A Nemzeti Választási Bizottság még március 10-i határozatában mondta ki, hogy Salacz László fideszes képviselőjelölt megsértette a választási törvényt, amikor Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közösen tartottak fórumot a Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében. Salacz László ezután a Kúriához fordult, azonban kérelmét elutasították. A képviselőjelölt erre alkotmányjogi panaszt nyújtott be, azonban mindhiába, most ezt is elutasították. További jogorvoslatra lehetőség nincs. Lapszemle.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Tisza Párt kifogást nyújtott be a helyi választási bizottsághoz, mert álláspontja szerint Salacz László fideszes képviselőjelölt és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jogsértő módon tartott választási fórumot egy kecskeméti iskolában. A február 27-i eseményről – ahol a kérdések megválaszolása és a beszédeik előtt még sajtótájékoztatót is tartottak – mindketten beszámoltak közösségi oldalaikon is.
A helyi bizottság ugyan elutasította a beadványt – kicsavartnak tűnő indoklásuk szerint mivel csak egyszeri alkalomról volt szó, így nem lehetett szó a törvény által a szakképző intézményben tiltott politikai tevékenység „folytatásáról, mert az egyfajta állandóságot feltételez” –, ám a Nemzeti Választási Bizottság már Salacz László ellen döntött, és eltiltotta őt a további jogsértésektől.
Most az Index írta meg, hogy a fideszes képviselőjelölt nem adta fel, hanem a Kúriához fordult, itt azonban a kérelmét elutasították. A bíróság hangsúlyozta, hogy a szakképzési törvény szigorúbb szabályokat ír elő a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó jogszabályi tilalomhoz képest, ugyanis kimondja, hogy az intézmények területén nem működhet párt vagy politikai szervezet, és nem folytatható politikai célú tevékenység.
A képviselőjelölt ezt követően még alkotmányjogi panaszt is benyújtott, arra hivatkozva, hogy szerinte a Kúria túllépte hatáskörét, mintegy jogalkotói hatáskörrel ruházta fel magát, amikor a szakképzési törvényt önkényesen irányadó jogszabálynak minősítette a kérdéses ügyben.
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró: Polt Péter) azonban nem adott helyt a panasznak és megállapították, hogy Salacz László valójában nem alkotmányossági kérdést vetett fel, hanem magát a számára kedvezőtlen bírósági döntést tekintette alapjogi sérelemnek, de ez nem elegendő az alaptörvény-ellenesség megállapításához. Mindezek alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasították – olvashatjuk az Index cikkében.
