Donald Trump ugyan nem tulajdonított nagy jelentőséget neki, mégis komoly vihart kavart – nemcsak a demokraták, hanem egyes republikánus körökben is – a különleges követéről, Steve Witkoffról kiszivárgott hangfelvétel. A felvételen az amerikai elnök egyik kulcsmegbízottja, aki az orosz–ukrán ügyekben is fontos szerepet játszik, októberben tanácsokkal látta el az oroszokat arról, hogyan érdemes Trumppal tárgyalniuk.
A béketerv előélete
Ahogy a Telex írja, a hanganyagot azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az előző héten kiszivárgott a Trump-kabinet 28 pontos békejavaslata az orosz–ukrán háború lezárására. A tervezet, amelynek egyik kidolgozója Witkoff volt, Ukrajnában és Európában is felháborodást váltott ki, mivel sokak szerint túlzottan oroszpárti, sőt egyes bírálók úgy vélték: mintha Moszkvában írták volna.
A béketerv előkészítése nagyjából akkor kezdődött, amikor Witkoff telefonon beszélt Jurij Uszakovval. Már ebben a beszélgetésben is szerepelt egy olyan elem, amely később a 28 pontos tervezet egyik leginkább vitatott pontjává vált. Eszerint Oroszország megtarthatná az eddig megszállt ukrán területeket – az ország közel egyötödét, 110 ezer négyzetkilométert –, sőt Donyeck olyan részeit is megkaphatná, amelyeket a háború során nem sikerült elfoglalnia. „Csak egymás között, tudom, hogy mi kell a békemegállapodáshoz: Donyeck és talán egy területcsere valahol” – mondta Witkoff Uszakovnak.
A Wall Street Journal és a New York Times információi szerint Trump a gázai tűzszünet elérése után utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy a közel-keleti eredményekre építve próbáljanak megállapodást összehozni az ukrajnai béke ügyében is. A Times értesülései szerint a megbeszélésen jelen volt Marco Rubio külügyminiszter, Steve Witkoff, JD Vance alelnök és Jared Kushner, Trump elnök veje is.
A béketerv első változatát a WSJ szerint Kushner és Witkoff írta, amikor októberben hazafelé tartottak a Közel-Keletről. A források azt állítják, hogy a tervezet több elemét később Kirill Dmitrijev orosz üzletemberrel ( az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője), a Kreml magas rangú tanácsadójával együtt dolgozták ki titkos megbeszéléseken Miamiban. Dmitrijev később megerősítette, hogy október 24-től három napot töltött a városban.
A Reuters szerint a tervet megmutatták Rusztem Umerovnak, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárának is, aki emiatt titokban Miamiba repült. A WSJ információi szerint Umerov világossá tette, hogy a tervezet egyértelműen Moszkvának kedvez. November 16-án Kushner és Witkoff Zelenszkijt is tájékoztatta a részletekről.
A béketerv kidolgozásánál nagyban támaszkodtak egy orosz dokumentumra, amely Moszkva feltételeit tartalmazta a háború lezárásához. A Reuters azt is megírta, hogy ezt az iratot október közepén adták át amerikai tisztviselőknek a Trump–Zelenszkij-találkozót követően. Rubio a hírügynökség értesülései szerint úgy értékelte, hogy Kijev ezeket a feltételeket eleve elutasítja.
A 28 pontos béketerv részleteiről egyébként a beszámolók szerint nem tájékoztatták a külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács magas rangú tagjait. A Wall Street Journal értesülései pedig arra mutatnak, hogy Rubiónak november 18-án adtak egy példányt a tervezetből, aminek létezéséről aznap este számolt be először az Axios híroldal. Rubio állítólag csak annyit tudott, hogy Kushner és Witkoff dolgozik valamin, de azt nem tudta, hogy pontosan mi is szerepel benne.
JD Vance alelnök viszont erőteljesen kiállt a béketerv mellett, és igyekezett Zelenszkijt megnyerni az elfogadására. Az Oroszországgal szemben keményebb fellépést pártoló Rubio ellenben állítólag igyekezett kármentést végezni, mert egy, a Politicónak nyilatkozó európai tisztviselő szerint megértette, hogy „nincsen semmi esély arra, hogy az ukrán kormány aláír egy kapitulációt”.
A vihart kavart hangfelvétel
A Bloomberg által megszerzett és a napokban nyilvánosságra került botrányos hangfelvétel tanúsága szerint Witkoff rendkívül elégedetten hívta fel október 14-én Putyin külpolitikai tanácsadóját. Az alig ötperces beszélgetésben Witkoff azt javasolta, hogy az orosz–ukrán háború esetében is elő lehetne állni egy, a gázai tűzszünethez hasonló, 20 pontos megállapodással, amely „kibillenést” idézhetne elő. Kiemelte, hogy ő az elnöknek Oroszországot úgy jellemezte, hogy az mindig is békemegállapodást akart.
Emellett több konkrét tanácsot is adott Uszakovnak arról, hogyan érdemes Trumppal kommunikálni – főként dicséretekkel és hízelgéssel, amely a nemzetközi diplomáciában már-már bevett eszköz. Witkoff szerint kedvező fogadtatásra lelhet az is, ha Putyin gratulál a gázai béke eléréséhez, és kihangsúlyozná, hogy az amerikai elnököt a béke emberének tartja.
Witkoff azt is javasolta, hogy Putyin még Zelenszkij október 19-i Fehér Házi látogatása előtt hívja fel Trumpot. Uszakov ezt láthatóan értette is, sőt nevetve jelezte, hogy tisztában vannak Zelenszkij érkezésével.
Moszkva szemmel láthatóan megfogadta a tanácsot: Putyin október 16-án két és fél órán át beszélt Trumppal. Trump később rendkívül eredményesnek nevezte a beszélgetést, és megemlítette, hogy az orosz elnök gratulált neki a gázai megállapodáshoz – éppen úgy, ahogy Witkoff javasolta. Ezután jelentette be Trump azt is, hogy Budapesten találkozna majd Putyinnal, de ezt később aztán lemondta arra hivatkozva, hogy majd akkor kerülhet rá sor, ha annak biztosan lenne eredménye is.
Az ezt követő fejlemények már több fordulatot hoztak, de az bizonyos, hogy a Putyin–Trump-hívás aláásta Zelenszkij washingtoni látogatását. Az ukrán elnöknek konkrét eredmények nélkül kellett hazaindulnia, nem sikerült megszereznie a remélt Tomahawk rakétákat sem.
A hangfelvétel utáni reakciók
Trump a Politico beszámolója szerint megvédte Witkoffot, és a felvételt „szokványos tárgyalási taktikának” nevezte, amelyet szerinte mindkét fél felé alkalmazni kell. A Fehér Ház a felvétel hitelességét nem vitatta.
Több republikánus azonban jóval élesebben fogalmazott. Don Bacon képviselő szerint Witkoff „úgy viselkedik, mintha Oroszország fizetné”, és az egész eset „szégyenfolt az országon”. Azt követelte, hogy vonják vissza Witkoff megbízatását. Hasonlóan fogalmazott Brian Fitzpatrick is, aki szerint fel kellene hagyni a titkos megbeszélésekkel, és hagyni, hogy Rubio „objektíven végezze a munkáját”.
Trump viszont kedden bejelentette, hogy utasította Witkoffot: utazzon Moszkvába és folytassa a tárgyalásokat Putyinnal, miközben Dan Driscoll, az amerikai hadsereg ügyeiért felelős államtitkár az ukrán féllel egyeztet majd. A Fehér Ház szerint van néhány „kényes, de nem megoldhatatlan” kérdés, amelyet továbbra is tisztázni kell az immár módosított tervezetben.
Zelenszkij úgy fogalmazott: a módosított tervezet lényegével Ukrajna egyetért, de maradtak problémás pontok, amelyekről Trumppal és az európai szövetségesek bevonásával kíván tárgyalni. Szergej Lavrov ugyanakkor arra utalt, hogy Moszkva akár el is utasíthatja a módosított javaslatot, ha abból kikerültek a régi orosz követelések.
Trump szerint a 28 pontos béketervet időközben „finomhangolták”, figyelembe véve mindkét fél javaslatait, és csak néhány részlet maradt vitás. Zelenszkijjel és Putyinnal pedig csak akkor ülne egy asztalhoz, ha a háború lezárását szolgáló alku végleges vagy legalább végső szakaszban lévő formát öltene.
A felvétel és az amerikai sajtó friss beszámolói arra is rávilágítanak, hogy az elmúlt hetek tárgyalásai során jelentős, a nyilvánosság előtt kevésbé látható feszültségek voltak az amerikai vezetésen belül. Kérdés az is, kinek állt érdekében kiszivárogtatni a hangfelvételt – erről további háttérinformációkkal szolgál a Telex cikke, amelyre kattintva egy, a szerkesztőségük által készített elemző podcastet is meghallgathatunk.
