Az Európai Unió szemmel láthatóan egyre határozottabban törekszik arra, hogy megszüntesse a döntéshozatalt gyakran megbénító nemzeti vétó lehetőségét. Ez a törekvés azonban komoly politikai és jogi kockázatokat hordozhat, különösen akkor, ha a tagállamok egy részének – köztük Orbán Viktor kormányának – ellenállását figyelmen kívül hagyva próbálnak előrelépni.
Az elmúlt mintegy másfél évtizedben, 2011 óta 15 tagállam élt vétójogával az uniós döntéshozatal során, összesen 38 alkalommal – írta meg a HVG a konkrét számokat a nemzetközi Euronews cikkét alapul véve.
A legtöbb kifogást Magyarország emelte, hiszen 19 esetben akadályozta a közös döntést. Tehát a vétójelzések fele egyetlen országhoz, éppen hazánkhoz köthető.
Az Euronews elemzése szerint ennek következtében Brüsszelben egyre inkább elfogyott a türelem, különösen azon magyar vétók miatt, amelyek Ukrajna támogatásának ügyében az Orbán-kormány politikájának központi elemévé váltak.
Az Ukrajna számára végül jóváhagyott, mintegy 90 milliárd eurós támogatási csomag elfogadása jelezte, hogy a „tettre készek” koalíciója már nem feltétlenül tekinti áthághatatlan akadálynak az egyhangúság követelményét. Igaz, az ukrán hitel kapcsán első körben még a súlyos gazdasági válsághelyzetekre vonatkozó, úgynevezett 122-es cikkely alkalmazása merült fel.
Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány régióigazgatója szerint világosan látszik, hogy az EU vezetése inkább minősített többséggel – akár kétharmados szavazással – rendezné a kulcskérdéseket.
A változtatás legnagyobb akadálya ugyanakkor az, hogy a nemzeti vétó megszüntetéséhez az uniós alapszerződéseket kellene módosítani, amit Magyarország – és feltehetően más tagállamok is – elutasítanának. Éppen ezért Brüsszelben egyre inkább alternatív, jogilag kreatív megoldások kerülnek napirendre.
Egy uniós diplomata az Euronewsnak el is árulta, hogy az Európai Bizottság tudatosan olyan jogi keretek közé helyez bizonyos kezdeményezéseket, amelyek nem igényelnek teljes egyhangúságot. Ilyen például az orosz energiahordozók fokozatos kivezetése, amelyet minősített többséggel fogadnának el. Magyarország és Szlovákia már jelezte is, hogy ilyen esetben az Európai Bírósághoz fordulna, és Hegedűs Dániel szerint nem is lenne esélytelen számukra egy ilyen per felvállalása.
