Megkaphatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal azokat a kiterjesztett jogköröket, amelyeket tavaly még többszöri kérésre sem volt hajlandó megadni neki a kormány – értesült fideszes forrásból a Szabad Európa. A kormánypárt a következő két nap tartja kihelyezett frakcióülését, a médiát érintő új szabályok is napirendre kerülhetnek.
Bővítenék a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jogkörét, akár hatósági jogkörökkel is felruházva azt, amire az SZH vezetője, Lánczi Tamás – akinek öt millió forint feletti a havi fizetése – szerint erre azért van szükség, mert egyes szervezetek nem működtek együtt a vizsgálatok során – erre egyébként semmilyen jogszabály sem kötelezte az Átlátszót és a TASZ-t. Azt állítja a Fidesz, hogy a hivatal fő célja a külföldi befolyás elleni fellépés, különösen olyan szervezetekkel szemben, amelyeket a kormány „Soros-hálózatként” emleget. A jelenlegi jogszabályok a politikai pártok és a választásokon induló civil szervezetek esetében tiltják a külföldi finanszírozást – ezt a kört bővíthetik tovább.
A kormány célkeresztjében a civil szervezetek és a független, kritikus média
Az új szabályok célja az lehet, hogy korlátozzák a külföldről támogatott szervezetek működését. Ez pedig a független, kritikus és a kormány által nem támogatott médiákat és szerkesztőségeket is érintheti, mivel az SZH szélesebb jogkört kapna azok vizsgálatára.
Orbán Viktor „szuverenitásvédelmi fordulata” egy olyan hazai környezetben kaphat nagyobb lendületet, ahol minden olyat kontrollálni akar Magyarországon, amit nem a Fidesz irányít. A kormány állítása szerint az intézkedések a magyar szuverenitás védelmét szolgálják, és ezt a politikai irányvonalat a nemzetközi változásokra adott válaszként hirdette meg. Összességében a tervezett jogszabályok még nehezebbé tehetik a független média és a civil szervezetek működését Magyarországon, tovább erősítve a kormány központosított hatalmát.
Miért fontos a pártoktól független média?
Azért fontos, mert biztosítja a hatalom ellenőrzését, feltárja a visszaéléseket, és kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt. Ha a média kizárólag a kormány irányítása alatt áll, akkor a közvélemény egyoldalú információkat kap, ami torzíthatja a demokráciát és csökkentheti a választók tájékozottságát. A szabadon működő sajtó segít a társadalomnak kritikus gondolkodással viszonyulni a politikai döntésekhez, amely erősíti a népszuverenitást.
A teljes cikk elolvasható a Szabad Európa oldalán.
