Az elmúlt egy évben még bizonytalanabbá vált a világgazdasági környezet, ma pedig már a kiszámíthatatlanság az, amire a gazdasági vezetők és szakemberek készülnek. Ezzel kezdte előadását Varga Mihály, az MNB elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság kétnapos közgazdász-vándorgyűlésén Veszprémben – olvasható a 444.hu cikkében.
A magyar gazdaságról Varga elmondta, az EU-n belül kelet-közép-európai problémának tűnik a magas infláció, a nyugati országok fogyasztóiár-indexe alacsonyabb. Az MNB-elnök szerint ez a legkárosabb tényező, hiszen alacsonyabb gazdasági növekedést okoz, amellett, hogy a hatását mindenki érezheti a bőrén is. Ráadásul Varga szerint az inflációs várakozások olyan magas szinten vannak, mint 2022 elején, amikor 8 százalék volt az adat. Mostanában már 20 százalék körüli az inflációs várakozás. Varga szerint az árstabilitás érdekében fontos lenne ezt csökkenteni.
„Nézzünk szembe a tényekkel! Az elmúlt tizenkét negyedévből hét esetben csökkent a GDP, hasonló a rendszerváltás utáni időszakban a 2007–2008-as válság idején volt” – hangsúlyozta a jegybankelnök a 444.hu tudósítása szerint.
Az idei gyenge második negyedéves adat is azt sugallja, hogy hasonló helyzettel kell szembenézni. Ha az elmúlt 5 év gazdasági növekedését nézzük, a magyar teljesítmény az uniós átlag és a V3 országok átlaga alatt van.
Varga Mihály szerint export tekintetében nagyjából rendben van a teljesítmény, az uniós és a V3-átlag szintjén mozog, jól látszik, hogy a magyar gazdaságot a fogyasztás tudja még húzni, ebből a szempontból átlag feletti a magyar teljesítmény. A beruházások terén viszont pocsékul áll Magyarország, itt jelentős az elmaradás. Ennek hátterében a magas infláció és a gyenge kereslet áll.
További részletek a 444.hu cikkében.
