– Rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket fogalmaz meg Kecskemét Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve (ZIFFA). A dokumentum költségelemzést is tartalmaz, konkrét számokat azonban egyelőre nehéz mondani. Ha nagyságrendet kell mondani, akkor középtávon százmilliárdos költségről beszélünk. Hogy ez milyen forrásokból teremthető meg, ez az egyik legfontosabb kérdés. Az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) is milliárdos nagyságrendű, amelyre készül a város. Komoly pénzekről van szó. Ugyanakkor a ZIFFA és a Klímastratégia az első két olyan dokumentum, amelyre már lehet támaszkodni a zöld Kecskemét gondolatához”
– mondta a KecsUP Hírek kérdésére Győri András, Kecskemét főtájépítésze azon a ZIFFA-t bemutató fórumon, amelyet Burszki Darinkával, a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. főkertészével közösen tartottak december 17-én a CiVilla Közösségi Házban, a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület szervezésében. A programot Király József önkormányzati képviselő nyitotta meg.
Az esemény érdekességét az adta, hogy jóval túlmutatott a zöld akcióterv – a közgyűlés által még novemberben egyhangúlag elfogadott dokumentum – száraz ismertetésén. Az érdeklődők ugyanis bepillantást nyerhettek a 133 oldalas, részletesen kidolgozott és alaposan dokumentált helyi helyzetkép mögé is, amely kertelés nélkül nevezi meg az emberi tevékenységből fakadó természeti problémákat, és azok égető súlyát.
Be is kell épülnie a döntéshozatali folyamatba
Az est folyamán az előadók ismertették azokat a szakértők által összeállított javaslatokat, melyek megvalósulása esetén jelentősen javíthatnák az ökoszisztéma-szolgáltatásokat: a levegőminőséget, az ivóvízbázist, a beporzást, a zöldinfrastruktúra állapotát és a helyi mikroklímát. Mindez azonban – ahogyan az anyag hangsúlyozza – csak akkor lehet hatékony, ha beépül a döntéshozatali folyamatokba. Enélkül aligha csökkenthetők a közlekedési és energetikai infrastruktúra környezeti terhei, és nem fékezhető meg Kecskemét és környékének kiszáradása a hivatalosan félsivataggá nyilvánított Homokhátságon.
A döntés súlya a képviselők vállát nyomja, hiszen nem elég az ipart kiszolgáló utakra, körforgalmakra, épületekre több forrást megszavazni, ha közben a klímaváltozás még a jobb adottságú, zöldebb területeket és városrészeket sem kíméli Kecskeméten. A romló környezeti állapotot mindeközben a város gazdasági növekedése tovább fokozza:
- a működő cégek közel ugyan 77 ezer munkahelyet biztosítanak, miközben naponta mintegy 30 ezren ingáznak – döntően autóval – Kecskemétre.
- A város egyre nagyobb szétterülése, az infrastruktúra alulfinanszírozottsága és az elvezetésközpontú csapadékvíz-gazdálkodás pedig mind hozzájárulnak a zöldfelületek mennyiségi és minőségi romlásához.
A felsorolt okok miatt a rossz ökoszisztéma-szolgáltatásokkal jellemezhető városi gócpontokra a közeljövőben nemcsak külön figyelmet kell fordítani – olvasható a ZIFFA-programban –, hanem a mainál jóvall több forrást kell előteremteni.
Változás a szemléletben
Győri András előadását az alapfogalmak tisztázásával kezdte, közös értelmezési keretbe helyezve a hallgatóságot. A közönség soraiban több olyan helyi zöld civil is megjelent, akik évek óta faültetéssel, zöldítéssel és kritikai javaslatokkal igyekeznek élhetőbbé tenni a várost. Mint azonban a fórumon többen is hangsúlyozták: a helyzet ma olyannyira súlyos, hogy már nem elegendők az elszigetelt, pontszerű beavatkozások. Átfogó, a teljes városra kiterjedő cselekvési tervre van szükség, hiszen Kecskemét folyamatosan szembesül a klímaváltozás következményeivel – elég a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra vagy a Homokhátságot évtizedek óta sújtó talajvízcsökkenésre gondolni.
Ez magyarázza, hogy a szakértők miért használnak egyre gyakrabban olyan, elsőre nehézkesnek tűnő fogalmakat, mint az ökoszisztéma-szolgáltatás vagy a zöldinfrastruktúra. Nem elegendő egy-egy park rendbetétele, vagy egy terület átadása civil gondozásba – még akkor sem, ha ilyen pozitív példák már léteznek, mint a fürdő mögötti, 2022 márciusa óta gondozott erdőpark. Ugyanígy önmagukban nem jelentenek rendszerszintű megoldást az esőkertek vagy a Centrum Áruház környékén, civil nyomásra létrejött zöldfelületek sem. A város élhetőségéhez, a nyári hőség elviselhetőségéhez és a gazdálkodás (növénytermesztés és állattenyésztés) feltételeinek megőrzéséhez ennél jóval erősebb védelemre, szabályozásra és aktivitásra van szükség az önkormányzat, az ipari és a magánszereplők részéről.
A stratégia ezért – mint azt a főtájépítész hangsúlyozta – kiemelten foglalkozik a beépített területeken belüli zöldfelületekkel. A magántulajdonban lévő zöldfelületek adják az állomány 55 százalékát, míg az infrastruktúrához kapcsolódó zöldsávok – utak, parkolók mentén – további 24 százalékot tesznek ki. Megóvásuk és fenntartásuk kulcskérdés. Emellett társadalmi és ökológiai funkcióik miatt külön figyelmet igényelnek a természetközeli területek – vízpartok, erdők, állóvizek –, amelyek a városon belül alig 10 százalékot fednek le; a korlátozott közhasználatú zöldfelületek, például közösségi és intézményi kertek 6 százalékot; valamint a fásított közterek, közparkok és közkertként funkcionáló területek 5 százalékot.
Győri András kitért arra is, mi indokolta munkakörének átalakulását. A főkertészi feladatkör nem fedte le teljes egészében azokat a tervezési és koncepcionális feladatokat, amelyek a ZIFFA elkészítéséhez szükségesek voltak. A klímaváltozás átfogó hatásainak mérséklése ugyanis komplex gondolkodást és hosszú távú tervezést igényel. Míg a főkertész elsősorban az operatív, napi feladatokat látja el – a közterek karbantartását, a fák gondozását –, addig a főtájépítészi szerepkör már stratégiai szemléletet kíván.
A korábbi főkertészi feladatokat így a Városüzemeltetési Kft. új főkertésze, a Bajáról érkezett Burszki Darinka vette át. Ő kiemelte: a szemléletformálás a jövőben kiemelt feladat lesz. Fontosnak tartja a már működő civil szervezetekkel való együttműködés elmélyítését. Majd példaként említette, hogy aszályos nyarakon magasabban hagynák a füvet a köztereken, természetes árnyékolást biztosítva, megelőzve a gyep kiégését. Ez is szemléletformálás – tette hozzá –, és jó lenne, ha a lakosok is így tekintenének rá. Az ökológiai fenntartáshoz az eszközpark fejlesztése is szükséges: nem golfpályaszerűen nyíró fűnyírókra, hanem a természetesebb fenntartást lehetővé tevő eszközökre van szükség.
A főtájépítész arról is beszámolt, hogy mintegy fél évig tartott Kecskemét teljes zöldfelület-állományának feltérképezése, melyhez használták többek között a nyilvános PARTIMAP online lakossági felületet is. A kutatómunka a tervezés és a későbbi beavatkozások elengedhetetlen alapja. Az adatokon keresztül kirajzolódik, mekkora a probléma, melyet most csak egy-két példával illusztrálunk:
- Kecskemét az ország egyik legsérülékenyebb térsége, ahol már most is komoly kihívást jelent az évi 25–30 hőségriadós nap.
- A kiskörúton belül mindössze 6 százalék a zöldfelületek aránya, egyes utcák – például a Fecske utca – szinte teljesen fátlanok, ahol elengedhetetlen a zöldítés.
- A ZIFFA azt is láthatóvá teszi, hogy városrészenként milyen az ökoszisztéma-szolgáltatások minősége: míg a déli iparterület rosszul teljesít, addig az északi városrészek kedvezőbb helyzetben vannak.
A nagy kecskeméti Zöld folyosó: de miből?
A célok eléréséhez jelentős forrásokra van szükség: városi, állami, uniós és magántőkére egyaránt. Ezek azonban mind szűkösek. Az önkormányzat mozgástere korlátozott, a magánforrások bevonásához pedig a lakosság és a cégek részéről is áldozatvállalás szükséges, hiszen a zöldfelületek jelentős része magántulajdonban van. Az uniós – kohéziós források – nagy része a kormány politikai harca miatt ráadásul továbbra is blokkolva van, ami szűkíti a lehetőségeket helyben. A város jelenleg uniós KEHOP-pályázaton keresztül próbál forráshoz jutni, hogy a ZIFFA egyes elemeit elindíthassa.
Hogy mindebből mi valósulhat meg, egyelőre kérdéses. A dokumentumból azonban már most kirajzolódik, hogy nagyívű zöldinfrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség, például egy kecskeméti „Zöld folyosó” kialakítására. Ennek lényege a jelenleg elszigetelt zöldterületek összekapcsolása egy belülről kifelé szélesedő spirál mentén, olyan meglévő, de fejlesztésre szoruló helyszínek bevonásával, mint a Széktói Stadion, a Műkertvárosi Sportcentrum, a Szentháromság temető, a Csukás-éri főcsatorna és több városi zöld tér. Az összekapcsolás új zöldfelületeket hozna létre, elősegítené a városi vízmegtartást, és jobban bevonná a helyi társadalmat a környezettudatos cselekvésekbe.
A közel kétórás esemény végén Győri András és Burszki Darinka jó példaként említette azokat a természetközeli fejlesztéseket, amelyek már megvalósultak. Ilyenek a civilek és cégek által létrehozott esőkertek – többek között a Kondenz Kft.-nél, a Gerlice és az Anyag utcában, a Budai utcában, a Csabagyöngyénél vagy a Vacsi közben –, valamint az Ybl Miklós utcában elkészült első önkormányzati esőkert.
A fórumot a közönség hozzászólásai zárták: szó esett a természetvédelmi területek visszaszorulásáról, az aggasztó mértékű talajvízcsökkenésről és a vízvisszatartás kulcsfontosságáról.
A teljes ZIFFA elérhető Kecskemét város honlapján ide kattintva.
