Nagy érdeklődés mellett zajlott le a múlt csütörtöki közmeghallgatás a Városházán, ahová előzetesen kellett benyújtani a kérdéseket és javaslatokat. Szó esett több rossz állapotú útszakaszról, új gyalogátkelőhelyek igényléséről, a közvilágítás fejlesztéséről, egy új közösségi kertről, a nagy forgalmú utakhoz kapcsolódó problémákról, egy új áruház építésének tervéről, a V0 vasútvonalról, kiszáradt fákról. Valamint a közös képviselők által felvetett zöldfelületi gondokról is – arról, hogy miért nekik kellene gondozniuk az épületek előtti közterületeket.
Politikából sem volt hiány – ami láthatóan zavart is néhány Fideszes képviselőt. A közmeghallgatásra ugyanis több tucat Tiszás szimpatizáns is megjelent, közülük többen felszólaltak. Az ügyes-bajos mindennapi problémák mellett akadtak olyanok, akik szóvá tették a 127,5 milliárdos egyetemi alapítványi botrányt, az utolsó felszólaló pedig egyenesen a kecskeméti közgyűlés feloszlatását javasolta.
A közmeghallgatás közel három órán át tartott. A felszólalók mindegyike tapsot kapott a teremben, a politikai tartalmú hozzászólásoknál pedig különösen aktívak voltak a Tiszások – ezt utólag Laczkó-Zsámboki Angéla és Szamler László fideszes képviselők nem hagyták szó nélkül. Szamler úgy fogalmazott posztjában: volt, aki „nyílt személyeskedéssel, politikai uszítással” terhelte meg a legutóbbi közmeghallgatást. Politikus társa pedig fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Tisza Párt is képviseltette magát – elhangzottak kérdések, észrevételek. Hozzátette: „Bízom abban, hogy a jövőben valódi, konstruktív vita alakulhat ki, és végre alábbhagy a gyűlöletkeltés és hangulatkeltés”.
Információink szerint mintegy 30-an jelentkeztek felszólalásra, végül 22-en szólaltak fel – az online bejelentkezés lehetősége is adott volt, ezzel azonban csak egyvalaki élt. Egy személy végül nem kapott szót, a jegyző azt az indoklást adta, hogy kérdése nem tartozott a közmeghallgatás témakörébe. Arra lett volna kíváncsi, hogy az Ázsiából Kecskemétre érkező vendégmunkások hol dolgoznak, mennyien vannak, várhatók-e még további vendégmunkások.
Az eseményen sorszám alapján szólaltak fel a kecskemétiek a GDPR szabályai miatt, a kérdésekre Szemereyné Pataki Klaudia polgármester egyenként válaszolt – az érintettek írásban is meg fogják kapni a válaszokat. Ennek ellenére a felszólalók névvel is bemutatkoztak.
V0 vasútvonal – Kecskeméten át?
Több kérdés is érkezett a kínaiak által építendő, Budapestet délről elkerülő V0 vasútvonal kapcsán, amely Kecskemétet is érintheti. A felszólalók arra voltak kíváncsiak, hogy merre haladna a tervezett nyomvonal, és várhatók-e esetleges kisajátítások. A polgármester válaszában elmondta: az önkormányzatnak véleményezési joga, egyelőre koncepcióterveket láttak, a folyamat kezdeti szakaszában járnak. Társadalmi egyeztetésre a későbbiekben kerül majd sor.
Még 2023-ban jelent meg egy cikk a vg.hu oldalon, amelyben a vasúti áruszállítási folyosót tervező Főmterv Zrt. nevében Takács Miklós igazgató vetette fel: kérdés viszont, hogy mi lesz a jó megoldás Kecskemét esetében. A városon akár a jelenlegi vonatmennyiség kétszerese is áthaladhatna, míg a város elkerülése társadalmi konfliktust idézhetne elő, és a kiterjedt tanyavilág miatt kivitelezési szempontból is bonyolult lenne.
Az út porfelhői nagy terhet rónak a mindennapokra
Egy lakos panaszban fogalmazta meg, hogy a Hetényegyházi úton a buszmegállókhoz mindenképpen szükség lenne gyalogátkelőhelyekre. Felidézte, hogy ezt a javaslatát már tavaly is jelezte, de azóta sem történt előrelépés az ügyben. Emellett kifogásolta, hogy a Könyves Kálmán körút és a Kiskőrösi út kereszteződésében nemrég üzembe helyezett jelzőlámpa erősen megakasztja a forgalmat, és jelentős torlódásokat okoz. A panaszok után javaslattal is élt: a belterületi földutak portalanítását szorgalmazta. Elmondta, hogy Felsőszéktón él, ahol az út porfelhői nagy terhet rónak a mindennapokra. Az ott lakók akár saját költségen is vállalnák a munkát, de kérik az önkormányzat támogatását.
A felvetésre reagálva Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: 2016 óta adott a lehetőség arra, hogy az érintett utcák lakói összefogjanak, és saját kezdeményezésre megterveztessék, kiviteleztessék a szükséges munkálatokat. Az önkormányzat ebben műszaki egyeztetéssel, hatósági engedélyeztetésben való közreműködéssel, valamint a kivitelezési költségek 50 százalékának átvállalásával nyújt támogatást.
Komoly kihívás a fák fenntartása – és egy bolt igényét is felvetették
Egy lakos azt sérelmezte, hogy a kerékpárutak mellé miért csak kisnövésű fákat ültetnek, miközben korábban az őshonos fák akár 20 méteresre is megnőttek. A klímaváltozás szempontjából szerinte fontos lenne a nagyobb lombkorona. A polgármester reagált, odafigyelnek a növénytelepítésre, és mintegy 5700-5800 fát locsolnak. Ebből 2000 fa már rendelkezik öntözőzsákkal. Évente 800-1000 fa pótlása történik meg.
Egy közös képviselő közösségi kert létesítéséhez és parkolóhelyek kialakításához kért engedélyt. A válaszból kiderült: az ügyek folyamatban vannak. Egy hölgy a régebbi gyalogátkelők jobb megvilágítását kérte, külön kiemelve a Nagykőrösi utcát, ahol a magas fák miatt este alig érzékelhető a világítás. A polgármester elmondta: a városban 350 zebra van, ezek folyamatos korszerűsítése zajlik.
Egy kósafalui lakos elmondta, hogy a Szent László úton, a Szövetség utcával szembeni buszmegállónál a nagy forgalom miatt veszélyes az átkelés, ezért zebrát kértek – ezt korábban már vizsgálta a hatóság, de a forgalomszám alapján nem támogatta. A hölgy kérte az újravizsgálást, és egy helyi áruházlánc létesítésének lehetőségét is felvetette. Szemereyné Pataki Klaudia válaszában elmondta: csak saját tulajdonú területre engedhetnek be bevásárlóközpontot, Kósafaluban ez jelenleg csak a nagybani piac területe. Dilemma, hogy érdemes-e ebből területet elvenni. Ugyanakkor a befektetők eddig nem vállalták, hogy magánterületen fejlesszenek, bár több ilyen helyszínt is ajánlottak nekik. Ha kérik, a jövőben egyeztetnek erről.
Nem maradt szó nélkül a Ceglédi út és a Vaspálya utca visszatérő problémája, ahol hosszú idő óta kérik az autósok a balra kanyarodás lehetőségét – egyelőre sikertelenül.
Közös képviselők: Ki nyírja a füvet a társasház előtt? – Polgármester: egyeztetnek róla
A közmeghallgatáson több társasház – köztük a Szalagház – közös képviselője is felszólalt a július 1-jén hatályba lépett törvény miatt, amely szerint ezentúl a lakók feladata lesz a társasházak előtti zöldterületek, például a fűnyírás és gereblyézés elvégzése. Többen is kifogásolták, hogy nem világos, pontosan meddig terjed a lakók felelőssége. Például a Szalagház esetében kérdéses, hogy a járdán túli fák és kertrész karbantartása is rájuk hárul-e.
Egy kormánypárti képviselő a háttérben meg is jegyezte: „jó lett volna erről időben egyeztetni a közös képviselőkkel, mielőtt a közgyűlés elfogadta a rendeletet.”
Július 1-jétől ugyanis a járda és az útszegély közötti közterületi zöldsáv fenntartását és gondozását is előírja az ingatlantulajdonosoknak egy kormányrendelet. A legutóbbi, június közgyűlésen elhangzott, mindez nagy terheket róna a lakosságra, főleg a társasházakban élőkre. Az a döntés született, hogy a december 31-ig a hatóságok méltányosan fognak eljárni, a lakosságot tájékoztatják, a nem egyértelmű szabályok tisztázása érdekében pedig az önkormányzat megkeresi a minisztériumot. (Részletesen erről a KecsUP-on itt írtunk.)
A polgármester is érezte, hogy ezzel még foglalkozni kell, válaszában elmondta: úgy fogadták el a rendeletet, hogy egy feladattervet is hozzátettek, miszerint egyeztetnek a közös képviselőkkel. És újraélesztik a városrendészek által életre hívott egyeztetési fórumot, melyet július 17-én, csütörtökön 10 órakor tartanak.
Oszlassa fel magát a kecskeméti közgyűlés
Az utolsó felszólaló a Tisza Párt egyik szimpatizánsa volt, aki több kérdést is intézett a városvezetéshez. Felvetette például: vajon melyik más posztszocialista országban vezettek be árrés-, kamat- vagy üzemanyagárstopot? Bár ezek az intézkedések a kormány szándéka szerint a jobb élet reményében születtek, szerinte az egyre több ilyen „stop” bevezetése inkább arra utal, hogy valójában félrevezető és rossz gazdaságpolitika zajlik. „Nem érzik, hogy nyakunkon a csőd?” – tette fel a kérdést. Felszólalása végén azzal zárta: szerinte a kecskeméti közgyűlésnek fel kellene oszlatnia magát. A beszédet a teremben ülők hangos tapssal fogadták.
A polgármester nem reagált érdemben a felszólalásra, mindössze annyit jegyzett meg: tiszteletben tartja mindenki véleményét.
