Jelentős lemaradásban vannak a hazai mikro- és kisvállalkozások digitalizáció terén. Ez nem csupán a papíralapú működés digitálisra váltását jelenti, hanem azt is, hogy ha több cég fejlesztene, akkor a meglévő céges folyamataikat is gyorsabbá és hatékonyabbá tudnák tenni. Az Európai Unió kohéziós forrásaiból erre a célra jelentős támogatás áll rendelkezésre, amelyből néhány kecskeméti vállalkozás is sikeresen részesült az elmúlt időszakban. Közéjük tartozik az épületfelújítással, állagmegóvással és karbantartással foglalkozó Sober Team Kft., amely a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP) keretében 5,99 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A beruházásuk célja, hogy modern hardver- és szoftvermegoldások bevezetésével a vállalat informatikai rendszere és üzleti folyamatai 2026 végére stabilabbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé váljon.
A hazai kkv-k azonban összességében kevéssé használják ki a digitalizáció adta lehetőségeket. Ezt mutatja az uniós digitális gazdasági és társadalmi fejlettségi mutató (DESI) is: Magyarország a digitális technológiák vállalati alkalmazásában a 25. helyen áll az uniós rangsorban. A 2022-es magyar érték 21,6 volt, szemben az EU-s átlag 36,1 pontjával, így hazánk az utolsó negyedbe tartozik a tagállamok között.
A digitalizáció általában két úton érkezik egy vállalkozás életébe: vagy külső kényszerként – Magyarországon például a kötelező online számlázás, az elektronikus adóbevallás vagy a cégkapu révén –, vagy pedig az üzleti partnerek elvárására. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak a kommunikációnak, hanem az érdemi ügyintézésnek is digitális térben kell zajlania: szerződéskötés, szállítólevél-kiállítás, teljesítési igazolás vagy minőségbiztosítási dokumentáció.
Ha nem fejlesztenek, lemaradnak – van jó kecskeméti példa
A Sober Team fejlesztési projektje részben az eszközpark bővítésére irányult: új laptopok, monitorok, hálózati adattároló, nyomtatók, táblagépek és okostelefonok beszerzésére. Az új hardverek gyorsabb, megbízhatóbb és magasabb színvonalú ügyfélkiszolgálást tesznek lehetővé. A fejlesztés része az adattárolási szolgáltatások bevezetése is, amely felhőalapú adatkezelést, automatikus biztonsági mentéseket és rugalmas kapacitásbővítést nyújt.
A cég célként tűzte maga elé az elektronikus iratkezelési rendszer kiépítését is, amely felgyorsítja, pontosabbá és környezetbarátabbá teszi a dokumentumkezelést, csökkenti a nyomtatási és postázási költségeket, valamint közelebb visz a papírmentes iroda megvalósításához – foglalta össze a projektjét a Sober Team Kft. a KecsUP Híreknek.
A DIMOP Plusz A és B programra azért nyújtottak be pályázatot, mert ezek kifejezetten a kkv-k digitalizációját támogatják. A GINOP-tól eltérően itt nemcsak mikro- és kisvállalkozások, hanem középvállalkozások is pályázhatnak. Újdonság az is, hogy a cégeknek előzetes felmérés alapján kell meghatározniuk digitális intenzitásukat, majd a beruházás révén ezen a szinten kell javítaniuk.
A Sober Team számára fontos volt az is, hogy feladataiban és munkafolyamataiban a folyamatszemléletű működést érvényesítse, ami nemcsak az átláthatóságot növeli, hanem a vezetői döntések gyorsabb és megalapozottabb meghozatalát is támogatja – közölte a cég érdeklődésünkre.
Kiemelték: „mivel megrendeléseink száma folyamatosan nő, az adminisztratív terhek is emelkednek, ezért elengedhetetlenné vált egy nagy kapacitású központi adattároló beszerzése is”. Hozzátették azt is: a különböző munkaterületeken dolgozó brigádvezetőkkel való folyamatos kapcsolattartás gyorsabb és megbízhatóbb mobileszközöket igényelt, ezért döntöttek új mobileszközök beszerzése mellett. A vállalat azt várja a projekttől, hogy a fejlesztések hosszú távon hozzájárulnak a termelékenységük növeléséhez és a minőségbiztosítás erősítéséhez.
A pályázati folyamatról is beszámolt kérdésünkre a Sober Team, mellyel kapcsolatban elmondták: néhány bonyolult feltétel és adminisztratív előírás teljesítése ellenére összességében gördülékenyen zajlott a pályázat. Megjegyezték azt is, amennyiben a jövőben hasonló feltételekkel hirdetnek meg pályázatokat, mindenképpen megfontolják az ismételt részvételt.
Összességében a 2026 végére záruló projekttől pedig azt várják, hogy a fejlesztések előnyei nemcsak a munkavégzésben és a partnerekkel való kapcsolattartásban jelentkeznek majd, hanem lehetővé teszik az iroda home office működését is.
Szerkesztésben közreműködött: Falusi Norbert
