Sokkoló KSH-statisztika látott napvilágot a minap. Kiderült, hogy a Bács-Kiskun vármegye régiójában élők jelentős részét fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés veszélye. Ám ami ennél is lesújtóbb, hogy a magyar gyerekek negyede is ebbe a körbe tartozik.
Lassan odáig jutunk, hogy már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sem lesz képes úgy számolni, hogy az állam számára legkedvezőbb adatok kerüljenek a statisztikájába. Legutóbb például a KecsUP Hírek arról volt kénytelen beszámolni – a Fókuszban a vármegyék – 2025. I. negyedéves adatai alapján –, hogy Bács-Kiskun vármegyében a foglalkoztatottak száma egy év leforgása alatt csökkent, miközben a torzított képet adó átlagbérek emelkedtek és a kiskereskedelmi forgalom stagnált. Azaz a megyében kevesebb ember dolgozik az országos átlagtól elmaradó bérért, miközben kénytelenek ugyanannyit vásárolni, mint tavaly.
Komoly veszélyben a Dél-Alföld
Ám van egy ennél is szomorúbb statisztika, ami mellett nehezen lehet elmenni szó nélkül: 2024-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata egész Magyarországon jelentős probléma volt. A KSH statisztikája szerint a nyugati és a központi régiók helyzete stabilan kedvező maradt, míg a déli és a keleti térségekben továbbra is magas volt a szegénység kockázata. Az ugyanakkor beszédes, hogy ezen mutató sehol sem alakult 10 százalék alatt, azaz még a legkedvezőbb helyzetű Budapesten is 10,7 százalékot ért el, míg a legrosszabb helyzetbe Észak-Magyarország került, ahol ugyanez az arány 30,2 százalékot tett ki.
Utóbbitól pedig sajnos a Bács-Kiskun vármegyét is felölelő Dél-Alföld alig maradt el, régiónkban a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata a népesség körében 25,2 százalék volt,
míg az országos átlag 19,4 százalékot jelentett.
Ám hogy ne legyen ennyire borús a statisztika, ezért a KSH statisztikája tartalmaz egy összehasonlító elemző részt is a témában. Ebből kiderült, hogy 2023-hoz viszonyítva a legjelentősebb javulás Pest régióban következett be a szegénységi kockázat mutatójában, ami 20,0 százalékról 15,9 százalékra csökkent. Budapesten szintén enyhe mérséklődést tapasztaltak a statisztikusok, miközben a legtöbb régióban – különösen a déli és a keleti országrészekben – nőtt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya.
A magyar gyerekek majdnem negyede élhet szegénységben
Magyarország lakosságának szegénység vagy a társadalmi kirekesztődéstől való fenyegetettsége azonban még a régiós adatokon túl is képesek lesújtóbb képet festeni. A 0-17 éveseknek ugyanis, a 2023-as adatokkal megegyezően,
továbbra is a 22,9 százaléka kénytelen úgy élni a hétköznapjait, hogy gyakorlatilag bármikor nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
(Mint ahogyan a veszély összességében az aktív korú, tehát a 18-64 évesek körében is nőtt.) Azaz a magyar gyerekeknek majdnem a negyede érintett a szegénység vagy kirekesztődés kérdésében.
Ám e tekintetben ennél is sokkolóbb, amit a statisztika a veszélyeztetett háztartástípusok kapcsán mutat. Ebből ugyanis kiderült, hogy az egyszülős családok körében a kitettség sokkolóan magas (37,0 százalék), de a „két felnőtt három vagy annál több gyermekkel” összeállítású családok sincsenek sokkal jobb helyzetben, miután körükben 27,1 százalékot tesz ki a veszélyeztetettek aránya.
Folyamatosan nő a szegénységi küszöb
Végül lássuk a valódi matekot, azaz hogy forintban kifejezve mit is jelent a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata! A KSH szegénységi küszöbnek a háztartások ekvivalens medián jövedelmének 60 százalékát tekinti, vagyis azokat sorolja ebbe a körbe, akiknek a jövedelme ezt a küszöböt nem éri el. Az adatokból kiderült, hogy a havi szegénységi küszöb az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedett, 2015 és 2024 között összesen 2,4-szeresére nőtt. Tavaly az egyszemélyes háztartások esetében 174 ezer forintot, míg az olyan háztartásokban, ahol két felnőtt és két 14 év alatti gyermek él, 365 ezer forintot jelentett.
2024-ben a szegénységi küszöb alatt élők száma 1 millió 304 ezer fő volt, 42 ezer fővel kevesebb, mint 2023-ban. A relatív jövedelmi szegénység kiemelkedően érintette a munkanélkülieket (44,0 százalék), az egyedülálló 65 éves vagy annál idősebb nőket (35,8 százalék), az alapfokú végzettségűeket (31,9 százalék), és az egyszülős háztartásokat (30,0 százalék).
