Újabb fejezetéhez ért a korábban elképesztő módon megkínzott Rozi kutya ügye. Egy nyilvános adatigénylés útján ugyanis kiderült, hogy a Kecskeméti Törvényszék az elmúlt három évben egyetlen esetben sem hozott igazán szigorú, letöltendő szabadságvesztéssel végződő ítéletet állatkínzási ügyekben. Ennek fényében nem meglepő, hogy a tiszaalpári férfi első fokon pénzbüntetéssel megúszhatta a tettét. Csakhogy az enyhe ítéletekért nem a bíróság a felelős.
Nem a bíró engedékenysége, hanem a vád hiányossága okozta az aránytalan ítéletet a Rozi nevű, a tragédiája által országos ismertségre szert tevő kutya ügyében – állítja a megkínzott állat és a sorstársai jogaiért kiálló jogász, állatvédő. Kelemen Dóra ezt arra alapozta, hogy nemrég írásban kereste meg a Kecskeméti Törvényszéket, hogy megtudja:
- Az elmúlt 3 évben hány ügyben született elsőfokú, illetve jogerős ítélet állatkínzás bűntette miatt a Kecskeméti Törvényszék illetékességi területén?
- Ezek közül hány esetben ítélte az elkövetőket a bíróság tényleges (letöltendő) szabadságvesztésre, hány esetben szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést, illetve hány esetben róttak ki pénzbüntetést vagy más intézkedést?
Rendszerszinten vannak problémák
A válaszok most meg is érkeztek, melyről Kelemen Dóra a következőket közölte:
„A számok önmagukért beszélnek: az elmúlt három évben ezen a bíróságon egyetlen állatkínzó sem kapott letöltendő szabadságvesztést! Az ítéletek pénzbüntetések, felfüggesztettek, próbára bocsátások voltak.”
A jogász, állatvédő által a KecsUP Híreknek megküldött adatok szerint a bíróság az elmúlt három évben összesen öt esetben hozott jogerős ítéletet, amiből első fokon két felfüggesztett és egy próbára bocsátási ítélet született. Ezzel szemben másodfokú ítéletre eddig két esetben került sor, amelyeknek mindegyike felfüggesztett börtönbüntetést vont maga után. „A fentiekből is látszik, hogy a Rozi kutya esetében hozott enyhe ítélet nem egyedi botlás volt, hanem az egy rendszerszintű problémára mutat rá” – értékelte az adatokat Kelemen Dóra.
Márpedig szerinte a valódi igazságszolgáltatás csak úgy valósulhat meg, ha a jövőben kizárják annak lehetőségét, hogy a különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzásra pénzbüntetés legyen kiszabható büntetés. „Emellett az ügyészségnek kötelessége lenne a valóságot – a szándékos brutalitást – a vádban rögzíteni (Rozi esetében erre nem került sor, a vádirat szerint mindössze „figyelmetlenség” történt), hogy a bíróság arányos ítéletet hozhasson” – fűzte hozzá.
Autója után kötötte a kutyáját, pénzbüntetéssel megúszta
Mint ismert, egy tiszaalpári férfi nemrég öt méteres lánccal a gépjárműve vonóhorgához kötötte Rozi nevű kutyáját, majd a jármű után húzta körülbelül 95 km/órás sebességgel egy kilométeren keresztül. Amikor a mögötte haladó autósok dudálással és villogással jeleztek, megállt, levette a láncot a kutyáról, majd a csomagtartóba tette őt, és visszatért vele a tanyájára. A kutya az eset során életveszélyes állapotba került, ám gazdája nem hívott hozzá állatorvost, és maga sem kezdte meg a kezelését.
Azaz az állat csak a férfi autója mögött haladó autósnak köszönheti, hogy még életben van, miután az esetet bejelentette a rendőrségen, és a hatóság rendelkezésére bocsátotta a kínzásról készített videófelvételt is. Az elkövetőt így a hatóság rövid időn belül őrizetbe vette, és kezdeményezte a letartóztatását, míg a sérült állatot a Laki Mancs Állatvédelmi Egyesület gondjaira bízták. Az állatkínzót végül gyorsított eljárásban a Kecskeméti Törvényszék ítélte el, a férfi első fokon 425 ezer forint pénzbüntetést kapott.
