Jelenleg 237 településen 349 falugondnoki és tanyagondnoki szolgálat működik Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyében. Az ő munkájukat és a szolgálat fejlesztéséért tevékenykedő szakembereket, önkéntes segítőket fogja össze a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete 1997 óta. Az előző uniós ciklusban két kohéziós finanszírozású pályázatban is részt vett az egyesület, ezek tapasztalatairól is kérdeztük Sümeginé Ország Edit ügyvezetőt.
„A falu-és tanyagondnoki szolgáltatás egy különleges része a szociális ellátórendszernek. A falu- és tanyagondnok napi munkája nem csak egy bizonyos ellátotti körhöz – egy célcsoporthoz – kapcsolódik, hanem az egész település/ellátási terület lakosságához. A munkakör rendkívül sokrétű, szerteágazó. A falu- és tanyagondnokság hozzájárul a közösség, a helyi társadalom alakításához, fejlesztéséhez, a civil szféra erősítéséhez, az életminőség javításához” – mondta el a KecsUP Híreknek Sümeginé Ország Edit, az egyesület ügyvezetője.
A szolgálat nem kötelező önkormányzati feladat, a helyi igények, szükségletek kielégítésére, helyi kezdeményezéssel, a helyi közösség által létrehozott megoldás. A falu- és tanyagondnokok alap-és kiegészítő feladatait és az önkormányzati feladatok megoldását segítő közvetett szolgáltatásait minisztériumi rendelet szabályozza. Azonban minden településnek, tanyai körzetnek vannak sajátos jellemzői – így például földrajzi, gazdasági, demográfiai, etnikai, infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási, humánerőforrás, egzisztenciális különbségek -, melyek az ott jelentkező igényeket és az erre reagáló szolgáltatásnyújtást egyedivé, a falu- és tanyagondnoki szolgálatot sokszínűvé teszik.
Az egyesület célja, hogy naprakész információ-szolgáltatással támogassa a falu-, tanyagondnokok szakmai munkáját, a jó gyakorlatok megismerését és elősegítse a falu-, tanyagondnokok egymás közötti kapcsolat- és közösségépítését. Mint az ügyvezető hangsúlyozta, fontos feladatuk erősíteni, fejleszteni, társadalmi szinten “láthatóvá tenni” a falugondnoki hálózatot, ennek érdekében szemléletformáló közösségi programokat szerveznek a hálózat tagjai és civil érdeklődők számára.
Egyesületük közvetlen kapcsolatban áll a falu- és tanyagondnokokkal, a szolgálatot fenntartó önkormányzatokkal, intézményekkel, a szakminisztériummal és annak háttérintézményével, a többi falugondnoki egyesülettel, a szakmatámogatási rendszerrel. Szolgáltatásaikat – például tanácsadás, képzés, hírlevél – és szakmai programjaikat (például falugondnoki találkozó, műhelymunka, szemléletformáló előadás) elsősorban számukra nyújtják, de szívesen működnek együtt, hívják és várják rendezvényeinkre a vidékfejlesztéséért tevékenykedő szakembereket, önkéntes segítőket.
- Az egyesület „Falugondnokság határok nélkül” című EFOP-pályázata konzorciumban valósult meg határon túli szervezetekkel együttműködve 2018. január 1. és 2020. március 31. között, 47 millió forint támogatással.
Mint azt az ügyvezetőtől megtudtuk, a pályázat célja az volt, hogy hozzásegítse a finanszírozási és szakmai nehézségekkel működő magyarországi szolgáltatást annak tartalmi, strukturális megújulásához, mégpedig a különféle fenntartói és feladatellátási szempontból jó gyakorlatoknak minősülő hazai és külhoni megoldások tanulmányozása által.
A 27 hónap alatt 18 műhelymunkát, 9 hazai tanulmányutat és 3 tudásátadási-, disszeminációs rendezvényt, konferenciát szerveztek. Ezenkívül lezajlott a szakmai együttműködésben bevont országokban az összehasonlító kutatás, amelynek eredményét „A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018-2019” című kutatási zárójelentés tartalmazza. Elkészült egy szakmai módszertani összegzés is a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján, melyben olvashatóak a szakmai rendezvényeken elhangzottak, valamint a pályázat megvalósításában részt vevő együttműködő partnerek tapasztalatai, javaslatai. A YouTube-on folyamatosan elérhető (több nyelven) egy, a falugondnokságról forgatott rövidfilm is.
„A pályázat megvalósítása során a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás működésének nehézségeként feltárt problémák területén történt kedvező változás – jogszabályharmonizáció, finanszírozás, parkolási igazolvány, jó gyakorlatok elterjedése (például helyettesítés), pályázati lehetőség –, amelyek elérése egyesületünk szakmai munkájának a célja” – emelte ki Sümeginé Ország Edit.
- 2020 októberében indult és 2022 októberében ért véget a „Biztonság, Egészség, Közösség” című, TOP-os projektjük, amely 15 millió forint támogatásban részesült. A pályázattal olyan szemléletformáló programokat kívántak megvalósítani, amelyek hozzájárulnak a közösségi együttműködések erősítéséhez.
A programok során nagy hangsúlyt fektettek a személyi- és vagyoni biztonságra, a magán és közvagyon megőrzésére, az élet, a testi-lelki egészség védelmére, a közös felelősségvállalás fontosságára. A két év alatt összesen 47 műhelymunkát (baleset-megelőzési-, elsősegélynyújtási-, bűnmegelőzési-, gyászfeldolgozási-, valamint „kiskert” program) szerveztek meg, elsősorban Kecskemét kertvárosi városrészeinek lakosai részvételével, civil szervezetei közreműködésével. Emellett egy bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági konferenciát is megrendeztek, ennek célja az volt, hogy a rendőrség és a civil szervezetek, a szakemberek és a lakosság az eddig kialakult partneri kapcsolatukat szorosabbra fűzzék a közrend, közbiztonság fenntartása, javítása, a bűn- és baleset-megelőzés érdekében.
„Egyesületünk tevékenységei közé tartozik az életminőség javításának elősegítése, a helyi közösség fejlesztése, a civil szféra erősítése. A pályázat során megvalósult nevelési, oktatási, képességfejlesztési, ismeretterjesztési programok is ezt a célt szolgálták” – tette hozzá az ügyvezető.
Az egyesület mindkét pályázat megvalósítása során ugyanazokkal a nehézségekkel szembesült. A legnagyobb kihívást a koronavírus járvány megfékezése érdekében életbe lépett intézkedések jelentették. A 100 százalékos támogatás mérték mellett a kapott előleg 50, illetve 25 százalék volt. Még az 50 százalékos előleg mellett is szükség volt önerőt biztosítaniuk a pályázat sikeres megvalósítása érdekében az elszámolások ellenőrzésének, elfogadásának és az igényelt támogatás kiutalásának csúszása miatt.
Már akkor is folyamatos volt az adminisztrációs teher csökkentése és az EPTK felület (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer) fejlesztése, de még így is sokszor találkoztak a feladatok duplikálásával, technikai problémákkal. A 2021-2027 uniós ciklusban nincs tapasztalatuk az uniós források felhasználásával kapcsolatban.
„A pályázatok megvalósítása során a konzorciumi, az együttműködő és a partnerszervezetekkel folytatott közös munka, az egyes szervezetek tevékenységének, működési területének, alkalmazott módszereinek megismerése során megszerzett tapasztalat és információ, a már létező együttműködéseink megerősödése és újak kötődése, a kapcsolati háló sűrűsödése segíti Egyesületünk szakmai munkáját, ezen felül a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás széles körű társadalmi megismerésének, társadalmi elismerésének erősítését” – nyilatkozta az ügyvezető.
Sümeginé Ország Edit hangsúlyozta: egyesületük egy pályázat benyújtása előtt két fő szempontot tart a szeme előtt. Az egyik, hogy a pályázat célja, a megvalósítandó tevékenységek összhangban legyenek az egyesület céljaival, feladataival. A másik, hogy a pályázat ne okozzon pénzügyi nehézséget, likviditási problémát. A 2021-2027 uniós ciklusban nem nyújtottak be támogatási igényt uniós forrásra. 2020 óta minden évben pályáznak hazai forrásra (Nemzeti Együttműködési Alap, Városi Civil Alap, Agrárminisztérium). Az elmúlt öt évben két alkalommal részesültek vissza nem térítendő támogatásban.
A szerkesztésben közreműködött: Falusi Norbert
