Az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához fordultunk, hogy vizsgálják meg a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió uniós jognak való megfelelőségét – írja Facebook-bejegyzésében a Transparency International magyarországi irodája. Jogi értékelésük szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet.
Derült égből villámcsapásként a kormány három hete bejelentette, hogy 35 évre koncesszióba adnák az autópályák üzemeltetését és fejlesztését. Annak fényében mindenképpen furcsa a lépés, hogy úgy adnák magánkézbe Rogánék a sztrádahálózatot, hogy ontja a nyereséget az autópályák üzemeltetése. (A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda egyik háttérintézménye tette közzé a közbeszerzési felhívást, úgy, hogy amúgy honlapja sincs ennek a háttérintézménynek.) A Transparency International (TI) adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához. Arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy 35 évre írnák ki az ország gyorsforgalmi úthálózatának fenntartására és részben építésére vonatkozó koncessziós szerződést, illetve, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. Erre válaszul Rogánék gyorsan 10 évre titkosították a számításokat. Pár napja Karácsony Gergely főpolgármester jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást kezdeményez a kormány ellen a terv miatt.
Most a TI kifejti a levelében, „hogy a jelenleg ismert információk szerint a tervezett koncesszió nem tekinthető a koncessziós irányelv értelmében koncessziónak, mivel a koncesszió irányelvi fogalma magában foglalja az építmény hasznosításának átengedését, valamint a hasznosításból eredő működési kockázatnak a koncesszió jogosultja általi viselését. Ezzel szemben a tervezett koncesszió hirdetményéből semmilyen kockázatviselés nem derül ki.” Azzal érvelnek, hogy „Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az építmény hasznosítását – azaz az útdíjak beszedését – továbbra is a kormány fogja végezni, illetve az egyetlen, a koncessziós jogosult által viselt kockázat, amelyet megemlített a kabinetfőnök, az árfolyamkockázat volt. Éppen ezért felmerül, hogy ez valójában egy leplezett közbeszerzés, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy nem tartják be a közbeszerzési szabályokat, éppen ezért megsértik az uniós közbeszerzési irányelvet.”
A másik fő támadási pont a 35 éves koncessziós futamidő.
A koncessziós irányelv értelmében, ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint 5 év, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani azt, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése. Levelünkben jeleztük, hogy a Transparency International Magyarország közérdekű-adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához, amely azonban elutasította kérelmünket. Éppen ezért nem tudjuk megítélni, hogy indokolt-e a 35 éves időtartam, ugyanakkor, mivel a magyar kormány egy jelentős piacot készül 35 évre lezárni, amely sérti az Unión belüli szabad versenyt, az Unió alapszabadságait, úgy mint a szolgáltatások szabad áramlását és a letelepedés szabadságát, valamint a belső piac egységét, ezért álláspontunk szerint a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e a 35 évre koncesszióba adni Magyarország gyorsforgalmi úthálózatát.
