„Álláspontom nagyon világos: zöldség-gyümölcs ágazatban a 10 százalékos árrés mellett a kereskedelem nem lesz képes kigazdálkodni a veszteséget” – mondta el Bűdi Zsolt Attila, a borbási Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója a KecsUP Híreknek annak kapcsán, hogy decembertől további termékekkel – például az almával, körtével, szilvával, szőlővel – bővül az árréscsökkentéssel érintett élelmiszerek köre.
A napokban a kormány döntött az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árréscsökkentés fenntartásáról, és azt 2026. február 28-ig meghosszabbították. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a Kormányinfón jelezte: decembertől további termékekkel bővül az érintett élelmiszerek köre:
- marha fehérpecsenye, marhafelsál, sertésmájas és sertésmájkrém, félkemény sajt, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejeskáposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika és bébiétel.
Gulyás arról beszélt, „az élelmiszer-iparban még mindig fenyegető” az áremelkedés, a kérdés szerinte az volt, hogy a haszon a kereskedőknél vagy a vásárlóknál maradjon.
Kíváncsiak voltunk, helyi élelmiszeripari-kereskedelmi cégeknek mi a véleményük a döntéssel – az időszak meghosszabbításával, az újabb termékek bevonásával és magával az árréscsökkentés alkalmazásával, hatásaival – kapcsolatban. Megkerestük az Univer-Product Zrt.-t, amelynek az egyik fő terméke az árrésstopos körbe most bevont bébiétel, de nem válaszoltak kérdéseinkre, akárcsak az Univer csoport másik tagja, a közel negyven élelmiszerüzletet üzemeltető Univer Coop Zrt. sem.
„A kormányzati intézkedés nem érinti Társaságunk működését” – Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. – azaz a Szolnoki úti konzervgyár – ügyvezetője erről tájékoztatta szerkesztőségünket.
Megkérdeztük Bűdi Zsolt Attilát, a borbási Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-vezérigazgatóját is. Ő részletesen nyilatkozott portálunknak.
„Ez egy nagyon fajsúlyos kérdés a mi szakmánkban. Álláspontom nagyon világos: zöldség-gyümölcs ágazatban a 10 százalékos árrés mellett a kereskedelem nem lesz képes kigazdálkodni a veszteséget, hiszen a romlási, apadási vagy tömegveszteség elérheti ezt a szintet. Láthatóan teljesen tájékozatlan emberek döntöttek ebben is” – mondta el a KecsUP Híreknek a szakember.
Nem érti azt sem, a szilvát vagy vagy a szőlőt miért vonták be az árrésstopos körbe most a téli időszakra, hiszen ilyenkor csak import van belőlük; paprikából, paradicsomból pedig kizárólag fűtött üvegházból kikerülő drága magyar, vagy áfacsalt import áru. Vajon miért nem a banán, a narancs vagy a mandarint lett árrésstopos? Hiszen február végéig ezeket a gyümölcsöket fogyasztják az emberek – veti fel.
„Kizárólag politikai indíttatása van ennek. Jól kommunikálható, de teljesen agyrém” – jelentette ki Bűdi Zsolt Attila.
Álláspontja egyértelmű: a gyümölcsök és zöldségek esetében is 5 százalékra kellene csökkenteni az áfát (erről áprilisban részletesen beszélt a KecsUP Híreknek), és egy szindikátusi szerződésben rögzíteni a 25 százalékos, maximális árrést, amelyet az üzletek érvényesíthetnek a beszállítói-termelői árra.
„Így a jelenlegi árszinthez képest a termesztő körülbelül 7-10 százalékkal többet kapna a termékéért, a fogyasztó pedig 20 százalékkal olcsóbban juthat hozzá. Franciaországban is így történik ez. És akkor még nem beszéltünk a hazai termesztés várható felfutásáról, annak rendkívül jótékony hatásáról a munkaerőpiacon, az inputanyag kereskedők forgalmáról, és a minőség javulásáról” – hívta fel a figyelmet a Bács-Zöldért Bács-Zöldért Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója. Hozzátette: borúlátó a téren, mert itthon „mindent megtesznek a magas áfa megtartása érdekében, ez a valóság”.
A kereskedelmi szövetség sem érti
Az Országos Kereskedelmi Szövetség értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is – írta meg az OKSZ közleménye alapján a Telex.
Az OKSZ szerint az árrésstopot nem kiterjeszteni, hanem kivezetni kellett volna, mert ennek minden feltétele teljesült: az élelmiszer infláció március óta az 5 százalékos határ alatt mozog, és szeptemberben egyáltalán nem növekedtek az árak az előző hónaphoz képest.
Az árak a szövetség szerint idővel mindenképpen visszatérnek az eredeti pályájukra, de a lakosság addig sem nyertese, hanem vesztese lesz az árrésstopnak. „A kiskereskedelem nem tud annyi akciót indítani, amennyit a vevők szeretnének, a települési kisboltok egyre nagyobb bajban vannak, és az intézkedés visszafogja a GDP növekedést is” – közölték.
Miről is van szó?
Március közepétől vezették be, hogy eredetileg harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot (ezt megelőzően Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a kiskereskedelemben olyan irreálisan magas árrésekkel dolgoznak, ami szerintük „elfogadhatatlan”). A szabályozás betartását a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalok ellenőrzik.
Az árrés egy adott termék beszerzési ára és az értékesítési ára közötti különbség, ám a kiskereskedelemben korántsem azonos a profittal (a kormány mégis előszeretettel mossa össze a két fogalmat, mint arra a Telex is rámutatott). A kiskereskedelemben az árrésből még csak bevétele van a boltoknak, ebből kell még kifizetniük az összes költséget, például a munkavállalók bérét, a boltok fenntartásából származó energiaszámlákat, vagy éppen a kormány által kivetett kiskereskedelmi adót. Szép számmal vannak tehát mínuszos tételek.
