Elég vegyes, de inkább kétségbeejtő képet festett Bács-Kiskun megye gazdasága 2025 első negyedévében. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott adatok pedig hiába próbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről. (Vélemény)
A foglalkoztatottak száma enyhén csökkent, az átlagbérek viszont emelkedtek. A helyben működő vállalkozások száma is gyarapodott, a kiskereskedelmi forgalom viszont stagnált. A KecsUP Hírek a KSH által közzétett Fókuszban a vármegyék – 2025. I. negyedév című kiadványát elemezte.
Papíron kevesebben dolgoznak ugyan a megyében, de többet keresnek
Az idei első negyedévben Bács-Kiskun vármegyében a 15–74 éves népességből az egy évvel korábbinál 4,4 ezerrel kevesebben, 232 ezren voltak foglalkoztatottak a munkaerőpiacon. A gazdaságilag aktív népesség 246 ezerre mérséklődött, az aktivitási arány 67,7 százalékot tett ki – derült ki a KSH Fókuszban a vármegyék – 2025. I. negyedév című kiadványából. Eszerint a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya alig tért el ez egy évvel korábbitól (74,4 százalék), így 74,2 százalékot tett ki. Ugyanebben a korosztályban a munkanélküliségi ráta emelkedett, az egy évvel korábbi 4,6-ről 5,8 százalékra.
A KSH által jegyzett kiadványból kiderült azt is, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények figyelembevételével számított havi nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az előző év azonos időszakához képest 8,6 százalékkal, 401 ezer forintra nőtt. Ezzel mérséklődve folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés elmaradt az országos növekedés (9,1 százalék) mértékétől. Az alkalmazottak 14 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A havi nettó átlagkeresetek a versenyszférában 7,9 százalékkal, 395 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,9 százalékkal, 417 ezer forintra emelkedtek.
Megjegyzés:
A KSH rendszerint nem publikálja a megyékre vonatkozó mediánkeresetek értékét, a fenti átlagadatok azonban erősen torzítottak. Hiszen a vármegyében elérhető legmagasabb értékek az átlagot felfelé húzzák, ami nem a valós bérszintet, hanem egy sokkal kedvezőbb adatot mutat. Azaz a vármegye vélhetően rosszul teljesít az elérhető nettó bérek terén. Főleg ha felidézzük a szintén a KSH által kiadott 2025. márciusára vonatkozó nettó keresetek országos mediánértékét, ami 381 700 forintot jelentett.
Dübörög a burkolt foglalkoztatás?
Idén március végén Bács-Kiskun megyében az egy évvel korábbinál 0,2 százalékkal több, 100,3 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A többi vármegyéhez hasonlóan a regisztrált vállalkozások többségét (81 százalékát) kitevő önálló vállalkozók száma 0,4 százalékkal emelkedett, a társas vállalkozásoké 0,7 százalékkal mérséklődött. A legtöbb vállalkozást (42 százalék) a mezőgazdaságban tartották nyilván (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye után a harmadik legmagasabb arányban), számuk 2,3 százalékkal lett kevesebb egy év alatt.
A KSH adatai szerint az első negyedévben 1,5 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a vármegyében, 8,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 1,3 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 77 százalékkal kevesebb volt – főként az önálló vállalkozókat érintő, előző évi adminisztratív változások miatt – a 2024. I. negyedévihez képest.
A vármegyében a társas vállalkozások 4,8 százaléka, az egy évvel korábbinál 0,1 százalékponttal kisebb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2025. március végén. Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (15,2 százalék) – a vármegyék döntő többségéhez hasonlóan – Bács-Kiskunban is csökkent (0,4 százalékponttal).
Megjegyzés:
Köztudott, hogy az alvállalkozók foglalkoztatása a vállalatok számára kifejezetten előnyös, hiszen így jelentősen csökkenthetők a közterhek. Konkrétabban: a vállalkozó maga fizeti az adókat, így a cégnek nem róható fel semmilyen, a munkavállaló foglalkoztatásából fakadó extra járulék- vagy juttatásköltség. További előny, hogy az alvállalkozóval kötött szerződés is könnyen megszüntethető a projekt lezárulásakor, ami tovább egyszerűsíti az adminisztrációt. Azaz Magyarországon feltételezhetően rengeteg vállalkozás működik gyakorlatilag kényszerből, noha a magyar gazdaságpolitika kifejezett szándéka volt, hogy ezt az úgynevezett szürke vagy burkolt foglalkoztatási formát megszüntesse. A fenti adatokból azonban úgy tűnik, sikertelenül.
Rengeteg a bolt, csak épp nem vásárol bennük senki
Bács-Kiskun vármegye kiskereskedelmi üzlethálózatában folyó áron 196 milliárd forint értékű forgalom realizálódott 2025 I. negyedévében, az országos eladások (4 139 milliárd forint) 4,7 százaléka. A forgalom volumene a kiigazítás nélküli adatok alapján 0,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, az országosnál (+0,9 százalék) kisebb mértékben.
Egy lakosra átlagosan 401 ezer forint bolti forgalom jutott, az országos átlagnál – 434 ezer forintot tett ki – 7,5 százalékkal kevesebb.
2024. december végén a vármegyében 6060 kiskereskedelmi egység várta a vásárlókat, 358-cal kevesebb, mint egy évvel korábban. Tízezer lakosra 124 üzlet jutott, az ellátottság országos átlag feletti.
Megyjegyzés:
Talán a legkevésbé a kiskereskedelemről szóló adatokat kell magyarázni. Alacsonyak a fizetések, az egy főre jutó éves adóbevétel (2025-ös költségvetésben feltüntetett adóbevétel osztva a lakosságszámmal) körülbelül 3,5 millió forintot jelent, azaz az átlag magyaroknak nincs miből vásárolnia. S ha ez nem lenne elég, akkor az eddigi legfrissebb adatok alapján a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt élő háztartások aránya 14,7 százalék volt 2024-ben. Vagyis ekkora arányt képviseltek azok, akiknek a nettó jövedelme nem érte el az ország mediánjövedelmének a 60 százalékát jelenti.
