1943. január 12-én a szovjet Vörös Hadsereg áttörte a 2. magyar hadsereg vonalát, amely tragikus következményekkel járt. A magyar hadsereg a Don-kanyarban lefolyt harcokban mintegy 125 ezer fős veszteséget szenvedett, közülük 50 ezer fő a hadszíntéren elesett, 50 ezer fő megsebesült, 28 ezer fő pedig szovjet hadifogságba esett.
Kecskemétről 1943. nyarán – a 13. kecskeméti hadosztály részéről – 14.500 fő vonult be, hogy részt vegyen a szovjet hadszíntéren folyó harcokban, akik közül – az 1943. február havi létszámjelentések szerint – mindösszesen 4800 fő maradt állományban. A kecskeméti számadatok alapján a veszteség meghaladta a 70 százalékot – írja megemlékező posztjában a Kecskeméti Múzeum.
A halálba küldték őket
Ez az anya a világháború után két évvel, 1947 májusában feladott hirdetésben kereste eltűnt fiát. Az Új Ember katolikus lapban kétségbeesetten így írt:
„Szeretettel kérem azokat a katonákat, akik 1943 év január hónap második felében a Don kanyarnál történt visszavonuláskor Ágoston Lajos fiammal találkoztak, vagy együtt voltak vele: értesítsenek engem, 76 éves vak édesanyát, hogy Lajos fiam elesett-e vagy fogságba jutott-e? Szívességükért előre isfogadják hálás köszönetemet. Címem özvegy Ágoston Gáborné, Teleki u. p. Szólád.„
(Forrás: Arcanum/Új Ember)
