Közös közleményben jelentették be az ellenzéki pártok, hogy az Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg az a törvényt, amely lehetővé teszi a fiktív lakcímek létesítését, vagyis azt, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A törvény novemberi elfogadása után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital együtt jelezte, hogy ez szerintük legális utat nyitott a voksturizmusnak. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyanakkor a törvény csak azért született, mert jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén lakik.
A pártok december 30-i közleménye szerint „Már a 2018-ban és a 2019-ben megrendezett választások során is tömegessé vált az a jelenség, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon. Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek és az abban résztvevők törvénysértést valósítanak meg!”
Ezért a „közös listát állító ellenzéki pártok ígéretükhöz híven, a mai napon megtámadták az Alkotmánybíróságon a választási visszaéléseket legalizáló törvényt.”
