Az LMP szombati kongresszusán úgy döntött, nem indul a 2026-os országgyűlési választásokon. A párt nem állít listát és nem indít egyéni jelölteket sem, döntésüket azzal indokolták: nem akarják akadályozni a kormányváltást – mondta Bakos Bernadett országgyűlési képviselő a Kontrollnak. A kongresszus ugyanakkor nem zárta ki, hogy a kampányban egy másik ellenzéki pártot támogassanak, amennyiben erre külön felkérés érkezik. A héten Ungár Péter társelnök is bejelentette, hogy kiszáll a politikából, és nem indul a választáson.
Az LMP már a harmadik párt, amely a héten jelezte: nem vesz részt a 2026-os voksoláson. Szombaton a Második Reformkor, csütörtökön pedig a Megoldás Mozgalom jelentette be ugyanezt. Korábban, még 2025-ben a Momentum Mozgalom is hasonló döntést hozott.
Kik indulnak akkor a jelenlegi parlamenti ellenzéki pártok közül?
A Tisza Párt megjelenése előtti ellenzéki erők közül így jelen állás szerint a DK, a Mi Hazánk és a Jobbik készül indulni, több egyéni jelöltet már meg is neveztek, így Bács-Kiskunban is, melyről ebben a cikkünkben írtunk a KecsUP Híreken. Az MSZP-ről olyan hírek keringenek, hogy ugyan listát állítana, de egyéni körzetekben a Tisza Párt jelöltjeit támogathatja, erről azonban még nincs végleges döntés. És indul a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is, de nem mind a 106 körzetben.
A kisebb pártok helyzetét nehezítik a közvélemény-kutatási adatok is. A Medián január eleji felmérése szerint jelenleg csak a Fidesz és a Tisza Párt számít biztos parlamenti bejutónak. A Mi Hazánk a küszöb környékén mozog, míg a DK támogatottsága mindössze 1 százalék, ami történelmi mélypont. Az MKKP-nak 3 százaléka van, a Jobbik is legfeljebb 1-2 százalék körülre mérhető.
Éles vita a DK eredményéről
A Medián mérése nyomán érdekes nyilvános vita bontakozott ki a DK és a kutatóintézet között. Molnár Csaba, a DK politikusa azzal vádolta a Mediánt, hogy bosszúból alacsony támogatottságot mér a pártnak, miután az nem rendelt tőlük felméréseket. Hann Endre, a Medián vezetője visszautasította a vádakat, és „képtelen hazugságnak” nevezte Molnár állításait. Az ATV-nek azt mondta: a Medián több módszerrel vizsgálja a választói attitűdöket, köztük a pártpreferenciák valószínűségét és az ideológiai önbesorolást, és ezek összessége magyarázza a DK alacsony támogatottságát.
„Én inkább elégedett lennék a DK helyében, hogy egyáltalán vannak ilyen kimutatások, hogy a magyar választóknak mintegy negyed része nem zárná ki, hogy adott esetben a DK-ra szavazzon, és vagy baloldalinak tartja magát”
– fogalmazott a szakember.
