Míg korábban azt azért a magyar miniszterelnök is elismerte, hogy Oroszország az agresszor, most, miközben a befagyasztott orosz vagyonok elvétele elleni érveit ismételte meg, így fogalmazott a nyugat-európai támogatókról és Ukrajnáról:
„Azt hiszik, erkölcsileg milyen helyes dolog, hogy egy kis országot, amit megtámadtak – persze, nem is annyira kicsi, meg nem is világos, ki támadott meg kit, mindenesetre egy erőszak alá vont országot – most mi megsegítünk.”
Orbán Viktor a brüsszeli EU-csúcsot követően a kormányközeli médiumok munkatársai előtt tartott sajtótájékoztatót. Lapszemle.
A megfogalmazás azért keltett visszhangot – írja a 444.hu, mert a magyar kormány korábban nem vonta kétségbe, hogy 2022. február 24-én Oroszország indított inváziót Ukrajna ellen. A háború kezdetén a kormányzati kommunikáció is az orosz támadás tényéből indult ki, és arra is hivatkozott, hogy az orosz hadsereg Ukrajna területének jelentős részét elfoglalta.
Orbán Viktor 2022 áprilisában maga is úgy nyilatkozott: „Oroszország megtámadta Ukrajnát, tehát agresszor. Ez az EU közös álláspontja, Magyarország ennek a részese.” Később azonban egy svájci lap kérdésére már árnyaltabban fogalmazott, amikor azt mondta: az agresszor megnevezését inkább a történészekre bízná, ő politikusként az uniós döntésekhez igazodik.
Ha időben korábbra ugrunk, akkor egy egészen más Orbán Viktort hallhattunk. 2008-ban, a grúz–orosz háború idején ugyanis a Fidesz vezérpolitikusa még kifejezetten az orosz agresszió nyílt kimondása mellett érvelt, 1956 történelmi tapasztalatára hivatkozva.
