A választások előtti költekezés és a megemelt költségvetési hiánycélok következtében Magyarország eltávolodik attól a pályától, amelyet a túlzottdeficit-eljárás keretében vállalt. A Költségvetési Tanács számításai alapján 2027-ben a GDP 1,7 százalékának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítás válik elkerülhetetlenné. Ez jelentős kiadáscsökkentést feltételez, miközben adócsökkentésre nem marad lehetőség.
A Költségvetési Tanács elnöke Horváth Gábor, tagja Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.
„Ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését” – írják elemzésükben, amely három évre tekint előre, és amelyet a HVG gazdasági újságírói néztek át alaposabban.
Magyarország jelenleg még csak a túlzottdeficit-eljárás enyhébb, megfigyelési szakaszában van, ám az eljárás szigorítása új kötelezettségeket, akár pénzügyi szankciókat is jelenthetne. Emellett a piacok negatívan reagálnának: nőne a kockázati felár, gyengülhetne a forint, és emelkedhetnének az állampapír-hozamok.
2025 februárjában ugyanis az EU Tanácsa – a magyar kormány és az Európai Bizottság egyeztetései alapján olyan kiigazítási pályát jelölt ki, amely mérsékelt nettó kiadásnövekedés mellett biztosítaná, hogy a kormányzati szektor hiánya középtávon 3 százalék alatt maradjon, miközben az államadósság aránya fenntartható módon csökken. A Tanács később – a magyar kormány kérésére – tett még egy engedményt is, így 2025 és 2028 között Magyarország a védelmi kiadások 2021 óta bekövetkezett növekedésével, de legfeljebb a GDP 1,5 százalékáig évente nagyobb mértékben növelheti nettó kiadásait.
A költségvetési kiadások növekedésének tehát szigorú korlátai vannak, viszont Magyarország azért sodródik le a vállalt pályáról, mert
a kormány – nem függetlenül a 2026-os országgyűlési választásoktól – az idei és a jövő évi hiánycélt is a GDP 5 százalékára emelte.
A megemelt hiánycélok miatt 2025-ben mintegy 800 milliárd forintos egyenlegromláshoz körülbelül 400 milliárd forint nettó kiadásnövekedés társul, míg 2026-ban az 1 100 milliárd forintos romlás mögött nagyjából 850 milliárd forint többletkiadás áll.
Amennyiben a magyar gazdaság nem produkál az előrejelzéseket jócskán meghaladó növekedést – amire kevés az esély –, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegét 2027-re GDP-arányosan 1,7 százalékponttal kellene javítani. Ez azt jelenti, hogy bár a „megszorítás” kifejezés ritkán jelenik meg a kormányzati szóhasználatban, egy ekkora mértékű korrekció tényleges kiadáscsökkentések nélkül aligha valósítható meg. A Költségvetési Tanács ugyanakkor emlékeztet arra, hogy volt már erre példa a közelmúltban: a 2023 és 2024 között a GDP-arányos elsődleges egyenleg javult 2 százalékponttal, miközben a gazdasági növekedés minimális volt.
A különadókkal vagy az adócsökkentési elképzelésekkel kapcsolatos további kérdésekre a HVG cikkére kattintva találhatunk további információkat.
