Ha akarná sem tudná megvédeni polgárait saját közterein a reklámszennyezéstől a kecskeméti önkormányzat, miután a 2023-ban elfogadott új építészeti törvény értelmében egyedül a kormány kapott felhatalmazást arra, hogy meghatározza a reklámhordozók és az azokat tartó berendezések elhelyezésének módját, méretét, megjelenési formáját és az elhelyezés időtartamát. A törvény az önkormányzatoknak azt is megtiltja, hogy saját településképi rendeletükben egyáltalán szerepeljen olyan városképi rendelkezés, amely az utcabútorok létesítését, telepítését, reklámeszközként való használatát vagy az azokon történő reklámközzétételt szabályozza. Persze vezethet ez jó irányba, ha visszanyesi a plakáterdőt és valóban szolgálja a polgárhoz méltó minőséget.
A kecskeméti képviselő-testületnek ennek megfelelően kellett megváltoztatnia saját településképi rendeletét. A módosításról az októberi ülésen döntöttek, meglepő módon rendkívül rövid idő alatt – ahhoz ugyanis sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalról egyetlen képviselő sem szólt hozzá. Holott a mindennapokban, valamint az újságokban is gyakran esik szó a reklámokról – a politikairól pedig azóta még több, mióta október 6-ától a Google és a Meta felületeiről eltűnnek a politikai hirdetések az Európai Unió területén.
A reklám súlyosan károsítja ön és környezete egészségét – belefulladunk a politikai reklámokba
A magyar építészetről szóló törvény bevezetője szerint nemcsak az értékvédelem fontos, hanem a polgárhoz méltó életminőség – a haza és haladás – eszményeinek középpontba állítása is, amely egyaránt képviseli az egyén és a közösség érdekeit, miközben óvja természetes és épített környezetünket. E nemes cél megvalósulását alighanem sokan üdvözölnék, ha mindez valóban érvényesülne a köztereinken mára túlburjánzott plakáterdők visszanyesésében, valamint a központosított reklámhordozói piac felszabadításában.
A reklám pedig abba a kategóriába tartozik, mely közvetlen hatással van sétánk és közlekedésünk ideje alatt jó / rossz közérzetünkre. Márpedig sokak szerint reklámból bőven több van a kelleténél a köztereinken, a házak falán és a kerítéseken, a tetőkön és az utcáinkon elhelyezett hirdetőoszlopokon, villódzó citylight fekete dobozokon és óriásplakátokon.
„A reklám súlyosan károsítja ön és környezete egészségét” – olvashatjuk gyakran az újságokban. Csakhogy a figyelmeztetés mit sem ér, amikor azt látjuk, hogy mind több és több reklám jön velünk szembe – a fizikai és a digitális térben egyaránt.
És látjuk, hogyan égetik a pénzüket a cégek reklámra – bár ők legalább a sajátjukat költik. A kormány ezzel szemben brutális összegekért hirdet az adófizetők pénzét költve, gyakran „társadalmi célú reklámként” eladott politikai kampányokat futtatva. (14,7 milliárdjával magasan az elmúlt 15 év legdrágább nemzeti konzultációja lett a Voks 2025 néven futtatott kormányzati propagandaakció.) Ezek többségét aligha lehet nem pártpolitikai célú befolyásolásnak tekinteni – elég csak a Fidesz–KDNP szavazókat megszólítani szándékozó, ukránellenes nemzeti konzultációkra gondolni. Ugyanígy: ha a Tisza Párt hatalomra jutva ugyanilyen formában folytatná a mostani Nemzet Hangja országos szavazási akcióját, azt sem lehetne társadalmi célú reklámként feltüntetni.
Mert ha a magyar nyelvet nem állítanák a feje tetejére, mint azt mostanában a politikai kommunikáción keresztül teszik, világos volna mindenkinek, hogy a közpénzből fizetett „társadalmi célú reklám” jelentése: olyan felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni az állampolgárokra. Ráadásul a társadalmi célú reklám törvényi fogalmához az is hozzátartozik, hogy az nem lehet politikai reklám.
Mit látunk ezzel szemben az utcán, és mit hallunk a rádióból? Társadalmi célú reklámnak beállított pártpolitikai hirdetéseket – mert ezek azok, még akkor is, ha ennek az ellenkezőjét állítják a politikusok.
Változik a településképi véleményezési eljárás
Visszakanyarodva Kecskemét településképi rendeletéhez, más módosításokat is elfogadtak a város döntéshozói. Korábban egyes ügyekben a főépítész, más esetekben a helyi építészeti tervtanács adott szakvéleményt. Mostantól azonban kizárólag a tervtanács véleményét lehet kikérni, vagyis a főépítész szerepe formálissá válik.
Bár a főépítész jogköre szűkült, bizonyos ügyekben kötelező vele konzultálni. Ilyen eset például, ha egy cég – de még a közterület-használati kérelem benyújtását megelőzően – új csomagautomatát vagy reklámeszközt akar kihelyezni közterületre; ha legalább 200 négyzetméteres ipari épületet terveznek, vagy ennyivel bővítenek egy már meglévőt; vagy ha egy iroda, üzlethelyiség, vendéglátóhely 20 négyzetméternél nagyobb bővítésére kerül sor. Ezen esetkörök korábban a településképi véleményezéshez tartoztak, melyekhez a városi főépítész adott szakmai véleményt.
A törvény szerint településképi véleményezésre már nemcsak építkezés előtt kerülhet sor, hanem akkor is, ha valaki fennmaradási engedélyt kér egy meglévő épületre, egyszerű bejelentést tesz egy kisebb munkára, vagy bontási engedélyt kér. Ennek megfelelően kiegészítésre került a településképi véleményezés esetkörei, melyet ezentúl a helyi tervtanács lát el olyan esetben, mint például:
- helyi területi védelemmel érintett terület körébe nem tartozó területen kétlakásosnál
nagyobb új épület építése, - szintén nem védett területen legalább 400 m²-es új ipari vagy gazdasági épület építése, illetve
- helyi emlék bontása.
Az építészeti törvényhez kötődő Kormány rendelet miatt átvezetésre került a helyi rendeletbe továbbá az is, hogy nem csak építési tevékenység, hanem zöldfelület elhelyezés kapcsán is lefolytatható legyen a bejelentési eljárás. Ebből következően új esetkörökkel egészült ki a településképi bejelentési eljárások köre:
- ha öt fánál többet érintő fasort telepítenek vagy vágnak ki – ez érvényes a közparkra, közkertre és a burkolt köztérre is, valamint
- gazdasági, vegyes, és nagyvárosias lakóövezetekben, az épületeken, minimum 50 m²
nagyságú függőleges növényfelület utólagos kialakítása.
Nőnek a bírságok
Ha valaki megsértette a településképi előírásokat, eddig 150 ezer és 1 millió forint közötti büntetésre számíthatott. Mostantól azonban a minimum összeg 200 ezer, a maximum érték 2 millió forint. A bírságból befolyt összeg az önkormányzat bevételét képezi.
