Közzétették az Amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) honlapján azt a dokumetumot, ami alapján a Paks II. beruházás mentességet kap az Egyesült Államok által kivetett, orosz érdekeltségeket célzó szankciók alól. Ez lehetővé teszi, hogy a paksi beruházásban orosz pénzintézetek és vállalatok, így például a Gazprom vagy az Orosz Föderáció Központi Bankja is részt vehessen – írja a 24.hu. Lapszemle.
A közzétett irat ugyanakkor részletesen felsorolja azokat a korlátozásokat, amelyek továbbra is érvényben maradnak: az érintett orosz szereplők például továbbra sem bonyolíthatják tranzakcióikat amerikai pénzintézeteken keresztül, és az Egyesült Államokban esetlegesen befagyasztott vagyonukat sem vihetik ki.
A fejlemény időben egybeesik Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatásával. A Donald Trumppal folytatott megbeszélés után a kormányfő arról beszélt, korlátlan idejű magyar mentességben állapodtak meg az orosz energiára vonatkozó szankciók ügyében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden azt mondta: a mentesség a mai nappal életbe lép. Ugyanakkor további hivatalos dokumentum erről egyelőre nem jelent meg az OFAC oldalán, így a Paks II.-re vonatkozó mostani kedvezmény egyelőre inkább eseti kivételnek tűnik.
Az előzmények
Háttérként több lap felidézi, hogy az Egyesült Államok a 2022-es orosz inváziót követően lépésről lépésre szigorította az energiaszektort érintő büntetőintézkedéseket. 2025 novemberétől már olyan másodlagos szankciók is életbe léptek, amelyek nemcsak Oroszországot, hanem harmadik országokat is sújthatnak, amennyiben állami vagy kvázi állami orosz cégektől – például a Rosznyefttől vagy a Lukoiltól – vásárolnak kőolajat. A rendelkezés elsődlegesen Kínát, Indiát és Brazíliát célozza, de több más országot is érinthet.
A lapok emlékeztetnek: Washington célja az orosz állami bevételek apasztása, ugyanakkor a szabályozás extraterritoriális jellege miatt gyakorlatilag bármely állam számára pénzügyi kockázatot jelenthet az érintett orosz vállalatokkal folytatott együttműködés. Magyarország esetében a kérdés különösen érzékeny, mivel az ország energiaellátása jelentős részben orosz importon alapul.
Forrás: 24.hu, euronews.com
