Akik már valaha is elvesztették a pénztárcájukat az összes hivatalos kártyájukkal és dokumentumaikkal együtt, nekik ez a hír talán megkönnyebbülést jelenthet. Az Európai Unió szerint a szabványos műanyag személyi igazolvány jövője nem a fizikai kártya, hanem a digitális adat, amin már 2020 óta dolgozik is az EU.
Mielőtt azonban Európát virtuálisan összekapcsolnák, minden tagállamnak be kell vezetnie saját megbízható virtuális kártyarendszerét. 2024-ben minden tagállam (Dánia kivételével, amely egyáltalán nem ad ki személyi igazolványt) megkezdte az elektronikus személyazonosító igazolványok kiadását. Csehországban felgyorsult az új gyakorlat bevezetése – 2025 elejétől a közszféra legtöbb területén használható az elektronikus személyi igazolvány. Magyarországon tavaly szeptember 1-től indult a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), amivel hivatalos ügyek intézése mellett a rendőrségi igazoltatás esetén is elég az okostelefonunkat használni. Feltétel: 14 év feletti, személyazonosító okmánnyal rendelkező, és a megfelelő operációs rendszerrel működő telefont használó személy hozzáférhet a nemzeti digitális irattárca-szolgáltatáshoz. Ebbe az applikációba a személyi igazolvány, a jogosítvány, és az útlevél tölthető fel, hogy aztán digitálisan használhatóak legyenek.
Mindent is rábízunk a… kire is?
Csehországban a tavaly kísérleti projektként bemutatott eDocuments (eDoklady) alkalmazást több mint félmillióan töltötték le azonnal, amin idéntől már egyre több minisztérium nyújt majd online szolgáltatást, és immár az önkormányzatok túlnyomó többsége is elismeri. Magyarországon a legfrissebb tájékoztatás szerint már több mint egymillióan töltötték le a DÁP alkalmazást.
Először mindez elég kényelmesnek hangzik, hiszen nem kell attól tartania senkinek, hogy otthon felejtette a fizikai dokumentumait, vagy hogy elveszíti őket. A DÁP kommunikációja az, hogy elég legyen egy lakáskulccsal és egy mobiltelefonnal elindulni otthonról.
Az ilyen alkalmazások azonban felvetik a kérdést, hogy ki kezeli az adatainkat. 2021-ben például a svájci állampolgárok a digitális személyazonossági rendszer ellen szavaztak, amelyet az államnak kellett volna engedélyeznie, de főként magáncégek biztosították. Csehországban az alkalmazást egy kormányzati ügynökség biztosítja. A prágai kormány szerint az eDocuments alkalmazás biztonságosabb, mint a fizikai kártyák, mivel fejlett biztonsági technológiákat, például titkosítást és biometrikus hitelesítést használ, ami megnehezíti a dokumentumok hamisítását vagy a személyes adatokkal való visszaélést. A magyar DÁP mobilalkalmazás egy, a magyar kormány megbízásából fejlesztett applikáció. Mint azt a hvg.hu korábban megírta, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a jogi kereteket dolgozta ki, míg a tervezést a kormányzati informatikai szuperszervezet, a Digitális Magyarország Ügynökség, valamint az ez alá tartozó állami tulajdonú IdomSoft Informatikai Zrt. látta el – ez a cég az adatkezelő is.
Ma az EU tagállamai – ha más és más úton is, és számos jogos felmerülő kérdés mellett – a digitális személyazonosság kapujának a küszöbén állnak. Arra ösztönöz az EU az eIDAS-rendeletében is, hogy ilyen úton könnyítse a biztonságos, határokon átnyúló ügyleteket. Célja az elektronikus interakciókba vetett bizalom megteremtése és a zökkenőmentes digitális szolgáltatások előmozdítása az EU-ban.
