85 százalékban uniós pénzből, az Európai Szociális Alap Plusz forrásából finanszírozzák a Kecskemét egyik szegregátumában, a Zsinór, a Kórház és Epreskert utcák környezetében induló városrész-rehabilitációs programot, amelyre 200 millió forintot nyert el az önkormányzat, a gyakorlati megvalósítás pedig főként a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaira vár. Az ő munkatársaikkal beszélgettünk arról, milyen módszerekkel tudják segíteni a mélyszegénységben élőket.
„Diagnózis alapú szociális munka” – ez az alapfilozófiája a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét-módszertanának, amelyet Magyar Örökség díjjal is elismertek. Az összetett társadalomfejlesztő program mottója egész pontosan azt jelenti, hogy az úgynevezett városrész-rehabilitációs programok keretében nem előre gyártott sémákat követnek, hanem a helyi közösség valós, feltárt szükségleteire reagálnak. Ennek központi eleme a fizikai „jelenlét” megteremtése egy helyi irodán keresztül, amely a bizalomépítés, a kríziskezelés és a közösségszervezés bázisává válik. Ez Kecskeméten a Mezei utca 34. szám alatti Közösségi Ház lesz, amelynek működtetését ezév január 1-jétől a máltaisok vették át.
A kecskeméti önkormányzat összesen 200 millió forintot nyert el a Műkerti sétány – Epreskert utca – Kórház utca szegregátumának felzárkóztatására, az itt mélyszegénységben élők társadalmi integrációjának elősegítésére. A támogatás legnagyobb része, 85 százaléka uniós forrásból, az Európai Szociális Alap Pluszból származik. A program június 1-jével kezdődött és 2028. május 31-ig tart.
Egyrészt magában foglalja a családok szociális helyzetének javítását, segítve őket a hivatali ügyintézésben, az adósságkezelésben és az ellátásokhoz való hozzáférésben. Emellett kiemelt hangsúlyt fektet a gyerekek jövőjére, a legkisebbek korai fejlesztésére, míg a tanoda jellegű programok az iskolások tanulmányi sikerességét és a lemorzsolódás csökkentését szolgálják.
„A program a felnőttekre is gondol, támogatva munkaerőpiaci integrációjukat átképzésekkel és munkaszocializációval. Mindezek mellett a beavatkozás kiterjed a lakhatási körülmények javítására, a lakókörnyezet rendezésére, valamint a közösség egészségügyi állapotának fejlesztésére is prevenciós programok és szűrések szervezésével. Erős hangsúlyt helyez a program a drogprevencióra, mint a városrész egyik kiemelten fontos problémájára. A végső cél egy aktív, önszerveződő helyi közösség kialakítása, amely képes a belső konfliktusok kezelésére és a közös célokért való cselekvésre” – mondta el Kiss Dávid, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa.
A várt eredmények között szerepel:
– a munkanélküliség és az eladósodás csökkenése,
– a háztartások legális jövedelmének növekedése,
– valamint a tanulmányi eredmények és az iskolai jelenlét javulása: jobbak lesznek a jegyeik és kevesebb az igazolatlan hiányzás.
„Kevesebb a bukás, többen tanulnak tovább középiskolában, szakképzésben, illetve a tanulás iránt felkeltett érdeklődésüknél és a különböző megerősítő pedagógiai módszerekkel támogatott foglalkozásoknál fogva többen jelentkeznek a felsőoktatásba, ezzel is megtörve a generációs szegénységet. Mivel a fiatalok szabadidejük nagy részét a Jelenlét Ponton tölthetik és programok egész tárháza áll rendelkezésükre, így nincs idejük a kábítószerek felé fordulni, tudatos neveléssel körükben a szerhasználat visszataszítóvá válik. A kiválóságokat a program támogatja, hogy a nyomorból kilépve magasra emelkedhessenek” – áll a program hivatalos ismertetőjében.
Az egészségügyi mutatók pozitív irányú elmozdulása, a lakókörnyezet fizikai állapotának és a közbiztonságnak a javulása szintén kulcsfontosságú cél. A legfontosabb változás azonban a közösségi élet megerősödése, ahol a szomszédi kapcsolatok újjáélednek, és a lakosok aktív szereplőivé válnak saját környezetük alakításának.
„Egy ilyen helyi, kecskeméti projekt tökéletesen illeszkedik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos stratégiájába. Egyrészt a szervezet alapküldetését, a ‘szegények szolgálatát’ valósítja meg a legtisztább, gyakorlati formában. Másrészt minden egyes helyszín új tapasztalatokkal gazdagítja a ‘Jelenlét’ program országos módszertanát, lehetővé téve annak folyamatos finomítását” – hangsúlyozta Kiss Dávid. Hozzátette: a helyi sikerek bemutatása emellett a társadalmi szemléletformálás fontos eszköze, amely hozzájárul a szolidaritás erősítéséhez és a szegénységgel kapcsolatos sztereotípiák lebontásához.
Munkaerőpiaci mentor és drogprevenciós koordinátor is részt vesz a programban
A közösségfejlesztés érdekében a programban részt fog venni és foglalkozásokat tart majd sportedző és zenetanár is, és beszerzik az edzésekhez szükséges sporteszközöket, a zeneórákhoz pedig a hangszereket.
A folyamatos szociális jelenlétet három fő szociális munkás biztosítja, akiket heti 40 óra munkaviszonyban foglalkoztatnak 36 hónapig.
A szegregátumban élőknek munkaerőpiaci mentor segít az elhelyezkedési lehetőségek feltérképezésében, aki a munkát találókat figyelemmel is kíséri.
A program keretében egyes szakmákra felkészítő oktatás is zajlik majd, emellett lesz család mentorálás fejlesztő pedagógus és pszichológus bevonásával.
Egy drogprevenciós koordinátort is foglalkoztatnak a megvalósítás három éve alatt, évente két alkalommal telemedicinás busz érkezik egészségügyi vizsgálatok elvégzésére, emellett az érintett lakók adósságkezelési szaktanácsadó támogatására is számíthatnak.
Máltaisok a gyermekjóléti alapellátásban
Az közismert, hogy Kecskeméten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosítja a hajléktalanellátást, azt viszont talán már kevesebben tudják, hogy régóta jelen vannak a helyi gyermekjóléti alapellátás területén is, a szeretetszolgálat ugyanis a fenntartója a családok átmeneti otthonának. Itt 21 fő, kecskeméti lakcímmel rendelkező részére nyújtanak lakhatást, míg önálló lakásban 2 fő kap külső férőhelyet.
„Nagy hangsúlyt fordítunk arra, hogy a gyermeket a saját családjából ne emeljék ki, így mindenekelőtti cél az, hogy a gyermek saját szülője, szülei által kapja meg azt a biztonságos környezetet, amelyben képes egészségesen fejlődni. Ennek érdekében munkatársaink nemcsak a családok lakhatási problémái megoldásában segítenek, hanem azok társadalmi integrációját, kohézióját is igyekeznek erősíteni, valamint a szülők munkaerőpiaci helyzetének rendezésében is közreműködnek. A kapcsolódó egyéb többletszolgáltatások által – mint például a pszichiáter, jogász, korábban laktációs tanácsadó biztosítása, valamint alkalmi jellegű terápiás foglalkozások – a családok egyéni problémáinak megoldása, pszichoszociális képességeinek fejlesztése is fontos része a munkánknak” – mondta el dr. Rigó Orsolya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Régiójának regionális ügyvezetője.
Közösségi Ház és Biztos Kezdet Gyerekház a Mezei utcán
A Szeretetszolgálat gyermekjóléti tevékenysége 2025. január első napjától bővült két rendkívül fontos szolgáltatással: ez a Közösségi Ház és Biztos Kezdet Gyerekház. Mindkettő egyazon épületben, Kecskemét egyik szegregátumnak is nevezhető területén helyezkedik el, a Mezei utca 34. szám alatt.
„Ezen a területen nagy számban, a helyi közösségtől elszigetelten élnek mélyszegénységben lévő családok, akiknek segítését és integrációját tekintjük fő feladatunknak. A Szeretetszolgálat alapvető célkitűzése a leszakadó közösségek felemelkedésének, a társadalom peremére szorult emberek integrációjának segítése, a hátrányos helyzetű rétegek számára egyénekre szabott segítség nyújtása. Programjaink bárki számára térítésmentesen igénybe vehetőek, továbbá alacsony küszöbűek. Szolgáltatásaink között folyamatosan elérhetőek a mosási, tisztálkodási és alapvető higiénét támogató lehetőségek. A Közösségi Ház által megvalósított programok minden korosztály igényeit igyekszik lefedni, de kiemelt célcsoport a gyermek- és ifjúsági korosztály. Fontos elv az önkéntes részvétel, és a fiatalok aktív bevonása a szolgáltatás tervezésbe. Jelenleg biztosított szolgáltatásaink között szerepel a nyelvoktatás (angol, lovári), internet-használat, kreatív kézműves és rajzszakkör, filmnézési lehetőség biztosítása, valamint idén nyáron ingyenes tábort is biztosítottunk a rászoruló gyermekek részére, amelyben a tánc és zeneélmény kapott nagyobb hangsúlyt” – emelte ki Rigó Orsolya.
A Biztos Kezdet Gyerekház célja, hogy támogassák a szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását, a fejlődési lemaradás leküzdését és a szülői kompetenciák erősítését. Alapvetően a szegregált lakókörnyezetben élő 0-3 éves korú gyermekek számára nyújt segítséget készségeik és képességeik kialakításában.
„A Biztos Kezdet Gyerekház elhelyezkedése olyan területet érint, ahol magas a szegénységi arány, rossz az egészségi mutató, alacsony az iskolázottság és magas a munkanélküliség. A szolgáltatás ezen súlyos problémák többségének ellensúlyaként egy biztos pontként lehet jelen a családok és a kisgyermekek életében. Annál is inkább, hiszen nagy hangsúlyt fektetünk a szép, otthonos, igényes és tiszta, rendezett környezet kialakítására, ahol a családoknak és gyermekeknek lehetőségük van az étkezésre, fürdésre és egyéb tisztálkodásra, valamint a szülőknek is segítséget nyújtunk az egyéni ügyintézésben, gyermekgondozásban” – mondta a Máltai Szeretetszolgálat regionális ügyvezetője.
A Gyerekház kiemelt feladatai közé tartozik a szülő-gyermek kapcsolat erősítése, a gyerekek szakemberhez történő eljuttatása és szűrővizsgálatokon való részvételének segítése, az egészséges táplálkozásra való ösztönzés, a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések megválaszolása, problémák megoldása, egyéb gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének elősegítése szükség esetén.
„Szintén kiemelt feladat a gyermekek fejlődésének nyomon követése és állapotfelmérés annak érdekében, hogy a gyermek fejlődési elmaradását, zavarait mihamarabb észrevehessük és támogassuk a szülőt annak megoldásában. Az egészségesen fejlődő gyermekek esetében munkatársaink nagy hangsúlyt fektetnek a gyermek testi képességeinek, mozgásfejlődésének elősegítésére, a szocializációra és társas kapcsolatok erősítésére, a kéz finommotorikájának fejlesztésére, valamint az érzelmi-erkölcsi nevelésre. Az intézménybe várandós szülőt is fogadunk, ahol a szülésre való felkészítés, valamint a gyermek saját otthonba való fogadásának előkészítése kap kiemelt hangsúlyt. A szakmai vezető heti órarend szerint végzi a szakmai munkát, melyben rendszeresen teret kap a reggeli tornafoglalkozás, kézműves tevékenységek, fejlesztő játékok. A szakmai munka színvonalát külsős szakemberek bevonásával igyekszünk emelni” – összegzett dr. Rigó Orsolya.
Szerkesztésben közreműködött Falusi Norbert.
