A szolidaritási adó összege az évek során Kecskeméten is drámaian nőtt, számos közgyűlésen élénk vita bontakozott ki ezzel kapcsolatosan korábban. Míg 2020-ban 1,4 milliárd forintot fizetett a város, addig 2025-ben már 6,7 milliárdot kellet befizetnie, 2026-ban pedig ez az összeg tovább, 7,6 milliárdra nő – derült ki a Magyar Közlönyből. Kecskeméten kívül más Bács-Kiskun megyei települések is akadnak, amelyek busás összeget kénytelenek fizetni a közösbe – a cikkben ezeket szedjük össze.
A szolidaritási adót, hivatalosan a „szolidaritási hozzájárulást” még 2012-ben (a Fidesz-KDNP) vezették be Magyarországon, célja papíron az volt, hogy a gazdagabb, nagyobb bevételű önkormányzatok hozzájáruljanak a rosszabb helyzetben lévő települések támogatásához. Mint az aHang megírta, az adó mértéke évről évre nő: míg 2020-ban országosan 58 milliárd forintot fizettek be az önkormányzatok, addig 2025-ben már ugyanez az összeg 310,6 milliárd forintra emelkedett.
A Magyar Közlöny 2025. évi 157. számában azt írták, hogy „a Kormány indokoltnak tartja a szolidaritási hozzájárulás megfizetésére vonatkozó szabályozás módosítását. Tekintettel többek között a környező országokban dúló fegyveres konfliktusok miatti gazdasági kockázatokra, a módosítás célja a kisebb önkormányzatok megsegítése.”
Fontos részlet, hogy amennyiben az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás számított összege nem haladja meg az 50 millió forintot, úgy az érintett önkormányzatnak nem kell megfizetnie a szolidaritási adót.
Bács-Kiskunban természetesen a megyeszékhely, Kecskemét fizeti magasan a legtöbb szolidaritási adót – ezzel 2026-ban egészen pontosan 7.642.049.652 forinttól esik el a város. „Lassan nem sok döntési kompetenciánk marad itt az épület (Városháza – a szerk.) falain belül” – mondta 2024 őszén Szemereyné Pataki Klaudia fideszes polgármester a város alakuló közgyűlésén, amikor bemutatta a 2024–29-es városvezetői programját. Szemereyné szokatlan őszinteséggel utalt arra, hogy az önkormányzati feladatrendszer folyamatos átalakulása egyre szűkebb mozgásteret hagy a városvezetésnek – írtuk korábban.
De mi a helyzet Bács-Kiskun megye többi településével?
- A megyeszékhelyet a közel 30 ezres lélekszámú Kiskunfélegyháza követi a listán, ők 923.910.371 forintnyi szolidaritási adót fizetnek jövőre.
- A megyei listán Baja a harmadik, az ottani önkormányzat 880.576.885 forint önkénytelen hozzájárulást fizet majd 2026-ban.
- Szorosan követi a halászlé (egyik) fővárosát a Duna Aszfalt Zrt. székhelye, a 11 ezer főt számláló Tiszakécske – ők 876.899.661 forint befizetésével fejezhetik ki szolidaritásukat.
- A TOP 5-be épphogy befért Kiskőrös, akik (Tiszakécske hozzájárulásának felével sem) 425.343.426 forinttal lesznek szegényebbek. 200 millió felett fizet még Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Lajosmizse és Soltvadkert.
Bács-Kiskun régiójában összesen 27 település lépte át az 50 milliós határt, ennyien dobták tehát össze a 13,6 milliárd forintnyi adót.
Az „50 milliós szabály” legnagyobb vesztesei, tehát épphogy meghaladta a fizetési limitet Lakitelek és Kunszállás – előbbi 53.500.579, utóbbi 52.319.544 forintot kénytelen bedobni a közösbe. Az ezer főt sem számláló Pirtó települése sem örömködhet, ők 5.629.971 forinttal haladták meg a bűvös határt.
Ha vannak vesztesek, akkor győztest is kell hirdetni. Érdekesség, hogy alulról senki nem volt ilyen közel az 50 milliós limithez, ezért az ettől kicsit több mint 8 millióval elmaradó Helvécia járt ebből a szempontból a legjobban megyénkben – ott az önkormányzatnak 41.702.494 forintot kellett volna fizetnie.
A legalacsonyabb szolidaritási adót megyénkben az 1300 fős Rém településére vetették – volna – ki, 24.387 forintot, őket szorosan követi Bácsborsód, 28.328 forinttal.
