Hónapok óta azon pörögnek a központi pártlapok és kormánypárti politikusok, hogy sehogy sem hozzák ki félméréseikben a nem kormányközeli közvélemény-kutatók, hogy nem a Fidesz–KDNP van hátrányban, hanem a Tisza Párt. Ezt a fideszes politikusok és az évi nagyjából 6 milliárd forint közpénzből gazdálkodó Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás abba az ideológiai köntösbe is beágyazták, hogy a féltucat nem kormánypárti elemző cég – a 21 Kutatóközpont, az Idea, a Medián, a Publicus, a Republikon és a Závecz – külföldi megbízásokat teljesít. Magyarul szólva külföldi ügynökök, hiszen ahogy tartja a régi kommunista mondás, „aki nincs velünk, az ellenünk”.
De ezt hagyjuk is most, ugyanis sokkal érdekesebb az, hogy valóban politikai fordulat állt-e be olyan választókerületekben kormány és ellenzék támogatottságában, ami majd hatással lehet a jövő évi választás kimenetelére. Mindenki azt kérdezi ugyanis, hogy az ellenzéki Budapesten kívül mi a helyzet?
Ez láthatóan Orbán Viktort is foglalkoztatja, aki az idei tusványosi beszédébe bele is foglalta, hogy nincs gond, megnyugtatva a Fidesz támogatóit, akik a Tisza előnyét mutató közvélemény-kutatások miatt aggódnak. Orbán Viktor azt mondta, a saját méréseik szerint fölényesen vezetnek, és a 106 egyéni körzetből 80-at megnyernének. (Csakhogy ehhez az kellene, hogy az elemzőcégek rendre legalább 48–37 Fidesz–Tisza országos támogatottságot mérjenek.)
Az azóta napvilágot látott értelmezéseknek ez most a kiindulópontja, hogy mindezt mire alapozza a miniszterelnök, ugyanis azóta is rejtély, hogy ki készítette ezeket az egyébként költséges és komoly kapacitást igénylő felméréseket. A kormánypárti Index időközben cikksorozatot indított, melyben eddig hat választókörzetet mutatott be – állításuk szerint – a kormányfő által hivatkozott adatsor alapján, melyek rendre a Fidesz győzelmét jelzik előre – foglalta össze a felmerülő kérdéseket a telex.hu.
Politikai fordulat előtt áll Kalocsa?
Ami érdekes Bács-Kiskunban, az a negyedik indexes rész, melyben bemutatták a Bács-Kiskun vármegyei 3-as egyéni választókerületre vonatkozó számokat.
A kalocsai választókerület kiszivárgott eredményei például 10 százalékpontos Fidesz-előnyt mutatnak, de abban a modellben, ahol 80 választókerületet nyer a Fidesz, itt 20 százalékpontos előnynek kéne lennie – mutat rá elemzésében a Választási földrajz.
A rejtélyes fideszes mérés egészen pontosan a következő számokat mutatja: Fidesz–KDNP – 41,6 százalék, Tisza Párt – 31,7 százalék, Mi Hazánk – 7,2 százalék, Demokratikus Koalíció – 2,3 százalék, Jobbik – 1,9 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 1,2 százalék, MSZP – 0,5 százalék, Párbeszéd – 0,3 százalék.
A körzet képviselője Font Sándor, aki 1998 óta parlamenti képviselő, és a térség meghatározó politikusa. Kormánypárti forrásaink szerint itt nem tervez cserélni a Fidesz, mint például a Bács-Kiskun 2-es körzetben (ahol Szeberényi Gyula Tamást cserélhetik le a jelenlegi Kecskeméti Járási Hivatal vezetőjére, Cseh Tamásra, akit már el is kezdett építeni a közpénzből működő önkormányzati sajtó).
Font egyike azon kormánypárti képviselőknek, akiben azért bízhat Orbán Viktor, mert a korábbi választásokon nagyon megverte ellenzéki kihívóit (2022-ben 59,7 százalékkal, 2018-ban pedig 54 százalékkal), és ezek az eredmények a győzteskompenzáció elve miatt megdobták a Fidesz–KDNP országos listáját, mely fontos eszköz Orbán kezében a sorozatos kétharmados eredmények eléréséhez.
A 2026-os választás várhatóan nem a Fidesz erős bástyájában, Bács-Kiskunban fog eldőlni, de mégis, ha a Tisza Párt hatalmat akar szerezni, nem lesz elég 50 százalék alá nyomnia a Fideszt, hanem a hat megyei választókerületből nyernie kell néhányat, amire 2010 óta nem volt példa.
Körvonalazódik már az is, hogy kik indulnak a Tiszán kívül Font Sándorral szemben a kalocsai körzetben: eddig Hornyák Zsolt (Jobbik) és Kókai Katalin (DK) jelentették be indulásukat. Információnk szerint rajthoz állna a Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom is.
Máshol sem egyezik a matek és a narratíva
Visszatérve az elemzéshez: a kalocsaihoz hasonló ellentmondás látszik Sátoraljaújhelyen is, ahol 11 százalékpont a Fidesz előnye az Indexen megjelent adatsorban, de ahhoz, hogy kijöjjön a 80 megnyert körzet, itt 31 százalékponttal kellene vezetnie.
A legdurvább eltérés a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei mátészalkai adat, ahol 8 százalékponttal vezet a Fidesz a kiszivárogtatott kutatásban, de az Orbán által bemondott győzelem 40 százalékpont feletti előnyt feltételez.
Hogy ez mit jelent a Választási földrajz elemzői szerint? „Ha a mátészalkai körzetben tényleg csak 8 százalékponttal nyer a Fidesz, az országosan kétharmad-környéki Tisza-előny mellett képzelhető csak el a választási statisztika szerint. A maradék három, eddig nyilvánosságra hozott adatsor esetében viszont érdekes módon nem látszanak ilyen matematikai anomáliák.”
Ezekre az eltérésekre két magyarázat lehet – írja a Választási földrajz: „Vagy olyan elképesztő térbeli átalakulása lesz a szavazótáboroknak, amilyet a ’90-es évek óta nem láttunk (ez a kevésbé valószínű), vagy már a Fidesz belső méréseiben is a kétharmados Tisza-győzelem közelében vannak az erőviszonyok, és a nyilvánosságra hozott mérések némelyikét úgy kozmetikázzák, hogy az beleilleszkedjen a narratívába. A számok vagy a matematika világába ugyanis a nyilvánosságra hozott, kormányhoz köthető felmérések egyáltalán nem illeszkednek.”
Változnak a szavazótáborok, de nagyon elnyúltan
A Választási földrajz emlékeztet arra, hogy nagyobb átrendeződés volt megfigyelhető a baloldalon, ahol a ’90-es évek mellett 2006 és 2010, illetve 2022 és 2024 között is nagyobb változás volt a szavazóik területi eloszlásában.
Az elsőt a Jobbik, a másodikat a Tisza Párt megjelenésével lehet magyarázni, ugyanis a magyar baloldal két hullámban omlott össze: először a vidéki bázisát vesztette el, nagyrészt Heves, Borsod és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, a régi szocialista iparterületeken, amelyek a rendszerváltozás időszakából a legrosszabbul jöttek ki, így ott könnyen tudott működni a Jobbik jóléti sovinizmusa. Ezek a szavazók azonban már nagyrészt a Fidesz szavazótáborát erősítik. A második hullámban pedig az Orbán-kormánnyal legharciasabban szemben álló szavazóik pártoltak át a Tisza Párthoz a 2024-es EP-választás alkalmával. Ezek az átrendeződések azonban, még ha érintették is a Fidesz szavazótáborának átrendeződését, akkor is időben nem hirtelen módon, hanem viszonylag elnyúltan zajlanak.
