Komoly anyagi kár érheti azt, aki a csalók legújabb trükkjének az áldozata lesz. Az átverés során az áldozat bankszámláját veszik kölcsön az elkövetők, hogy onnan aztán a „strómanjuk” számlájára érkeztessék a kicsalt összegeket. Ennek a módszernek legutóbb egy fővárosi alapítvány esett áldozatul, ám mint azt a KecsUP Hírek a rendőrségtől megtudta, hasonló eset már Kecskeméten is előfordult.
„Az elmúlt napokban egy állítólagos pénzügyi tanácsadó vett rá többeket arra, hogy befektetési haszon reményében nagyobb összeget utaljanak egy számlára. Egyik ilyen számla tévedésből (?) – milyen csaló az ilyen? – a NIOK Alapítvány számlája” – számolt be az őt ért csalási esetről a szervezet a Facebook-oldalán.
A posztban a NIOK Alapítvány felhívta a figyelmet, hogy ők soha nem ajánlanak többszörös hasznot és befektetést, semmilyen küldetésétől eltérő célra nem gyűjtenek adományt, és soha nem is tettek ilyet. A véletlenül hozzájuk érkezett összegeket pedig minden esetben visszautalják a megtévesztett tulajdonosoknak hiánytalanul, az átverés ügyében pedig rendőrségi feljelentést tesznek.
Az üggyel kapcsolatban a KecsUP Hírek kereste a NIOK Alapítvány igazgatóját. Gerencsér Balázs lapunknak ugyanakkor ennél többet nem mondott, mivel az érintett bank csalás elleni csoportja azt kérte az alapítványtól, hogy további információkat ne osszanak meg. „Amint kapok lehetőséget a kommunikálásra, jelentkezni fogok” – ígérte meg.
Kecskeméten is „loptak” már bankszámlát
A csalás áldozatául esett alapítvány igazgatója mellett megkerestük a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot is. A hatóság tájékoztatása szerint tudnak olyan esetekről, amikor csalók más személy bankszámlájára utaltattak pénzt a megtévesztett áldozattal. Az átverés elkövetői ilyenkor jellemzően hitelesnek tűnő történettel – például internetes vásárlás, befektetés vagy visszatérítés ígéretével – veszik rá a sértettet az utalásra. A pénz azonban sokszor egy közvetítő, úgynevezett „stróman” számlájára kerül. Előfordul, hogy ezek a közvetítők maguk sem tudnak arról, hogy csalásból származó pénz érkezett hozzájuk – a csalók ilyenkor felhívják őket, és „téves utalásra” hivatkozva kérik az összeget továbbítani a saját számlájukra.
A kérdésre, hogy Kecskeméten és körzetében történt-e már hasonló eset, a rendőr-főkapitányság igennel válaszolt, hozzátéve, hogy főként online csalásokkal összefüggésben fordultak elő ilyen esetek. Éppen ezért arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy ismeretlen kérésre senki ne indítson átutalást, és gyanú esetén azonnal értesítse a bankját, majd tegyen feljelentést. „A gyors reagálás ugyanis segíthet a kár csökkentésében” – tették hozzá.
Szinte naponta fordul elő csalás a civil szférában
Összességében a NIOK átverési esete bár elég egyedinek tűnik, a hazai civil szervezetek és egyéb társaságok szinte naponta kénytelenek megküzdeni hasonló támadásokkal. Legalábbis a CyberThreat Report szakmai cikkében bemutatott, a 2025. szeptemberi adatokat feldolgozó kiberfenyegetettségi tájkép erről tanúskodik.
A Check Point adatai szerint egy szervezetet hetente átlagosan 1900 kibertámadás ért, ami mindössze 1 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez a statisztikai nyugalom azonban egy mélyebb, stratégiai elmozdulást takar. Ahelyett, hogy a támadók nagy mennyiségű, alacsony sikerességi rátájú támadással „zajonganának”, erőforrásaikat kevesebb, de sokkal jobban előkészített, magasabb megtérüléssel kecsegtető, rendszerszintű károkozásra képes műveletre összpontosítják.
A CyberTreat Report riportja kitér a magyarországi tendenciákra is. A lap szerint a vizsgált időszakban Magyarországot több jelentős kiberbiztonsági esemény is érintette, amelyek a globális trendeket tükrözték.
A legjelentősebb – áll a cikkben –, Magyarországot közvetlenül célzó állami kiberkémkedési művelet a magyar diplomaták elleni, UNC6384 csoporthoz köthető támadás volt. A Collins Aerospace elleni támadás a budapesti repülőteret is érintette, bár a hatóságok szerint a helyzet kezelhető maradt, ami arra utal, hogy léteztek manuális vészhelyzeti eljárások.
A lap emellett kiemelte az október elején lezajlott állítólagos adatszivárgást és kibertámadást, ami a politikai vita középpontjába helyezte a Tisza Pártot a Tisza Világ nevű mobilalkalmazása révén. A kormánypárti média adatszivárgásról és ukrán fejlesztői háttérről cikkezett, míg a párt tagadta a szivárgást és orosz titkosszolgálati támadásról beszélt. „Ez az eset rávilágított arra, hogy Magyarországon a kiberbiztonság kilépett a tisztán technikai vagy üzleti kockázati keretből, és a belpolitikai küzdelem aktív színterévé vált” – hangsúlyozta a lap, megjegyezve: ez a jelenség új típusú kockázatot teremt a politikai és civil szervezetek számára, ahol a kommunikációs válságkezelés legalább olyan fontossá válik, mint a technikai incidenskezelés.
