A helyi tejválság kialakulásáért alapvetően két tényező a felelős, amit ha nem is egyik napról a másikra, de meg lehetne oldani.
A tavaly év végi ünnepnapok alatt észrevétlenül, de súlyos következményekkel bontakozott ki Nagykőrösön egy tejválság – figyelmeztetett posztjában a Jobb Nagykőrösért Egyesület. A szervezet kifejtette, a helyi kistermelőktől egyik napról a másikra nem veszik át a tejet, ami családok tucatjait sodorta egzisztenciális válságba. Ezek az emberek nem statisztikai adatok a gazdasági táblázatokban – hanem hús-vér gazdák, akik 30–40 tehénre alapozva tartották fenn a megélhetésüket, és most egyik pillanatról a másikra elveszítették mindezt – áll a posztban.
Az ügyben Zágráb Nándor (Jobb Nagykőrösért) a lapunknak elmondta, hogy a tejválság kialakulásáért két tényező felelős: az európai kínálati és keresleti viszonyok megváltozása, ami a „túltermelési válságot” okozott, illetve hogy megszűnt a helyi igényeket kielégítő tejfeldolgozás. „Korábban Nagykőrösön volt egy kis tejüzem, ami kiváló minőségű termékeket gyártott nagyon jó áron. Sokszor felszólaltam a megmentése érdekében” – közölte a politikus. A Jobb Nagykőrösért Egyesület elnöke hozzátette, az önkormányzat a jelenleginél sokkal többet tehetne a nagykőrösi kistermelők megmentéséért. Mert ugyan a globális tejválság miatt megszakadt felvásárlás nem egy egyik napról a másikra megoldható probléma, ugyanakkor lenne lehetőség helyi válaszokat adni.
Szerinte a város szerepe nem a termelés vagy a feldolgozás, hanem a szervezés és a piac megteremtésében áll. Azaz az önkormányzat koordinálhatná a helyi tej felvásárlását, stabil keresletet biztosíthatna saját intézményein keresztül – óvodákban, iskolákban, szociális ellátásban –, valamint helyi értékesítési pontokat hozhatna létre a lakosság számára. Emellett előkészíthetné a helyi feldolgozás feltételeit is: önkormányzati területek, kedvezményes bérleti lehetőségek és célzott adókedvezmények biztosításával. Ez nem azonnali tejüzem-építést jelentene, hanem tudatos gazdaságfejlesztést.
Zágráb Nándor szerint azonban a fideszes városvezetés ehelyett a 33 százalékos építményadó-emelést választotta, mely éppen azokat a beruházásokat riasztja el, amelyek megoldást jelenthetnének a kialakult problémára. (A témát korábban a KecsUP Hírek is körüljárta, cikkünket az alábbi linken érheti el.) „A helyi tej ügye világosan mutatja: Nagykőrösnek nem újabb adóterhekre, hanem aktív, szervező és felelős önkormányzati szerepvállalásra van szüksége” – fűzte hozzá a politikus.
A KecsUP Hírek az ügyben megkereste Nagykőrös polgármesterét, Körtvélyesi Attilát is. Szerettük volna megtudni tőle, hogy egyrészt szembesült-e már a helyi tejtermelőket érintő problémáról, és ha igen, akkor tervezi-e kezelni a helyzetet. Emellett arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye ellenzéki politikustársa ötletéről. A városvezető cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Az egész európai tejpiac bajban
Ahogyan arról korábban a KecsUP Hírek is beszámolt, 2025 második felében Európában több egymástól független okból zuhanni kezdett a tej felvásárlási ára. December végén aztán Kína vámokat vetett ki az európai tejtermékekre, ettől az egész kontinens tejpiaca összeomlott. A termelők többsége hosszabb távú, fél-egy éves szerződésekkel adja el a tejet, így a legtöbben december végéig korrekt pénzt kaptak. Év végével azonban rengeteg szerződés lejárt, és sok felvásárló a korábbinál jóval olcsóbban veszi csak át az árut – vagy sehogy.
Érdekesség, hogy a magyar kormány tud a problémáról, és kisebb intézkedéseket már bejelentettek, de az EU-n belüli szabadkereskedelem miatt meg van kötve a kabinet keze. Ha azonban nem sikerül idejében rendezni a helyzetet, több tucat tehenészet mehet tönkre.
