89 ezer sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló van Magyarországon, és folyamatosan emelkedik a számuk. Ez is azt bizonyítja, milyen óriási szükség van manapság gyógypedagógusokra. A kihívásokról és feladatokról is szó esett azon a szakmai rendezvényen, amit a Kecskeméti EGYMI rendezett szerdán az Ifjúsági Otthonban-Otthon Moziban – mégpedig abból az alkalomból, hogy húsz éve, 2006-ban alakult egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé.
1985-ig kisegítő iskolának nevezték azt az intézménytípust, amelyből a mai EGYMI kinőtt. Később általános iskola lett, majd 2003-ban megszületett az a törvénymódosítás, amely lehetővé tette, hogy a gyógypedagógiai intézmények egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé alakuljanak. Kecskeméten ez húsz éve, 2006-ban történt meg, akkor döntött erről az intézmény vezetősége és a nevelőtestület – idézte fel a KecsUP Híreknek Homoki Márta, az EGYMI főigazgatója az ünneplés apropóján.
Hogy mi segítette elő a megalakulást?
A szakemberek által felhalmozott tudás és az Európai Unióhoz való csatlakozással járó jogszabály-környezeti változás magával hozta az integráció erősödését és segítését; hangsúlyos lett az igény, hogy minden gyermek lehetőség szerint a lakhelyéhez legközelebb kapja meg a gyógypedagógiai ellátást. Az intézmény pedig lépett, és immár nemcsak a „falakon belül”, a székhelyintézményben foglalkoztak a gyerekekkel, hanem az integrált oktatás keretében más iskolákban is – eleinte elsősorban az érzékszervi-és mozgásszervi fogyatékosokkal, majd később az enyhe értelmi sérültekkel is. Azóta is a legfontosabb céljuk és feladatuk az integrált oktatás, az együttnevelés, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók támogatása – összegzett Homoki Márta.
A Kecskeméti EGYMI összesen ötszáz sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek nevelésével és oktatásával foglalkozik. Sérüléstípus és súlyossági fok szerint biztosítják a szervezeten belül az óvodai nevelést, az általános iskolai oktatást és nevelést, de van készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás, fejlesztő nevelés-oktatás és kollégium is, az utazó gyógypedagógusi ellátás mellett (az intézményről írtunk korábban riportot is, ez itt olvasható).
A Nyíri úti székhelyre járnak a tanulásban akadályozott tanulók, összesen száz gyermek, és ez a központja az utazó gyógypedagógusi/konduktori hálózatnak, amely a városban integráltan tanuló 700 gyermek gyógypedagógiai ellátásáért felelős.
A Juhar utcai tagintézményben található az óvoda, az értelmileg akadályozott tanulók általános iskolája (körülbelül hetven-hetven gyermekkel) és négy évfolyamos készségfejlesztő iskola. Speciális kollégiumban biztosítanak hétközben családias ellátást a távol élő családok gyermekeinek. Az Autizmus Centrumon belül óvoda, általános iskola, készségfejlesztő iskola valamint fejlesztő iskola működik az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeknek.
De ezzel még közel sem soroltuk fel az intézmény szerteágazó tevékenységeit. A Móra Ferenc Általános Iskola egyik folyosóján például négy beszédjavító osztályuk működik olyan gyerekeknek, akiknek nyelv-és beszédfejlődési zavarral küzdenek.
Folytonos kihívások előtt a gyógypedagógusok
Magyarországon a gyermekek száma folyamatosan csökken, ám a kevesebb gyermek között egyre többen sajátos nevelési igényűek, így az SNI-s tanulók aránya növekszik – erről dr. habil Perlusz Andrea, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar dékánhelyettese beszélt előadásában. Arról is említést tett, hogy 2024 októberi adatok szerint 89 100 sajátos nevelési igényű gyermek volt hazánkban, és 71 százalékuk, 63 400 vett részt integrált nevelésben. Rajta kívül dr. Reményi Tamás, az ELTE BGGYK mesteroktatója tartott előadást az ADHD specifikus támogatási modellekről, valamint a pedagógus gyakorlati szerepéről a mindennapi fejlesztésben.
„Van még teendőnk. Nagyon jó lenne, ha mindenhol a személyi és tárgyi feltételek is megvalósulnának” – jelentette ki Homoki Márta, amikor arról kérdeztük, ő hogyan látja a hazai integráció helyzetét.
„Utazó gyógypedagógus kollégáink nagyon sokat tesznek az integrációért. A személyi feltételeink majdnem adottak, az autizmus szakirányú gyógypedagógusokban érzékelünk még hiányt. Jelenleg majdnem 700 gyereket látunk el a kecskeméti tankerület iskoláiban, erre a feladatra 24 főállású gyógypedagógusunk van” – tette hozzá a főigazgató.
A Gyógypedagógia Nemzetközi Napja (április 13.) alkalmából tartott szakmai napra meghívták több EGYMI munkatársait, az együttnevelő iskolák vezetőit, pedagógusait is. Jelen volt az EGYMI korábbi vezetője, Hollóné Ruska Zsuzsanna is. Engert Jakabné alpolgármester az önkormányzat részéről további együttműködésről biztosította az intézményt.
Pálfi Tamás, a Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója megnyitó beszédében kiemelte: az intézmény híd szerepet tölt be, összekötő kapocs a többségi pedagógia és a speciális igények között. Arról is beszélt, hogy az EGYMI szakmai biztonságot jelent, az utazó gyógypedagógusi hálózat révén a kistelepülések iskolái és az ott tanuló gyerekek is megkapják azt a szakértő támogatást, ami nélkülözhetetlen a fejlődésükhöz.
„Folytonos innováció is jellemzi az EGYMI-t. Az, hogy az intézmény az Oktatási Hivatal bázisintézményeként működik, bizonyíték arra, hogy Kecskeméten a gyógypedagógiai munka országos szinten is példaértékű” – jelentette ki Pálfi Tamás.
Az előadásokat követően egy kerekasztal beszélgetés következett. „Főszereplője” egy hallássérült, tizenegyedikes ifjú hölgy, Varga Lujza volt, aki az EGYMI-n belül járt óvodába, majd integrált oktatásban vett részt az Arany János Általános Iskolában, ahol nagyon támogató közeg vette körül. Jelenleg a Katedra iskolában tanul, és jövőre érettségizni fog.
„Csodás életút van mögötte és családja mögött is” – mondta a tinédzserről Szőkéné Szegő Anetta, a gyógypedagógusi hálózat intézményegység-vezetője, aki a kerekasztal-beszélgetést is vezette.
Mint tőle megtudtuk, Lujzával két éves korától kezdve ugyanaz a szurdopedagógus, Csomák Lilla foglalkozik (a hallássérültek oktatására-nevelésére szakosodott gyógypedagógus). A gyermeket ő kísérte végig a tanulmányai során, így szoros bizalmi kapcsolat alakult ki közöttük, nemcsak heti egy-két órára szűkült. Az EGYMI gyógypedagógusa nemcsak rehabilitációs órákat tartott, hanem segítette a lányt és a családot akár az iskolaválasztásnál, vagy a mindennapokban, egy nehezebb helyzetben – mintha egy harmadik szülő lenne. Noha a Katedra nem a Kecskeméti Tankerületi Központhoz tartozik, Lujza ragaszkodott az EGYMI szakemberéhez, így a középiskolás éveiben is Lilla foglalkozik vele.
Kincsek a vándorútra
Az EGYMI történetét a délelőtt folyamán különleges módon, egy mesébe ágyazva mutatták be az intézmény munkatársai, Homoki Márta vezetésével. A történet egy pontján sorra megszólították az utazó gyógypedagógusokat, akik elmondták, ebben a tanévben melyik kecskeméti iskolákban tanítanak és melyik más településekre járnak még rendszeresen.
„Ha belenézünk egy utazó gyógypedagógus tarisznyájába, nem aranyat vagy ezüstöt találunk benne. Sokkal értékesebb kincsek lapultak ott, melyet minden egyes vándorút előtt bepakoltak a tarisznyájukba” – hangzott a mese. Az öt legfontosabb kincs pedig: A Türelem homokórája (ami sosem jár le, mert tudják, hogy minden kis virágnak más a növekedési ritmusa), A Megértés szemüvege (amivel meglátják a gyermekben rejlő tehetséget, erősséget akkor is, ha azt nehézségek takarják), A Bizalom fonala (amely összeköti a családot, az iskolát és a segítőket, hogy soha senki ne érezze magát egyedül), Az inklúzió bájitala (a Kecskeméti EGYMI vándorainak legkülönlegesebb főzete, amelyet mindennapi tettekkel érlelnek nemesre) és A lélek balzsama (gyógyír a sérelmekre, kudarcra, bántásokra).
A délután folyamán Tájoló címmel workshop-ot is tartottak a Tükörteremben, ahol gyerekek, szülők, tanárok interaktív élményekkel és játékos feladatokon keresztül megtapasztalhatták a fogyatékos személyek mindennapjait.
