Három évvel ezelőtt, 2022. márciusában, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország támogatja nyolc európai uniós tagállam kezdeményezését Ukrajna európai integrációjának elősegítésére. Ezek az országok – a három balti állam, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia – azt szorgalmazták, hogy Ukrajna mielőbb kapjon EU-tagjelölti státuszt, és kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.
Szijjártó akkor hangsúlyozta, hogy a magyar emberek nem akarnak háborút, ezért Magyarország minden olyan segítséget megad Ukrajnának, amely elősegíti a békét. Hozzátette, hogy Magyarország támogatja ezt a kezdeményezést, és sürgeti a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre az indítványt.
Azóta azonban jelentős változás következett be a magyar kormány álláspontjában. Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi EU-csúcs után bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást kezdeményeznek Ukrajna uniós csatlakozása ügyében, amely szerinte rendkívül károsan hatna Magyarországra.
A Medián friss mérése szerint 56 százalék utasítja el Ukrajna EU-tagságát – írja a hvg.hu. A március eleji kutatás szerint 33 százalék nagyon, 23 százalék inkább ellenzi, 11 százalék teljesen, 28 százalék inkább támogatja Kijev uniós felvételét.
Rácz András Oroszország-szakértő szerint ezzel az egésszel csak arról próbálják elterelni a figyelmet, hogy Orbán a csúcson megvétózta, hogy a létéért küzdő Ukrajna a jelenleginél nagyobb katonai segítséget kaphasson az EU-tól. Rácz szerint ez csak az oroszok érdekét szolgálta, senki másét.
A magyar kormány retorikájában is változás tapasztalható: egyes megnyilvánulásokban már csak „Ukrajna nevű területről” beszélnek, és nem nevezik Ukrajnát országnak.
Forrás: 444.hu, hvg.hu, kormany.hu
