Hétfőn délelőtt több fát is kivágtak a Szép utcai véderdőből. Tóth Szilárd ellenzéki önkormányzati képviselő és több lakos is negatív véleményét fejezte ki a Vacsiköz-Kecskemét nevű Facebook csoportban, Tóth a munkálatok leállítását is kérte. Ladányi Kovács Zoltán (a kecskeméti Hírös Hét fesztiválok korábbi igazgatója) azonban délelőtt 10 órakor közölte, hogy rövidesen véget ér a véderdő megújítása, így már nincs mit leállítani. Ladányi posztjában Szabó Lajos erdőmérnök, Kecskemét erdészeti szakirányítója is feltűnt egy fényképen, aki részletesen beszélt a KecsUP Híreknel arról, hogy mi történt a Szép utcai véderdőben: röviden egy felújító vágás. Az erdőmérnök kiemelte: a személyes visszajelzések alapvetően pozitívak, a Facebookon terjedő kommentek pedig szerinte elég rossz irányt vettek Magyarországon. „A szélsőséges vélemények jelennek meg, sok a pontatlanság, csúsztatás, félinformáció, helyenként rosszindulat” – mondta.
Kedden Tóth Szilárd, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselője egy hosszú posztban fejtette ki, hogy 2019 óta – mióta képviselő – milyen egyeztetéseket folytatott a Szép utcai véderdőről az önkormányzattal és a KEFAG Zrt.-vel, illetve milyen kéréseket intézett ennek karbantartására. Leírta azt is, hogy súlyos problémát okoztak itt a hajléktalanok, és erre ő képviselőként mindig megoldást keresett.
A 2023. júniusi közgyűlésén környezetvédelmi vita tárgyát képezte a Szép utcai véderdő állapota Tóth Szilárd Vacsi közi képviselői indítványa kapcsán. A lakókörnyezetet illegális hulladéklerakás, kiszáradt fák és tűzrakó hajléktalanok veszélyeztetik – számolt be korábban a KecsUP Hírek.
A képviselő 2025-ben egy kormányhivatali állásfoglalásra hivatkozva képviselői interpellációban kérte egy tűzvédelmi védősáv kialakítását, amelyet támogatott is az önkormányzat – derült ki posztjából. Ennek kialakítása a tavalyi év végén el is kezdődött, majd Tóth Szilárd állítása szerint egy lakossági fórumon vett részt, amelyen Szabó Lajos, Kecskemét erdészeti szakirányítója szóban biztosította arról, hogy csak azokat a fákat vágják majd ki, amelyek szárazak és/vagy veszélyesek.
Tóth elégedetlenségét fejezte ki, hiszen szerinte a megbeszéltekkel ellentétben minden előzetes értesítés nélkül az erdészeti szakirányító és munkatársai „résztarvágás” keretében kivágták az erdő területének körülbelül 15 százalékát.
Ladányi Kovács Zoltán (akinek ügyeiről korábban például itt írtunk) a képviselőtől merőben eltérő hangnemben és mentalitással posztolt ugyanebben a Facebook csoportban. Ő nem negatív résztarvágásról, hanem erdőmegújításról beszélt, pozitív kontextusban. Egyik hétfői posztjában azt is megjegyezte, hogy a véderdő vágását Tóth Szilárd képviselő is kezdeményezte, valamint az „óellenzéktől függő média„, a KecsUP Hírek is szorgalmazta ezt.
Az esettel kapcsolatban telefonon megkerestük Szabó Lajos erdőmérnököt, aki részletes tájékoztatást adott. Hangsúlyozta: idén is több véderdőben végeztek már és terveznek is még végezni fakitermelési tevékenységet.
„Most éppen a Szép utcai véderdőben folytak munkálatok. A kiemelt cél elsősorban az esetleges veszélyhelyzetek a megelőzése, illetve a másik szintén nagyon fontos cél, hiszen egy idősebb nyárfaerdőről van szó, az erdő megújulásának az elősegítése. Tehát ezen célok megvalósulásának érdekében történt a kivágandó fáknak a kijelölése és a fakitermelésnek a végrehajtása” – mondta az erdőmérnök.
Ez valóban „résztarvágás” volt?
– Ez egyáltalán nem tarvágás volt. Az erdőrészlet területe 2 hektár, amelyben egy úgynevezett felújító vágás jellegű beavatkozás történt. Ez azt jelenti, hogy megritkítjuk a zárt lombkoronát, így az erdő talaján fejlődő facsemetéknek fény jut, és azok jobban tudnak növekedni. Ezen a területen a buszmegálló mögött volt egy olyan folt, ahol gyakorlatilag az összes fa ki volt száradva. Itt a lakók külön kérték, hogy minél jobban távolítsuk el a száraz fákat, mert azoktól félnek. Bár én annak a híve vagyok, hogy bizonyos mennyiségű száraz fának azért van helye az erdőben is, hiszen a holtfa fontos az erdei életközösség részére, de természetesen ahol ezek a kiszáradt fák veszélyesebb lehetnek, például egy ilyen buszmegálló környékén, ott kivágtuk őket.
Tóth Szilárd képviselő azt állítja, hogy körülbelül a 15 százalékát vágták ki ennek az erdőnek. Ez igaz?
Az erdőben lévő fatömeg tekintetében ez eléri a 15 százalékot, de nem ez a lényeg. Itt hosszú-hosszú ideje, lehet, hogy húsz éve nem fakitermelési beavatkozás. Én mindig azt szoktam mondani, hogy az erdő egy dinamikusan változó komplex egység. Tehát itt folyamatosan nő a fáknak a mérete, nő a fa tömege és nyilván akkumulálódik a fatömeg – ezért is szoktak időnként egy-egy gyérítést, vagy valamilyen fakitermelést végrehajtani az ilyen növekvő erdőkben. Ez egy teljesen természetes dolog.
Tóth Szilárd képviselő azt állítja, hogy közvetlenül a munkálatok előtt nem értesítették őt külön. Ez valóban így volt?
Nekem elsősorban a szakszerűségre kell figyelnem, a hatályos erdőtörvénynek megfelelően kell eljárnom, például az erdészeti hatósággal kapcsolatot tartani. De tudni kell, hogy az általam megírt modern szemléletű erdőkezelési koncepcióban – melyet a városunk közgyűlése is egyhangúan elfogadott – külön szenteltem egy részt a lakossági kommunikációnak. Én egész életemben részt vettem a közösségi életben, civil szervezeti tevékenységet évtizedek óta végzek. Tehát rendkívül fontosnak tartom, hogy legyen élő lakossági kommunikáció. Fontos, hogy a közösségeink életvitele környezettudatosabbá váljon. A klímaváltozástól való félelem miatt az erdő egyre jobban érdekli az embereket, hiszen köztudott a fák, az erdő klímakiegyenlítő hatása. De az embereknek a nagy része csak ember léptékben gondolkodik: csak a pillanati állapotot akarja konzerválni. De ez a pillanati állapot nem őrizhető meg, hiszen a fák nőnek, az erdő folyamatosan változik, fejlődik. Viszont az rendkívül fontos, hogy az erdőről egy szakember erdő léptékben gondolkodjon!
Ismerje az erdei életközösség ökológiai kapcsolatait (beleértve az ember-erdő viszonyt), az erdődinamikai folyamatokat. Az erdészeti szakembernek kell ezt látni és a szükséges beavatkozásokat megtenni az erdő fennmaradása és a helyi közösség életterének hosszú távú megőrzése, javítása érdekében. Fontos, hogy egy lakóövezet mellett lévő véderdőben ne csak idős fák legyenek, hanem fiatalabbak és kis facsemeték is. Ez lehet a garancia arra, hogy ne egyszerre öregedjenek ki a nagy fák és ne egyszerre kényszerüljünk a veszélyes helyzet miatt kivágni egy egész erdőrészletet. Azért, hogy ez a vegyeskorú erdőszerkezet létrejöjjön, rendszeresen kell fakitermelési beavatkozást végezni. Ezt az állapotot nem fogjuk egyik évről a másikra elérni. Sok türelem kell hozzá és tolerancia, hiszen a megvalósításnak technikai és emberi korlátai is vannak.
Ebben az esetben konkrétan emlékszem, hogy szeptember 4-én szerveztem itt egy lakossági tájékoztatót. Akik itt élnek közvetlenül a véderdő mellett, azok külön a postaládájukba részletes tájékoztatást is tartalmazó szórólapot kaptak, és sokan el is jöttek a lakossági egyeztetésre. Tóth Szilárd képviselő urat személyesen is értesítettem. Ekkor a véderdővel kapcsolatos teljes problémakört átbeszéltük, kiemelve a téli időszakban tervezett fakitermelést. Az érdeklődőkkel még a vágásra jelölt fákat is megnéztük, különös tekintettel a lakóházakra hajló nagyméretű nyárfákra.
Egy fakitermelés látványa nem szép látvány, de tudni kell, hogy okkal történik és hosszú távon pozitív hatása lesz.
Ha nem csak ez a szeptemberi fórum lett volna megtartva, hanem mondjuk a vágás előtt közvetlenül értesítették volna a képviselőt vagy a lakosokat újra, akkor nem lettek volna megakadályozhatók ezek a negatív visszajelzések?
Én a lakók részéről abszolút nem tapasztalok elégedetlenséget. Akik ide kijöttek, kérdezősködtek, informálódtak, azok elégedettek voltak a kapott válaszokkal. A Facebookon tapasztalható kommunikáció, a facebookos reagálások szerintem Magyarországon elég rossz irányt vettek, mert csak félig igaz információkat terjesztenek, és azokra meg mennek a szélsőséges, indulatos, pocskondiázó kommentek. Én ennek nem vagyok híve. Az vinné előre a társadalmunkat, ha erősödne a tolerancia egymás iránt, az eltérő vélemények iránt. Erősítsük az együttműködést abban, amiben egyetértünk, amiben nem, arról beszélni kell, tolerálva a másik véleményét. Szakmai kérdésben pedig az illetékes szakembernek kell dönteni.
Nekem az a legfontosabb visszajelzés, amikor elbeszélgetek a lakókkal, személyesen, közvetlenül, hogy kinek mi a véleménye: és ezek a vélemények alapvetően pozitívak. Ha nézeteltérés marad, akkor el szokták fogadni a szakember véleményét, tapasztalatát.
