Kemény szavakkal beszélt az MNB-botrányról Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen. Windisch részletesen kitért arra, hogyan valósult meg a Matolcsy György vezette időszakban a különösen nagy értékű hanyag kezelés. Példaként említette, hogy 204 milliárd forintot költöttek luxusingatlanokra. Lapszemle.
A 63. közgazdász-vándorgyűlés plenáris ülésének egyik előadója volt az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László is, aki előadásában az idei év talán legnagyobb botrányára is kitért, a jegybanki alapítványok ügyére. Mint az Kecskeméten is jól ismert, a számvevőszék vizsgálatot folytatott a jegybanki alapítványoknál, amelynek eredményeként már hűtlen kezelés miatt is folyik nyomozás (a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány nem jegybanki, mert alapítója a kormány, konkrétan az Innovációs és Technológiai Minisztérium volt, de ettől függetlenül az egész ügyben és a nyomozásban is vastagon érintett).
Windisch László szerint büntetőjogi szempontból sem volt rendben, ahogyan a közpénzeket kezelték az alapítványok. Noha az alapgondolat, hogy a jegybank tőkéje jó célt szolgáljon, az még érthető volt, de az a cégháló és a befektetési struktúra, ami az MNB alapítványaihoz kapcsolódott, teljesen átláthatatlan volt. Szerinte ilyen rendszert nem lehet egyszerűen működtetni és nemcsak az átláthatóság veszett el, hanem a tényleges befolyás is a vagyon fölött – írta a 444.hu.
Megjegyezte, hogy „ha mindent feltettem a pirosra, és nem jött be, az már hanyag kezelés”, de hozzátette, ez akkor is igaz lett volna, ha mondjuk Apple-részvényekbe fektetik a jegybanki vagyont. „Teljes kontrollnélküliség és szabadság volt”, és szerinte luxus- és presztízsingatlanok vásárlása zajlott, bármiféle érdemi felügyelet nélkül. Windisch szerint 2019 és 2023 között 204 milliárd forintot költött a jegybank luxusingatlanokra.
Az ÁSZ-elnök szerint a számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot, miközben minden érintett társaságot testületek és hatóságok vizsgáltak: igazgatóságok, kuratóriumok, az ellenőrzést felügyelőbizottságok végezték. Ezért a 444.hu szerint az MNB-ügy általános tanulságaként azt mondta:
„Ezért szeretnénk üzenni az ilyen testületekben lévőknek, mivel nagyon sok helyen vannak még alapítványok, igazgatósági tagok állami tulajdonú társaságoknál. Személyi felelőssége van mindenkinek. Aki egy ilyen pozíciót elvállal, kurátor lesz egy egyetemet fenntartó vagy bármilyen alapítványban, igazgatósági tagságot vállal, az személyes felelősséget vállal.”
A legerősebb üzenete viszont csak ez után hangzott el:
„Az ne tévesszen meg senkit, hogy van egy erős ember a kuratóriumban, akinek mindig érvényesül az akarata. Az se tévesszen meg senki, ha kívülről van egy ilyen erős ember. Amikor eljön az igazság pillanata és a számonkérés, akkor ők nincsenek ott. Akkor személyes felelősség van, és egyéni felelősségre vonás”.
Forrás: 444.hu
