Bár még érkeznek uniós források, a magyar költségvetés jelenleg többet fizet be az Európai Uniónak, mint amennyit támogatásként visszakap.
A Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési adatai szerint október végéig mindössze 589 milliárd forintnyi uniós támogatás folyt be Magyarországra. Ezzel szemben ugyaneddig 609 milliárd forintot utaltunk be uniós tagsági hozzájárulásként.
Ez azt eredményezte a Népszava cikke szerint, hogy Magyarország a 2024-es első tíz hónap alapján nettó befizetővé vált – ilyen helyzetre a 2004-es csatlakozás óta még nem volt példa. Viszont az éves statisztikában még feloldható lehet ez a kínos helyzet, mert az év utolsó hónapjaiban már nem várható további befizetés Brüsszel felé, ugyanakkor ha novemberben és decemberben érkezne még néhány tízmilliárd forintnyi támogatás, átfordulhatunk a pozitív tartományba.
Akkor is biztos azonban, hogy 2025-ben rekordalacsony lesz a lehívott uniós források összege.
Magyarország egyre több mutató – egy főre jutó jövedelem, fogyasztás, szociális kiadások, GDP – alapján az EU legszegényebb, vagy az egyik legszegényebb tagállamának számít, így az ország különösen rászorulna a felzárkózást segítő uniós támogatásokra. Az Európai Bizottság azonban évek óta visszatartja a forrásokat a jogállamisági problémák miatt (bírói és ügyészi függetlenség hiánya, versenynélküliség a közbeszerzéseknél, korrupció, a migrációs szabályok be nem tartása).
A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a Bizottság politikai okokból bünteti Magyarországot, és azt is többször hangoztatta, hogy minden nekünk járó támogatást meg fognak szerezni, és készítettek ehhez különféle mesterterveket is. A valóság azonban az, hogy a 27 uniós tagállam közül egyedül Magyarország nem fér hozzá a neki járó forrásokhoz, és 2022 decembere, vagyis az első zárolások óta nem történt érdemi előrelépés.
Némi vigaszt nyújthat, hogy bár a költségvetés szintjén nettó befizetők lehetünk idén, a teljes gazdaság szempontjából még pozitív marad az uniós pénzmozgások egyenlege. Ennek oka, hogy például a mezőgazdasági támogatások közvetlenül a termelőkhöz kerülnek, így nem jelennek meg a költségvetésben.
Az uniós források zárolásának feloldása – amelyhez a jogállamisági feltételek teljesítésére lenne szükség, amit a kormány eddig nem tett meg – mind a költségvetés, mind a magyar gazdaság számára többszörösen előnyös lenne. A visszatartott, évente mintegy 2000 milliárd forintos támogatás beérkezése jelentős beruházási és növekedési lökést adhatna a már három éve stagnáló gazdaságnak.
A Népszava írása részletesen kifejti azt is, hogy a támogatások elmaradása hogyan hat ki negatívan az államadósságunkra, aminek fontosságát jelzi, hogy jelenleg Magyarország költi GDP-arányosan a legtöbbet az államadósság finanszírozására Európában – idén ez az összeg akár a 4000 milliárd forintot is elérheti.
