Figyelemre méltó virtuális sétára hív minden Kecskemét múltja iránt érdeklődőt – Bezsenyi Ádám történész–muzeológus szerkesztette – „Kecskemét utcáin – séta a város múltjában” kiállítás. A gondosan válogatott, múlt századot bemutató képek a fiatalabbak és az idősebb korosztály számára egyaránt izgalmas perspektívát kínálnak: az interaktív digitális tárlaton keresztül nem pusztán nosztalgikusan idéződik fel a szép korúak gyermekkora, hanem művészeti és helytörténeti nézőpontból mesél történeteket, bevonva a látogatót az online sétába. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük azt a drámai változást, amelyen városunk keresztülment.
– Kecskemét múltjához szervesen hozzátartozik az a városkép, mely az elmúlt évszázadokban alakult ki. A bemutatás azért is időszerű, mivel Kecskemét a 21. században turbulens változásokon megy keresztül és ez bizony nyomot hagy a városképen is – válaszolta a KecsUP Hírek kérdésére a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa, Bezsenyi Ádám.
A mai Kecskeméten sétálva ugyanis, ha korábban nem láttunk az utcákról készült archív fotókat, aligha hinnénk el, hogy valóban itt járunk – különösen az Alföld Áruház környékén. Bár Kecskemét városképe a 19. század végétől folyamatosan egyre magára öltötte a városias jelleget, a hatvanas évek második felétől induló radikális átalakulás azonban az utókor szemével is szembeötlő. Ezért is megragadók a most nyilvánosságra került fotók.
– A múzeum fotótára az elmúlt évek alatt folyamatos digitalizáláson ment keresztül, de tekintve hatalmas mennyiségét és azt, hogy újabb gyűjtemények is bekerülnek, ez a munka szinte sosem ér véget. A bemutatásukhoz ez után olyan felületre van szükség, amely kezelni is tudja ezt az adatmennyiséget. Korábban a múzeumdigitár felületén tettük közzé a fotógyűjtemény egy részét, 2026-ban pedig Kecskeméti Fotógyűjtemény néven lesz egy új felület, ahol szintén közzé tudunk tenni ilyen anyagokat. Viszont a munka nagyobb része nem is a digitalizálás, hanem az azonosítás, feliratozás. Erre azért van szükség, mert az anyag nagy része nincs adatolva, magyarán mondva csak a kép alapján tudjuk azonosítani, hogy hol készült és körülbelül mikor – osztotta meg érdeklődésünkre a háttérmunka kihívásait a történész.
A rendszerváltozás időszakára teljesen átalakultak a főtér környékén összefutó utcák, és mára már csak nyomokban fedezhető fel a tágabb értelemben vett belvárosban az a mezővárosi léptékű miliő, amely a múlt század végéig jellemezte a város túlnyomó részét. Paraszt–polgári lakóházak, kövezetlen vagy macskakövezett utak, valamint az ezeken áthaladó ökrös szekerek adták a mindennapok keretét.
Szokatlannak tűnhet, de a történelem kutatása kiterjed a házak történetére is – ez pedig Bezsenyi Ádám egyik kedvelt érdeklődési területe.
– Jellemzően a műemlékek történetének kutatása művészettörténeti, esetleg néprajzi stúdium, ám a helyi védett vagy teljesen „védtelen” házak esetén is van ennek hozadéka a várostörténettel összefüggésben. Arról nem is beszélve, hogy elbontott házak esetén szinte ez az egyetlen módja az épületek „fennmaradására”. A 2026-ban megjelenő múzeumi évkönyvben, a Cumaniában megjelenő tanulmányomban ezért is dolgoztam fel a tavaly elbontott Sárkány utcai ház történetét, amely így egy szelet várostörténetként is tekinthető. Kecskeméten a „háztörténetírás” még viszonylag ritka dolog, de pl. Debrecenben idén jelent meg az ottani cívisházak történetét feldolgozó Debreceni cívisházak és lakóik nyomában című kötet második része, tehát nem mondhatjuk, hogy tudományos és közéleti igény nem mutatkozna a téma iránt – foglalta össze a legfontosabbakat a háztörténetírásról.
És volt-e valami szokatlan a nyilvánosság elé tárt képek feldolgozása során? – kérdeztük a szakembert, aki így fogalmazott: „A képek feldolgozása mindig izgalmas folyamat a már említett adathiányok miatt, különösen olyan felvételek esetén, amelyek mára eltűnt városrészeket örökítenek meg. Ilyenkor ráébredhetünk, mennyire más volt Kecskemét karaktere, akár ötven évvel ezelőtt is.”
Lesz folytatás
Jó hír Kecskemét város múltja iránt érdeklődőknek: a virtuális séta nem ér véget ezzel a kiállítással. Tematikus bontásban jövőre is érkeznek hasonló online tárlatok, emellett a fotógyűjtemény oldalára folyamatosan kerülnek majd fel új felvételek – osztotta meg a terveket Bezsenyi Ádám.
A most közzétett, nem szokványos lapozgatós formában megvalósított fotókiállítás ide kattintva érhető el. A reprodukciók elkészítésében a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársát Cymanski Judit, Hajagos-Szabó Mariann és Kovács Szabolcs segítette.
További képeket nézegethet a régi Kecskemétről a Kecskeméti Fotógyűjtemény közösségi oldalon.
