A politika olyan, amilyenné a politikusok formálják – a történelemmel ellentétben alakítható. Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya, akit Orbán Viktor magyar miniszterelnök harcos „szuverenista” szövetségesének tart, törvénybe foglalta: akár hat hónap börtönbüntetés is kiszabható azokra, akik megkérdőjelezik a Beneš-dekrétumokat, és nyilvánosan „tagadják” a második világháború utáni rendezést.
Minden magyar és német nemzetiségű szlovákiai polgár, valamint a szülőföldjét kényszerből elhagyó magyar családok ezrei – köztük olyanok, akik 1945 után Kecskemétre menekültek – generációk óta viselik a kollektív bűnösség megbélyegző skarlátját. Szlovákiában a második világháború után ugyanis a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vették el az ottani magyarok állampolgárságát és tulajdonait 1945 és 1948 között, és került sor lakosságcserére szlovákok és magyarok között.
A kollektív bűnösség elvét alkalmazó rendeletek ügye máig politikai kérdés. Egyfelől azért, mert szlovák politikusok, hivatalok és bíróságok az utóbbi években ismét hivatkozni kezdtek ezekre, és termőföldeket, erdőket sajátítanak ki a világháborút megélt magyarok leszármazottaitól. Az elkobzási gyakorlat csak 2019 és 2025 között több mint ezer hektárnyi földterületet érintett eddig.
Másfelől pedig azért, mert 1990 után – szorosan ideértve azt is, hogy Fico és Orbán valamiféle harcostársakká váltak – Szlovákia nemhogy nem kért bocsánatot mindezért, hanem lényegében a világháború utáni demokratikus rendezés részének tekinti a dekrétumokat. Ugyanakkor a magyar állam sem tett gesztust a korábbi, szlovákok elleni fellépései – a lakosságcsere során elkövetett bűntettek – miatt.
A kérdést időről időre ugyan sikerült elaltatni a politikusoknak meg a történészeknek, azzal az érvvel, hogy mindez a múlt része.
Csakhogy a szuverenista szlovák kormány ismét elővette a magyarok és németek ellen, származásuk alapján, kollektív bűnösség címén kiadott konfiskációs végzéseket, és ezekre hivatkozva fosztja meg az egykor megbüntetett emberek leszármazottait ingatlanvagyonuktól – 2025-ben is. És most már azért is, börtönnel fenyegetve, ha ezt szóvá mernék tenni.
A múltat nem lehet meg nem történtté tenni, bármennyire is próbálják azt autokrata politikusok önkényes taktikai fogásaik szerint átírni. A múltat – még ha minden szegletében nem is ismerhetjük meg – az objektív valóság alapján azonban igen. A csehszlovák politikai elit 1945-ben nem csupán politikusokat és háborús bűnösöket, hanem a Csehszlovákiában élő német és magyar anyanyelvű embereket, csecsemőtől az aggastyánig, bélyegzett meg és ítélt el hamis vádak alapján.
1990 után lett volna, és ma is lenne lehetőség ezen változtatni. De a politikusok ezzel szembe mennek.
Robert Fico nemhogy nem tesz erre kísérletet, hanem saját hatalmának megőrzése céljából mélyre túr a történelmi sérelmek sebeibe, felkorbácsolva a kelet-európai kisállamok minden nyomorúságát. Orbán politikai harcostársa veszedelmes útra tereli politikai törzsét, figyelmen kívül hagyva, hogy kormányzati döntéseket viszonylag könnyű hozni, társadalmat építeni annál nehezebb.
Orbán Viktor eközben hallgat a szlovákiai magyarok ügyében – és ezt nem lehet azzal magyarázni, hogy a háttérben az unióban gyűjtene szövetségeseket a dekrétumok elleni harchoz. Abban ugyanis volna politikai racionalitás, hogy a kérdés ne szlovák–magyar, hanem európai ügyként jelenjen meg, csakhogy ennek árt a magyar kormány unióval szemben folytatott politikája. Valamint az is, hogy mély válságba sodorták a politikusok a magyar–lengyel – hagyományosan jó – kapcsolatot. Az Orbán-kormány a határon túli, szlovákiai magyarok ügyében így tehát semmiféle érdemi, potens álláspontot nem képvisel, mutat fel.
A szlovák parlament 77 igen és 63 nem szavazattal fogadta el azt a kormánypárti törvénymódosítást, amely lényegében nemcsak megerősítette a Beneš-dekrétumokat, hanem ki is terjesztette azok hatályát a Szlovákiában élő, főként magyarokkal szemben.
Minap ugyan tüntetést tartottak a Fico-ellenes szlovákok, amelyhez magyarok is csatlakoztak, és azt kérték az államfőtől, hogy vétózza meg az elfogadott törvényt.
De mindezek fényében is világosan látszik, Orbán Viktor szlovák szövetségesének szuverenista világnézetéhez szervesen hozzátartozik a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség kollektív megbélyegzése. Nem a múlt eseményeinek szemüvegén át, hanem a jelen diopriáján át, most 2025-ben. A Fidesz ezt taktikailag pedig azzal magyarázza, hogy nem kíván viszályt szítani a szuverenistának nevezett politikai szövetségeseivel. Jól láttuk ezt már a román elnökválasztás kapcsán, amikor a nyíltan magyarellenes George Simiont biztosította támogatásáról.
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni.
Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.
