A vendéglátóhelyek száma 2010 óta rohamosan csökken az egész országban, azonban vidéken még drasztikusabb a helyzet, mint a fővárosban. Bács-Kiskun megyében a KSH adatai alapján 2010-ben még 1117 étterem és büfé, valamint 1235 kocsma és zenés szórakozóhely működött, 2024-re azonban ez a két szám 963-ra, illetve 549-re csökkent – utóbbi bőven több, mint 50 %-os visszaesés. De vajon mi köze van ehhez a 4 %-os turizmusfejlesztési „hozzájárulásnak”, azaz adónak?
A turizmusfejlesztési hozzájárulást 2018 elején vezette be a kormány „az étkezőhelyi vendáglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatásaira vonatkozóan”. A Covid idején vészhelyzeti moratóriumot vezettek be, hiszen az ágazatnak segítségre volt szüksége, így ebben az időszakban ezt nem kellett fizetni. Ez 2023. március 31-én járt le.
egyszerűen: azóta ismét 80 forinttal jössz az államnak, ha eladsz egy nettó 2000 forintos limonádét – mert mostanában sajnos ennyibe kerül.
A vendéglátóhelyek bezárásáról közvetlenebb képet kaphatunk, ha nem makro-, hanem mikroszinten vizsgálódunk. A KecsUP Hírek korábban több étterem bezárásáról is beszámolt, többek között 2022-ben bezárt a Skót és Joe bácsi kocsmája nevű étterem, amely 22 évig volt nyitva. Újságírónk ott volt az utolsó nyitvatartási napon, az étterem jövőjéről, vagy a zárás okáról nem sokat tudtunk meg, de akkori beszámolónk szerint az újranyitás reményét sugározta a pultos. Erre sajnos azóta sem került sor, pedig nagyon sokan szerették a helyet – részletes beszámolónk ITT OLVASHATÓ.
Beszámoltunk a Macaron Kávéház határozatlan idejű búcsúzásáról is, Facebook oldalukon még mindig ez a poszt a legfrissebb. Közel két éves közleményük szerint „az épületegyütteshez kapcsolódó ingatlanfejlesztési munkálatok miatt” zártak be, az újranyitásról azonban azóta sincs hír. Legfrissebb posztjuk alatt egyetlen kíváncsiskodó és egyben szomorú, több mint másfél éves komment található. „Mikor nyit?” – kérdezte valaki, de hiába. A tavalyi év legemlékezetesebb bezárása azonban minden bizonnyal a Bagatellé volt. A korábban kedvelt belvárosi étterem az alábbi indokokat közölte 2024 januárjában:
„A szárnyra kapott híresztelésekkel ellentétben nem csőd miatt, nem betegség miatt és nem azért, hogy mi szétváltunk volna! Egyszeri, kézzelfogható okok húzódnak a háttérben, mint például a magas bérköltség és bérleti díj, a mai követelményeknek alig megfelelő konyhai, éttermi infrastruktúra, a nagyon szűk termelő tér, és mivel egy társasházban található az étterem, nem minden esetben egyeztethető össze a lakóközösség nyugalmával mindaz, amivel az egység működése együtt jár!”
Természetesen nem minden étterem zárt be Kecskeméten, vanna ellenpéldák is. A sokak által szeretett Kisbugaci Étterem és Rendezvényház tulajdonosa, Bánóczki László többek között arról beszélt a KecsUP Híreknek, hogy mi kell ma egy vidéki vendéglátóhelynek a fennmaradáshoz.
„Csak úgy tud fennmaradni egy étterem, ha valami különlegességgel szolgál. Ha valaki beáll a sorba és átlagot produkál, akkor nem fog tudni megélni. Nálunk különlegesség a nagy terasz, a pénteki és szombati grillezés, illetve a zenés esték” – mondta Bánóczki László. A 4 %-os turizmusfejlesztési hozzájárulásról így vélekedett:
„Iszonyatos összeg, amit fizetünk, én is több mint 3 és fél millió forintot fizettem be januárban erre az adóra. Nagy teher, mert igazából fejlesztést nem veszünk észre. A turizmusnak, a szállodáknak lehet hogy jó, de mi vendéglátóhelyek nem érzünk belőle semmit. Kecskemét nem egy turisztikai központ, nem érkeznek ide nagy számban a turisták. A Városházát tervezték nagy turisztikai központnak, de ez nem igazán vonzza ide az embereket. A rendezvények, a fesztiválok amiket csinálnak pedig a kecskeméti vendéglátó egységeket fogják tönkretenni, mert a turistákat és a helyi lakosokat is elcsábítják az éttermekből.”
„Mindenképpen jó lenne valami könnyítés a vendéglátó egységeknek. Régen is volt róla szó, hogy az adókat csökkentik, például a 27 %-ot leviszik. De bármilyen más lehetőség is jó lenne, ami tényleg az éttermek előnyére szolgál. Szerintem támogatás nélkül itt 2-3 év múlva is folyamatosan zárnak majd be az éttermek. Kecskeméten sok a vendéglátó egység, de a vendégek száma nem elegendő ehhez. Nagyon nagyok a költségek: folyamatosan emelkednek a munkabérek, az adók és a járulékok iszonyatosak. Ha továbbra is emelkednek a nyersanyagárak, akkor nem tudom, mi vendéglátók meddig tudjuk az árakat emelni az étlapon. Előbb-utóbb el fogjuk érni azt a küszöböt, amikor a vendégeknek olyan drága lesz az étterem, hogy inkább nem is mennek majd” – tette hozzá a Kisbugaci Étterem és Rendezvényház tulajdonosa.
Természetesen nem csak az éttermek küszködnek a magas költségekkel, Kecskemét jelenlegi legnépszerűbb szórakozóhelye, az Ápoló Klub is érzi az inflációt. A tulajdonosokkal készített nagyinterjúnkban Versegi Ádám elmondta, hogy az elmúlt 5 évben – amióta létezik a hely – romló tendenciát látnak a közönségen, egyre kevesebbet fogyasztanak a vendégek. Valószínűsíti, hogy azért van ez, mert az embereket két oldalról támadta az infláció (erre Bánóczki Lászlónál is rákérdeztünk, maximálisan egyetértett az állítással). Versegi Ádám hozzátette: ez náluk is fellelhető, hiszen a jövedéki adót, a közüzemi díjakat és a járulékokat is sokat emelték az elmúlt 5 évben.
„Kecskemét egy nehezített pálya a zeneiparban” – nagyinterjú az Ápoló Klub tulajdonosaival, 2. rész
