Kecskemét önkormányzata két uniós projekt keretében indít komplex városrehabilitációt a város egyik legszegényebb negyedében – felújított szociális bérlakásokkal és szoros szociális támogatással segítik a felzárkózást.
Miközben egyre többeket érint a lakhatási válság – legyen szó emelkedő albérleti díjakról, bizonytalan megélhetésről vagy a szociális bérlakások siralmas állapotáról –, a hazai közbeszéd mégis ritkán foglalkozik valódi, rendszerszintű megoldásokkal. Kecskeméten azonban egy uniós támogatással megvalósuló, több évre szóló program most épp ezen próbál változtatni. A város két pályázatot is nyert – 330 millió forintot – az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból, amelyek szorosan összekapcsolódva egy közösen kijelölt szegregált városrész megújítását célozzák. A cél: nemcsak a lakhatási körülmények javítása, hanem a társadalmi leszakadás megállítása és a közösségi kohézió erősítése.
Központban a 5. számú szegregátum: lakásfelújítás és jelenlétprogram kéz a kézben
A fejlesztések a Vasútvonal–Műkerti sétány–Kertész utca–Epreskert utca–Kiskunfélegyházi út által határolt városrészben, az úgynevezett 5. szegregátumban valósulnak meg. Az itt élők többsége alacsony iskolai végzettségű, kiszorult a munkaerőpiacról, és sokszor generációs szegénységben él.
Az egyik projekt – egy társadalomfejlesztő program – a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen valósul meg. A másik, infrastruktúra-fejlesztést célzó beruházás során két önkormányzati bérlakást is teljeskörűen felújítanak – az egyiket a szegregált területen, a másikat egy vegyes összetételű, integrált városrészben. A cél az, hogy a mobilitás ne csak fizikai, hanem társadalmi is legyen: a rászorulók valódi eséllyel költözhessenek jobb környezetbe.
Mit tartalmaz a program?
A 2025. június 1-jén induló és 2028. május 31-ig tartó társadalomfejlesztő program a Máltai Szeretetszolgálat „Jelenlét Program”-jára épül. Ennek lényege, hogy a támogatás nem kampányszerű, hanem állandó jelenléten alapul, és a „fogantatástól a foglalkoztatásig” elve mentén kíséri végig a hátrányos helyzetű embereket.
A programben szerepel: pályaorientációs és munkaerőpiaci mentorálás; felnőttképzések; pszichológiai és logopédiai tanácsadás; egészségmegőrző programok, például drogprevenció és kismama-támogatás; jogi és adósságkezelési tanácsadás és folyamatos szociális jelenlét a közösségi házban. A cél nemcsak az egyéni felemelkedés, hanem egy önsegítő közösség kialakítása is.
Bérlakásfelújítás, változó lakókörnyezet és társadalmi integráció
A párhuzamosan futó másik projekt keretében két bérlakás újul meg: az egyik a Kórház utca 6. szám alatt, vályogépítésű, rossz állapotú épület, ahol például teljes elektromos hálózatcsere, szigetelés és vízelvezetés is szükséges. A másik a Dankó Pista utcában található jelenleg lakhatatlan társasházi lakás, amely modern, energiahatékony megoldásokkal – például napelemes fűtéssel – újul meg. A két lakás szerepet játszik a társadalmi mobilizációban is: egy szegregált területen élő család az integrált lakásba költözik, míg helyükre egy másik rászoruló kerül. Ezáltal nemcsak az épületek, hanem a lakókörnyezet és a közösségek is új esélyt kapnak. A lakásfelújításra 130 millió forint uniós támogatást igényeltek, ebből több mint 105 millió forintot fordítanak konkrét kivitelezésre.
EU-s háttér
Az Európai Unió az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektet a megfizethető és fenntartható lakhatásra, mert ez elengedhetetlen a társadalmi kohézióhoz. Bár a lakáspolitika tagállami hatáskör, az EU a kohéziós politikán keresztül – például a mostani ESZA+ és ERFA támogatásokkal – már aktívan segíti a szociális bérlakások fejlesztését, az energiahatékony lakásfelújításokat és a hajléktalanság felszámolását célzó programokat.
Az új uniós célkitűzés szerint 2030 után senkinek sem kellene hajléktalanságban élnie – ehhez azonban helyi szinten is átfogó és hosszú távú intézkedések kellenek, mint amilyen a most induló kecskeméti városrehabilitáció.
A szerkesztésben közreműködött: Falusi Norbert
