Magyarország is barátságtalan országnak minősül Oroszországgal szemben, miután az Európai Unió összes szankcióját megszavazta a magyar kormány, amelyeket az ukrajnai háború miatt vetettek ki Moszkvára. Az orosz pénzügyminisztérium és külügyminisztérium kezdeményezte a barátságtalan országokkal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások felfüggesztését.
Az USA is hozott hasonló döntést, mert a magyar kormány megvétózta a globális minimumadó bevezetését – amelyet azóta mégis elfogadott. Mivel Amerikából több tőkebefektetés érkezik, mint Oroszországból, az amerikai adóegyezmény felmondása súlyosabban érinti Magyarországot. Gyányi Tamás, a WTS Klient adópartnere a Portfolio.hu podcast adásában elmondta, hogy ettől függetlenül kétségtelen, hogy az oroszokhoz is sok szálon kötődnek a hazai cégek.
Az egyezmények a kamatra és a jogdíjra nem határoztak meg forrásadót, vagyis ha egy amerikai vagy egy orosz cég egy magyar félnek ilyen jövedelmet juttatott, akkor nem kellett amerikai vagy orosz adóval számolnia, feltéve, hogy igazolta a magyar adóügyi illetőségét.
15 százalékos orosz forrásadó is van az osztalék esetében. Amíg az egyezmény érvényben van, addig maximum 10 százalékot vethetnek ki Oroszországban. Egyezmény nélkül azonban az orosz adó 15+5 százalékra, az amerikai pedig 30+5 százalékra nő.
Gyányi Tamás elmondta, hogy mind a két egyezmény nagy múltra tekinti vissza, a szövegezésük is nagyon hasonló, a céljuk pedig nem csak az, hogy elkerülhessék a cégek a kettős adózást, hanem a kiskapuk bezárása is.
Amikor egy cég arról dönt, hogy mely piacok felé fordul, akkor nem elsősorban a kettős adóztatás megléte vagy hiánya az elsődleges szempont, de tény, hogy a kettős adóteher komoly kockázat a magyar cégek és magánszemélyek számára is – véli a szakember.
via 24.hu
