Emiatt a kecskeméti kórház 2024 márciusában felmondta egy pilismaróti székhelyű céggel fennálló szerződését. Az ügy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjének nyári posztjával pattant ki.
Kollár Kinga 2025. június 26-án bejegyzést tett közzé közösségi oldalán egy 2023-as kecskeméti MR-vizsgálatról.
Közlése szerint egy bejelentő kereste meg azzal, hogy 2023-ban térdsérüléssel MR-vizsgálatra ment a kecskeméti kórházba, és a vizsgálatra a díjat készpénzben egy, a kórház akkori orvosigazgatójához köthető személy szedte össze a várakozóktól. Számlát csak utólag adtak, külön kérésére.
Kollár Kinga posztja szerint a számlát végül egy olyan vállalkozás állította ki, amelynek tulajdonosa épp az a beküldő orvos, akit a páciens állítása szerint sosem látott, és akinek a nevére a lelet is érkezett. Az orvos korábban a kecskeméti kórházban dolgozott, de a vállalkozásának jelenlegi székhelye 150 km-re van Kecskeméttől. „Az ügy több ponton is visszaélésgyanús” – írta a Tisza Párt EP-képviselője, aki ezért kérdésekkel fordult Takács Péter egészségügyi államtitkárhoz és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz.
Június végén, majd szeptember elején mi is megkerestük kérdéseinkkel a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházat, majd október közepén az Országos Kórházi Főigazgatóságot.
- Első alkalommal a kórház azt válaszolta, hogy az intézmény vezetése is értesült a Kollár Kinga által felvetett témáról, az ügyben az OKFÖ vizsgálatot indított, annak lezárultáig nem adhatnak tájékoztatást.
- Szeptemberben nem kaptunk választ, majd amikor
- októberben az OKFÖ-nek címeztük kérdéseinket, a kórháztól jött rövid levél: „Továbbra is vizsgálat van az Ön által leírt ügyben. A vizsgálat érdekeire való tekintettel további információkat nem áll módunkban megosztani.”
Többek között ezeket kérdeztük:
– A vizsgálat lezárult-e, ha igen, milyen eredménnyel, megállapításokkal, döntésekkel?
– A vizsgálat szerint történt-e visszaélés, ha igen, hány alkalommal, tesznek-e ezügyben feljelentést?
– Milyen kapcsolat volt a vállalkozás és a kórház között?
– Hogyan lett kiválasztva a cég és milyen feltételekkel működhetett a kórház falai közt?
– Sérült-e az ingyenes vizsgálatok biztosítása azzal, hogy egy magánszolgáltató nyújtott fontos vizsgálatot állami kórházban?
– Előfordulhatott-e, hogy az állam felé is elszámolták a számlákat, annak ellenére, hogy készpénzben szedték be a vizsgálatok díját?
– Októberben írtunk Kollár Kingának is, esetleg ő kapott-e tájékoztatást az ügyben akár az államtitkártól, a NEAK-tól vagy az OKFÖ-től és hogy tervez-e további lépéseket?
A napokban a Tisza Párt EP-képviselője emailben elküldte azt a július 29-ei keltezésű levelet, amelyet Takács Pétertől kapott, válaszul kérdéseire.
Az államtitkár leírta: a kórház a rendelési időn túli kapacitások kihasználása céljából kötött megállapodást a kérdéses céggel, ennek keretében a szerződő partner (egy pilismaróti kft. – a szerk.) – a sürgősségi ellátás elsőbbségét biztosítva – CT és MRI-vizsgálatokat vásárolt a kórháztól, ezért pedig a fenntartó (az Országos Kórházi Főigazgatóság – a szerk.) által jóváhagyott térítési szabályzatban meghatározott díj ellenértékét fizette ki a kórház felé. „A CT/MRI szolgáltatást a működési engedélynek megfelelően kizárólagosan a Kórház végezte és végzi” – közölte Takács Péter.
Leveléből kiderült: a kecskeméti kórház a kormány nagyértékű képalkotó diagnosztikai programját előkészítve „2024 tavaszán belső ellenőri vizsgálatot rendelt el és folytatott az intézmény CT, MR és PET-CT működésére vonatkozóan, vizsgálva a külső szolgáltatók tevékenységének jogi, pénzügyi és működési körülményeit, különös tekintettel a társadalombiztosítási és adatvédelmi megfelelőségre. A belső ellenőri vizsgálat szabályozási és működési hiányosságokat tárt fel” – közölte Takács Péter, aki arról is tájékoztatta Kollár Kingát, hogy ennek következményeként a kórház 2024 márciusában – figyelemmel a kormányzati programra és az ágazatirányítás által megfogalmazott elvárásra – felmondta a Kft.-vel fennálló szerződést.
„A hatályos szabályozások szerint magánegészségügyi szolgáltató nem végez térítéses diagnosztikai tevékenységet a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban” – közölte az egészségügyi államtitkár.
A szóban forgó pilismaróti cég egyszemélyes, 97 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője a kecskeméti kórház korábbi főorvosa, aki jelenleg egy fővárosi magánkórházban dolgozik. A Kft. árbevétele 2020-ban még „csak” 88 millió forint volt, egy év múlva már 145 millió, 2022-ben ismét ugrott, 209 millióra, 2023-ban elérte a 273 milliót. 2024-ben aztán – talán éppen a szerződés-felmondása miatt – az árbevétele kevesebb mint a felére, 134 millióra esett vissza.
„A Kórház mindent megtesz a közellátás és magánellátás minél markánsabb szétválasztása érdekében. A belső ellenőrzés már az állampolgári bejelentést megelőzően célzottan zajlott, ami mutatja az akkori intézményvezetés proaktív hozzáállását. Az ügyben a szükséges kórházon belüli vizsgálatok tehát megtörténtek, az egyébként szerződésszerű, de a szakpolitikai elvekkel nem egyező gyakorlatot megszüntették, az adatvédelmi és működési folyamatokat pedig felülvizsgálták és megerősítették” – mint megtudtuk, ez áll Takács Péter levelében.
Az egészségügyi államtitkár kijelentette: mivel a kórház a szerződés megbízottja volt, így a kiválasztásra vonatkozó kérdés nem értelmezhető.
Mint kiderült, a kérdéses térítéses vizsgálatok betegeit elkülönítetten rögzítették az EESZT-ben, „az egészségbiztosítás terhére el nem számolható ellátást igénybe vevő személyek térítésköteles ellátása” térítési kategóriában, így finanszírozásuk „a NEAK által nem került elszámolásra, tehát nem érte közvetlen anyagi kár az államot”.
Ha más forrásból is megtérülő ellátás kerül lejelentésre, a NEAK szankcionálja azt, illetve a szolgáltatóval a beteg részére visszafizetteti az általa kifizetett összeget.
A fentiek fényében, a teljes tisztánlátás érdekében ismét megkerestük a kecskeméti kórházat. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, az OKFÖ általuk többször jelzett vizsgálata mire irányul, miután ők már lefolytattak egy belső ellenőri vizsgálatot? Rákérdeztünk, milyen, az államtitkár levelében említett szabályozási és működési hiányosságokat tárt fel a vizsgálat, miként küszöböli ki jelenleg ezeket az intézmény, milyen intézkedések születtek? November 10-én, hétfőn elküldött levelünkre választ azonban egyelőre nem kaptunk.
