kívánjuk adni az önkormányzatok önkormányzatisági jellegét. Ma Magyarországon lassan egy szemeteszsák vásárlásáról is Budapesten vagy valamilyen misztikus központban döntenek, és az önkormányzatoknak nagyon kevés önálló döntési jogköre van. Miközben rengeteg a feladatuk, arra viszont nincsen megfelelő mennyiségű forrásuk, sőt még a meglévő forrásaikat is elveszik. Ha egy beruházást be tudnak vonzani egy adott településre, akkor ezért kvázi megbüntetik őket, még nagyobb lesz az elvonás. Ez teljességgel elfogadhatatlan, hiszen az önkormányzatnak az a feladata, hogy a lakosokért dolgozzon. Biztosítsa azt, hogy nyugodt körülmények között tudjanak közlekedni, szórakozni, élni. Ez ma Magyarországon egész egyszerűen nem működik. Hozzáteszem, rengeteg önkormányzatnál problémaként megfigyelhető a közpénz herdálása, a kecskemétinél is. Az önkormányzati cégeknél is sokszor nem a szakmaiság dönt, teljesen céltalan, értelmetlen és hibás a gazdálkodás, és emiatt rengeteg pénz folyik el. Tehát egyrészt rengeteg feladatnál vissza kell adni az önkormányzatoknak a saját döntési jogkörüket, hiszen helyi szinten tudják eldönteni, hogy a lakóknak mire van szükségük, de itt is biztosítani kell a teljes transzparenciát és meg is kell követelni, hogy a rendelkezésre álló pénzt a lakosságra költse az önkormányzat.
A Homokhátság hatalmas problémája a vízhiány, az aszály – ezen a téren mit gondol a már elindult vízpótlási-vízmegtartási projektekről, és milyen irányt, megoldásokat tartana célszerűnek?
Nem a szakterületem, de azt mindannyian jól tudjuk, hogy ha valahol szenvednek ettől a hihetetlen aszálytól, meg az elsivatagosodás veszélyétől, akkor az éppen Kecskemét a Homokhátság közepén. Rengeteg vízforrásunk van, de ezek a nagy vizek átfolynak az országon, és az elmúlt tizenhat év alatt semmilyen értelmes koncepciót nem sikerült arra készíteni, hogy miként tudnánk legalább egy részét megtartani. Vannak próbálkozások, de ez a minimum, hiszen itt emberek napi szinten érzik a bőrükön a bajt. A körzetünkben sok kistelepülés szélén nincs hálózati víz, és a kútból már nem 4-5 méterről lehet vizet felhozni, hanem 12-13 méteres mélységből. Tehát az ilyen helyeken még az ivóvízhez való hozzájutás is veszélyben van. Ahhoz, hogy ez az állapot ne legyen teljes mértékben visszafordíthatatlan, gyorsan lépni kell. Erre a szakembereknek ki kell dolgozni terveket. Sőt, lehet olvasni, hogy már vannak is, és hogy nagyon sokba kerülnek. Ha a magyar államnak erre nincs forrása, akkor talán az Európai Unióval egy olyan viszonyt kellene fenntartani, hogy minél hamarabb meg tudjuk oldani a problémákat. E téren is nagyon fontosnak tartom, hogy szakemberek döntsenek, hosszútávú megoldások szülessenek, és a kivitelezés ne a sógor-koma-jóbarát elven működjön.
Vállalkozóként vélhetően jól látja a kis-és középvállalkozások helyzetét, kilátásait, nehézségeit. Miként segítené őket egy Tisza-kormány? Ezzel összefüggésben mit gondol a multiknak adott, már említett támogatásokról és azok hasznosulásának ellenőrzéséről?
A magyar gazdasági szerkezet legnagyobb hibája, hogy a termelékenységünk nagyon alacsony. Olyan munkahelyekért adunk támogatást több milliárdos nagyságrendben, amelyeknél a hasznot a nagy multik elviszik az országból. Az ország ebből semmit nem profitál. Hol itt a magyar érdek? A magyar gazdaság alapját a kis- és középvállalkozásoknak kell adniuk. Jelenleg néhány ezer ember játszótere, őket hívjuk ugye oligarcháknak és a NER-nek. Ma nincs piaci verseny Magyarországon, minden irányítva van, és csak a haverok nyernek. Ha van egy jó ötleted, akkor egész egyszerűen megfojtanak, nem kapsz forrást, nem kapod meg a lehetőséget, hogy elindulj. Rengeteg okos magyar ember tudna, szeretne vállalkozni, de a gazdasági környezet ezt nem teszi lehetővé. Fontos lenne, hogy minél többen exportra tudjanak dolgozni, hiszen Magyarország egy kis piac. El kellene érni arra a szintre, hogy hagyjuk a gazdaság szereplőit vállalkozni, a leleményes és ügyes embereket kibontakozni. Ehhez természetesen egy kiszámítható adórendszer és gazdasági környezet kell, hogy ne éjfél előtt egy perccel szülessenek törvények.
Nemrég a KATA-rendszer visszavezetéséről, szélesebb körben való bevezetéséről posztolt. Ez Kecskeméten és országosan milyen pozitív és milyen negatív változásokat hozhatna?
Adójogilag ezt most nem tudom megmondani, de az biztos, hogy a KATA-adózás jó lehetőséget adott annak a rétegnek, aki önmaga szeretett volna vállalkozásba kezdeni, vagy egy nagyon kisméretű céggel. Vétek volt eltörölni, megfelelő keretek közé kell helyezni, és van, akinek ezt alapként szükséges biztosítani. A magam részéről maximálisan egyetértek azzal, hogy ha egy fiatal vállalkozni szeretne, akkor adjuk meg neki a lehetőséget, hogy természetesen a törvényes keretek között, de a legnagyobb segítséggel tehesse ezt meg. Erre például a KATA-nak az ellenőrzött körbe való visszavezetése egy tökéletesen jó vállalás, nagyon támogatom.
Családja ismert a kecskeméti vendéglátásban, még édesapja révén ismerkedett meg a vendéglátással. Úgy tudjuk, amikor Ön lett 1999-ben a HBH üzemeltetője, a Fidesz gyakran tartott itt üléseket, régen Szemereyné Pataki Klaudia is ott dolgozott. Hogyan jellemezné a kettőjük viszonyát ennyi év távlatából? Mióta képviselőjelölt, beszélt-e a polgármesterrel?
A polgármesterrel való ismeretségem nem innen ered, hanem onnan, hogy évfolyamtársak voltunk a vendéglátóipari főiskolán. Édesapám korai halála miatt 1998-ban visszajöttem Kecskemétre, és Pataki Klaudia a cégem alkalmazottja lett, én kerestem meg. A HBH Sörözőhöz ekkor még nem volt a cégemnek semmi köze, a bérleti jogát 1999-ben nyertük meg egy pályázaton. Pataki Klaudia 2001-től már nem dolgozott nekem, szerintem az elmúlt huszonöt évben egyszer sem beszéltünk, legfeljebb az utcán köszöntünk. Illetve amikor biztossá vált az indulásom, megkerestem a körzet tizenhárom településének polgármesterét, így természetesen őt is. Azon kevesek közé tartozott, aki válaszolt, nem az első, hanem a második körben, hogy tudunk találkozni. Az időpont egyeztetése folyamatban van. Egyébként hangsúlyozta, hogy kizárólag a várospolitikáról kíván beszélgetni, országos politikáról nem.
Nemrég az önkormányzati sajtóban megjelent egy véleménycikk a vállalkozói múltjával, valamint a Malom Központ beruházásával kapcsolatban. Többek között szó esik benne az engedélyezési eljárás körüli vitákról, hogy a beruházás részben nem építési teleknek minősülő, forgalomképtelen területen valósult meg, amit az önkormányzat cserélt el a beruházó ES-INVEST Kft.-vel, valamint hogy HBH is egy olyan telken feküdt, amelyre a bevásárlóközpontot építették. Az is olvasható a cikkben, hogy a cége bevétele az ötvenhatszorosára nőtt és hogy az akkori jegyző, dr. Peredi Katalin lett a Tisza Párt delegáltja annak a választókerületnek a választási bizottságában, ahol Ön indul. Miként reagál erre a cikkre?
Tegyük tisztába ezeket a dolgokat, mert a témában sokan olyanok is megnyilvánultak, akik abban az időben talán általános iskolások voltak, de lehet, hogy még csak a csattogós lepkét tologatták. A legfontosabb: nincs ügy. A cikk egyetlen pontja sem fedi a valóságot. Aki írta, annak halvány lila fogalma sincs, hogy mik voltak a Malom megszületésének körülményei, ki kicsoda a beruházásban. A Malom Kecskemét történetének egyik legnagyobb kereskedelmi és szórakoztatóipari beruházása, ezért természetesen voltak támogatói, meg voltak ellenzői is. Minden ezzel kapcsolatos dokumentum kellő részletességgel megtalálható az interneten, vagy a korabeli sajtóban. Javasolom, aki cikket próbál írni, előtte tájékozódjon, és akkor nem fog butaságokat, meg valótlanságokat leközölni. Semmiféle szabálytalanság nem történt. Nem én voltam a Malom Center beruházója, hanem az ES-INVEST Kft. és az OTP. A HBH Étteremnek voltam a tulajdonosa, és ebből kifolyólag később az egyik tulajdonos voltam önálló ingatlanrésszel a Malomban. Peredi Katalin személyére kitérve, a magam részéről is kikérem, hogy őt bárki bármilyen szinten ócsárolja, hiszen Kecskemét történetének egyik legsikeresebb és legmegbecsültebb jegyzője, sőt, címzetes jegyzője volt. Tudom, hogy mi történt vele utána, a Fidesz megpróbálta besározni, de fellelhetők információk a korabeli sajtóban arról is, hogy az állítólagos hivatali visszaélés vádja alól jogerősen felmentették.
Soha nem titkoltam, hogy a cégemnek a Malom megépülése után nagyobb lett a bevétele, de erre eddig nem is volt senki kíváncsi. Ahogy mondtam, önálló tulajdonrészem volt, de azt már hadd ne kelljen megmondanom, hogy melyik üzlet volt az enyém, mert végképp nem releváns a politikai pályafutásom tekintetében. Egyébként ma már nem vagyok résztulajdonosa a Malom Centernek, ez sem titok, évekkel ezelőtt értékesítettem a tulajdonrészemet.
Korábban sokat dolgozott és vállalkozott a vendéglátás területén. Milyennek látja a kecskeméti helyzetet? Mekkora potenciál van a városban a turizmus terén?
Három nagy vállalásom közül a turisztikai koncepció kialakítása érinti leginkább a kecskeméti régiót. Mivel ez a szakmám, ezért jól rálátok erre a területre, és azt gondolom, ami adottságaihoz képest az elmúlt évtizedekben Kecskeméten történt, óriási hiba és nagyon lemaradtunk. Nem tudtunk túllépni a lovas turizmuson, ami a rendszerváltás idején eltartotta a térséget. Emlékezhetünk, jöttek a nyugat-európai, többnyire német turista buszok, megálltak a főtéren, majd elmentek valamelyik közeli csárdába, lovas programon vettek részt, ettek-ittak, és boldog volt mindenki, a vendég is, a vendéglátós is. Nagyon jól működött, csak nem ismerték fel a döntési pozícióban lévők, hogy az ilyen programok iránt fogékony korosztály bizony megöregedett, sokan meg is haltak, a fiatalokat pedig ezek a programok már nem igazán érdeklik. Volt olyan időszak, amikor több lehetősége is adódott volna Kecskemétnek, gondoljunk csak a termálvíz-hasznosításra, de nem sikerült ezzel élni. Csúszdapark is akkor lett végre nálunk, amikor már minden környező nagyobb településen létesült. Most ott tartunk, hogy nyáron kiürül a város, nagyon kevesen jönnek, viszont a kecskemétiek is elmennek, mert nem lelik itt örömüket, nem találnak jó kikapcsolódási lehetőségeket. A szabályozó környezet is a turizmus és a szórakozás, vendéglátás ellen hat, gondolok itt például a csendrendeletre. Minél hamarabb össze kell állítanunk egy turisztikai koncepciót, mert a városnak viszont fantasztikus adottságai és lehetőségei vannak, csak itt is azokat az alapvető hibákat kellene megszüntetni, amelyek a politikai befolyásoltságból fakadnak. Eklatáns példa a Domb Beach, ahol a korábbi vállalkozó egy komoly összeget szeretett volna beruházni, de nem kellett, mert nem fideszes volt. A városvezetés megszüntette a szerződését, majd idehoztak egy Fidesz közeli vállalkozót, hogy micsoda fantasztikus dolgokat fog végrehajtani. Ehhez képest mi történt? Az égvilágon semmi. Sikerpropagandaként átadtak egy vízi röplabda pályát, ami nem került túl sok pénzbe. A lényeg tehát, hogy el kell addig jutnunk, hogy végre szakemberek dolgozzanak azokon a területeken, ahol koncepciót kell gyártani. És ha erre képesek vagyunk, akkor tudunk majd uniós forrásokat szerezni. Legyen minden projektnek gazdája, őt számoltassuk el, és kérjük rajta számon, megvalósult-e a Kecskemét szempontjából fontos beruházás.
A végére még egy országos politikával kapcsolatos kérdés. A Fidesz szerint Ukrajna durván és súlyosan beavatkozik a választásba, hogy a Tiszával egy ukránbarát kormány alakuljon meg. Erről mi a véleménye?
Hogy mondjon az ember véleményt arról, amit nap mint nap hall, és hazugság, hazugság, hazugság? Láttuk négy évvel ezelőtt, hogy mi volt a Fidesz választási stratégiája: megpróbáltak az emberek zsigeri félelmeire hatni. Hiszen elmondta Kövér László: ha háborús pánikot tudunk kelteni, akkor nem veszik észre azt, hogy sokkal rosszabbul élnek (egész pontosan úgy fogalmazott Kövér a Harcosok Órájában, hogy “amíg az embereket lehet háborúval riogatni, addig nem teszik fel a kérdést, miért élünk rosszabbul”– a szerk). Számomra ez a fajta propaganda azt mutatja, a Fidesz pontosan tisztában van vele, hogy el fogja veszíteni ezt a választást. Ők kizárólag a hatalmat szeretnék megtartani. Semmiféle programjuk nincs, ellentétben a TISZA 240 oldalas, számon kérhető programjával. És hát a hírek azért az elmúlt napokban éppen hogy nem ukrán, hanem orosz befolyásolásról szóltak. Több forrásból is azt lehet hallani, hogy Oroszország Orbán Viktorral karöltve minden áron és minden létező – akár titkosszolgálati – eszközt be akar vetni, hogy Orbánt pozícióban tartsa. Szerintem ettől kell inkább félni, hogy mivel járna orosz befolyás alatt élni. Én sem gyermekeimet, sem választóimat, sem magamat nem szeretném ennek kitenni.
