A Mi Hazánk Mozgalom Kecskeméten is megtartotta országjáró aláírásgyűjtését pénteken késő délután, amely „Stop vendégmunkások – megbecsülést a magyar dolgozóknak” címmel fut. A párt munkaügyi kabinetjének vezetője, Lantos János szerint a kormány „szavakban szigorítja”, valójában azonban megkönnyíti a vendégmunkások behozatalát, például azzal, hogy „a kiemelt beruházások esetében akár öt évig is maradhatnak az országban”, valamint „a család- egyesítéssel kapcsolatban is homályosan fogalmaz a szabályozás”. A politikus úgy látja, a „jelenlegi gazdaságpolitika a globális nagytőkét” szolgálja, miközben a magyar dolgozók bérei és munkakörülményei nem javulnak.
Rövid megjegyzésként tesszük hozzá, hogy bár a jogszabály nem arról szól, hogy a vendégmunkások akár öt évig is Magyarországon tartózkodhatnak kiemelt beruházások esetében, de a kormány valóban tágította az EU-n kívülről érkező foglalkoztatottakra vonatkozó keretet áprilisban. A módosítás értelmében egy beruházás előkészítési szakaszában a vendégmunkások legfeljebb három évig, a beüzemelési szakaszban pedig további egy évig maradhatnak az országban. Létszámuk ugyanakkor beleszámít az adott évben kiadható vendégmunkás-kvótába, amely 2025-ben legfeljebb 35 000 fő lehet.
A Mi Hazánk álláspontja szerint a vendégmunkások tömeges jelenléte már rövid távon is lenyomja a magyar béreket, és kiszorítja a hazai munkavállalókat a piacról. „Márpedig 100-200 ezer között van a vendégmunkások száma Magyarországon” – tette hozzá Lantos, aki azt állítja, hogy ma már előfordul: a cégek nem hirdetnek meg állásokat magyaroknak, vagy éppen elbocsátanak dolgozókat, hogy helyükre „indiai vagy filippínó munkásokat” vegyenek fel.
Lantos attól is tart, hogy a gyorsan növekvő vendégmunkás-létszám társadalmi feszültségeket és bűncselekményeket is magával hozhat. A politikus szerint a kormány által hangoztatott érv – miszerint csak olyan munkakörökbe érkeznek vendégmunkások, ahová nincs magyar jelentkező – mára „nem állja meg a helyét”. Az aláírásgyűjtéssel a párt gazdaságpolitikai fordulatot szeretne kikényszeríteni, amely „a hazai adottságokra és munkaerőre épít”, így hosszú távon feleslegessé tenné a külföldi munkavállalók tömeges behozatalát.
Új munkahelyek versus jobb fizetések?
A KecsUP Hírek rákérdezett, hogyan pótolná a párt ezt a munkaerőt, ha nem érkeznének vendégmunkások Magyarországra. Lantos János úgy válaszolt: a probléma gyökere nem a munkaerőhiány, hanem a kormány elhibázott gazdaságpolitikája, amely „évek óta kizárólag munkahelyteremtésben gondolkodik”. Mint mondta, a 2010 előtti időszakban, amikor még magas volt a munkanélküliség, ez indokolt volt, de ma már nem.
– Most, amikor munkaerőhiányos helyzet van, nem új munkahelyeket kellene létrehozni, hanem a meglévőeket fejleszteni – hangsúlyozta Lantos János, majd hozzátette a már korábban is sokak által elmondott javaslatot: – Jobb fizetésekkel és munkakörülményekkel haza lehetne csábítani a nyugaton dolgozó magyarokat, vagy meg lehetne akadályozni, hogy kivándoroljanak.
Szerinte a Fidesz által hangoztatott „munkahelyteremtés” mára politikai mítosszá vált, hiszen sok nagyberuházás – például a debreceni akkumulátorgyár építése – nem magyaroknak ad munkát, a profit pedig külföldre kerül.
A KecsUP Hírek azt is megkérdezte, miért nem tud pontos adatokat mondani a Mi Hazánk a vendégmunkások hazai számáról, hiszen a 100 és 200 ezer között a különbség jelentős, valamint rendelkeznek-e adatokkal a Dél-Alföld régiójára vonatkozóan.
– Nincsenek regionális adataink – ismerte el Lantos. – A számokkal óvatosan bánok, mert sok a bizonytalanság. Vannak, akik diákvízummal vagy feketén dolgoznak, mások ideiglenesen jönnek. A hivatalos becslések 130 ezer körülre teszik a számukat, de én ezeknek a statisztikáknak nagyjából annyira hiszek, mint a KSH-átlagbéreknek.
A politikus szerint a vendégmunkások száma folyamatosan nő, és bár 2025-ben 35 ezer fő a kvóta, 2026-ra egyelőre nem ismert, mennyi külföldi munkavállalót enged majd be a kormány. – A tendencia egyértelmű: növekszik a vendégmunkások száma. Ez viszont csak elodázza a valódi megoldást, mert a gazdaságpolitikai fordulat helyett továbbra is a külföldi munkaerőre építenek – mondta a Mi Hazánk politikusa.
A szerkesztő megjegyzése:
A KSH legfrissebb adatai szerint jelenleg 2649 vendégmunkás dolgozik Bács-Kiskun vármegyében, többségük Kecskeméten, ami az elmúlt években ide települt nemzetközi gyáraknak köszönhető. Nyolc év alatt a számuk 1900-ról közel 3000-re emelkedett. 2025-ben eddig mintegy 850-en érkeztek családegyesítéssel a megyébe, ami valamelyest meghaladja az előző két év – 2023 és 2024 – adatait, amikor még 800 fő alatt maradt ez a szám. Összehasonlításképp: Békésben kevesebb mint 1000, Csongrád-Csanád vármegyében pedig körülbelül 2500 vendégmunkást tartanak nyilván. Országosan a külföldi munkavállalók száma jelenleg 100 643 fő.
Eközben Magyarországon 221 ezer ember van munka nélkül – ez 38 ezerrel több, mint egy éve. A legtöbben arra hivatkoztak, hogy önhibájukon kívül veszítették el állásukat – például megszűnt a cég. A munkanélküliek közül 70 ezer legalább érettségivel, 60 ezer pedig legfeljebb szakmunkás-végzettséggel rendelkezik. A több mint 220 ezer állástalan közül 29 ezren élnek a három dél-alföldi vármegye valamelyikében.
További kérdéseket vet fel a mostani gazdasági válság, amely általában jellemzi a magyar termelékenységet. A Mercedes-Benz ugyan jelentős beruházásba kezdett Kecskeméten, amely mintegy háromezer új munkahelyet ígér a jelenlegi 4500 dolgozó mellé. De vajon bírni fogja-e a növekvő terhelést a már most is túlterhelt állami egészségügyi rendszer? Honnan érkeznek majd az új munkavállalók, amikor az elmúlt években már lezajlott a szerbiai és kárpátaljai magyarok tömeges elszívása az ottani munkaerőpiacról? És milyen hatással lehet mindez a régióra, ha egyszer elindul a – bár jelenleg késésben lévő – kínai BYD szegedi gyárának tömeggyártása, amely közvetlen versenytársa lehet a kecskeméti Mercedes-üzemnek?
A KecsUP Hírek korábban több alkalommal is foglalkozott a vendégmunkások kecskeméti megjelenésével. Írtunk arról, miért érkeznek és mennyit keresnek az ázsiai munkások, valamint arról is, hogy valóban kiszorítják-e miattuk a magyar dolgozókat. Beszámoltunk arról is, hogy egyre több kecskeméti cég várja a távol-keleti munkaerőt, miközben nő a lakossági elégedetlenség a Vacsiközben működő munkásszállások körül – az ügyben a körzet ellenzéki képviselője már indítványt is benyújtott. Korábban pedig vajdasági magyarokkal készítettünk interjúkat, akik – Róbert, Tamara és Éva – végleg elhagyták szülőföldjüket, és Kecskeméten próbáltak új életet kezdeni.
