Bemutatta a Jobbik Magyarországért Mozgalom Bács-Kiskun vármegye 1-es és 2-es számú egyéni választókerületben az országgyűlési képviselőjelölt-jelöltjeit, Lejer Zoltánt és Bodrogi Tamást. A csütörtöki kecskeméti sajtótájékoztatón Adorján Béla, a párt elnöke úgy konferálta fel a két politikust, mint akik „azt a programot fogják képviselni a 2026-os választáson, amit a Jobbik is hisz, a helyi ügyek érdekképviseletét és szem előtt tartását”. A párt még februárban döntött arról, hogy önállóan indul a 2026-os országgyűlési választáson, melyet jelenleg legfeljebb 1 százalék körülre mérnek a közvélemény-kutatók.
Adorján Béla elmondta, hogy a Jobbik számára kiemelten fontos a „magyarországi demokrácia helyes irányba állítása, pályájának korrekciója, akárcsak mint a Szojuz űrhajó esetében. Az is pályát tévesztett, mint ahogy a magyar demokrácia is.” Szavai szerint nem szeretnének „putyini világban élni” a következő években, és azt sem, hogy a társadalom különböző értékválasztásai ne legyenek képviselve az országgyűlésben.
Szerinte ehhez mindenképpen plurális demokráciát kell teremteni Magyarországon, ám a jelenlegi választási rendszer erre alkalmatlan. A Jobbik országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: „egy akarnokot, hogy lecseréljünk egy másik akarnokra, ez sehová nem vezet” – utalva Orbán Viktor és Magyar Péter között zajló politikai konfliktusra.
Adorján hangsúlyozta, hogy ezért a Jobbik programjának szerves része a választójogi rendszer reformja és a parlamentáris demokrácia helyreállítása. Közölte, hogy a párt kész bemutatni egy új választójogi csomagot, amely biztosítaná a többpárti országgyűlést és kiszűrné a sorozatos csalásokat. Felidézte Tiszabura és Vásárosnamény példáját, ahol szerinte többször bebizonyosodott a szavazatvásárlás és a fantomszavazók alkalmazása.
„Nem kisebb a tét, mint hogy a kiszolgáltatott emberek felszabadítását végre kell hajtani, és a magyar társadalmat meg kell szabadítani a választási csalások lehetőségétől” – zárta gondolatait, majd átadta a szót a két jelölt-jelöltnek, akik röviden bemutatkoztak és ismertették a kiemelt helyi témákat, amelyeket a politikai viták közé emelnének.
Mindketten voltak már polgármesterjelöltek
Lejer Zoltán neve ismerős lehet az ellenzéki szavazóknak, hiszen 2019 és 2024 között tagja volt a városi közgyűlésnek, és 2019-ben a Szövetség a Hírös Városért Egyesület polgármesterjelöltjeként indult Szemereyné Pataki Klaudia ellen. Jelenleg a Jobbik választmányi elnöke. Több mint húsz éve él Kecskeméten. Mezőgazdasági mérnökként felhívta a figyelmet a Homokhátságot érintő környezeti problémákra, az aszály elleni fellépés fontosságára, amelyek mára egyaránt sújtják a gazdákat és a városlakókat. Régi és visszatérő gondnak tartja a közlekedés áldatlan állapotát, elsősorban az 52-es főút felújításának sürgetését emelte ki.
Bodrogi Tamás is ismerős lehet a kecskeméti szavazók előtt, ő 2024-ben a Válasszon Jövőt! Kiskun Lokálpatrióta Egyesület polgármesterjelöltje volt, amely lényegében a Jobbik helyett indult, miután a párt kilépett az ellenzéki összefogásból. Bodrogi hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy legyen a Fidesz–Tisza párharcon túlmutató választási alternatíva 2026-ban a körzetben, ezért is indul a választáson. Kiemelte, hogy a városi utak állapota kritikus, a térségben pedig nagyon lassan valósulnak meg a felújítások és a különböző pályázatok végrehajtásai. Sőt, fűzte hozzá: „a város vezetése nem tud elszámolni az Okosváros projekttel, mert az erre megkapott 127,5 milliárd forintnak nyoma veszett”, utalt az egyetemi alapítvány kétes pénzügyi döntéseire.
A Jobbik tavasz óta folyamatosan mutatja be jelöltjeit, Bács-Kiskun 06. számú választókerületében Hornyák Józsefet, a 3. számúban Hornyák Zsoltot, a 4. számúban pedig Kollár Lászlót indítja a párt.
A pártot hónapok óta lényegében nem mérik a közvéleménykutató cégek, vagy legfeljebb 1 százalék körülre, de ugyanez a helyzet az MSZP esetében is, amely november 26-án jelentette be, hogy 102 választókerületben terveznek indítani képviselőjelöltet, és országos listát is állítanának 2026-ban – a szocialistákat is rendre 0 és 1 százalék közöttre taksálják.



