Biztos nagyon sokan meglepődtek, hogy újra építőmunkások tűntek fel a nagykörúti, Kecskeméten jobbára szellemházként ismert befejezetlen társasháznál, és már elkezdték hirdetni a lakásokat is. Körbejártuk a témát, beszéltünk az új beruházóval, az ingatlan-közvetítővel és olyan károsulttal is, aki még 2003 őszén (!) fizetett be itt lakásra, de csak a keserűség és a veszteség lenyelése jutott neki. Emellett felidézzük az ingatlan enyhén szólva is káoszos, kérdőjelekkel teli történetét.
A Mária körút és Csaba utca sarkán álló szellemház régóta Kecskemét egyik szégyenfoltja. Nagyon régóta rontja a városképet a nagykörút mellett, az ide beköltöző hajléktalanoknak a közelben lakók nem örültek, annak pedig pláne nem, hogy többször tűz ütött ki a falak között és okozott kisebb riadalmat; és akkor még nem beszéltünk azokról a károsultakról, egykori lakásvásárlókról, akik kifizették a vételár egészét vagy egy részét, aztán mindhiába várták, hogy végre birtokba vehessék tulajdonukat.
2025 decemberében azonban láthatóan nekikezdtek – nem, nem a bontásának, mint két éve, hanem az építésének. Majd nem sokkal később már lakáshirdetésekkel is találkoztunk, például a Duna House honlapján.
„A Mária körúton található Szellemház már sok-sok éve foglalkoztatja a kecskemétieket. Miért nem kezd vele valamit a város vagy a tulajdonos? A rejtély most úgy néz ki megoldódott. A Mária körúti félbehagyott társasházat megvásárolta egy kivitelező cég, és a társasházat befejezi. A kivitelező már fel is vonult, elkezdődtek a munkálatok. Az épületben 27 darab újépítésű lakás 14 garázs és két autóbeálló kerül kialakításra. A lakások értékesítése már megkezdődött a Duna House Balaton utcai irodájában is. A társasház ingatlanaiból egyébként 8 lakás és 8 garázs már elkelt” – ezt Jobbágy Miklós, a Next Ingatlan Kft. ingatlanértékesítője írta ki honlapján.
Közzétette az árlistát is, ebből kiderül, a legkisebb lakás 37 négyzetméteres, a legnagyobb 89 négyzetméteres, az árak ennek megfelelően szintén elég széles skálán mozognak 62,5 millió és 98,5 millió forint között (a négyzetméter ár is változó, 1,02 millió forint és 1,28 millió forint közötti). A lakások árában a garázs nincs is benne, azok külön vásárolhatók meg.
Jobbágy Miklós megkeresésünkre azt mondta: ő az értékesítést végzi a kivitelező által biztosított információk alapján, a kivitelező nevében pedig nem nyilatkozhat.
Miért „újépítésű”, ha már több mint húsz éve készül?
Az ingatlanos szakembertől megkérdeztük azt is, a hirdetésekben miért „újépítésűként” tüntetik fel a házat és a lakásokat.
„Az hogy ma mely ingatlanok számítanak újépítésűnek Magyarországon, azt az ÁFA törvény 86. szakasz 1. pontja határozza meg. Az egyik a vagylagos feltételek között, hogy újépítésű minden olyan ingatlan, ahol az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg. A jogszabály előírása alapján teljesen irreleváns, hogy hány évig épült vagy hogy volt-e kivitelező váltás menetközben. Vagyis ezt nem a kivitelező dönti el, hanem egy jogszabály írja elő, amit kötelező jelleggel be kell tartania a kivitelezőnek is – nem is hirdethetné másként, mint újépítésűként. Ennek előnyeit az ügyfeleink is tapasztalhatják, hogy csak egy példát mondjak, az 5 százalékos, újépítésű ingatlanokra vonatkozó, kedvezményes ÁFA tartalmat” – magyarázta Jobbágy Miklós (egyébként a rendeltetésszerű használatbavételtől még két évig számít újépítésűnek egy ingatlan, ezen időszak alatt vonatkozik rá az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsa).
A Duna House is azt közölte szerkesztőségünkkel, hogy az ingatlanok értékesítésében közvetítőként vesznek részt, ugyanakkor a projekt részleteiről – így az építkezés előzményeiről, jogi és műszaki kérdésekről – kizárólag a beruházó és az általa megbízott jogi képviselő jogosult hivatalos tájékoztatást adni.
„Értékesítő kollégáink minden esetben a beruházó vagy a megbízó ügyfél által rendelkezésre bocsátott információkat közvetítik az érdeklődők felé, és a szerződéskötést megelőzően a vevők teljes körű tájékoztatást kapnak a projekt jogi és műszaki állapotáról” – írta Wéber Renáta, a Duna House Franchise Kft. ügyfélkapcsolati és kintlévőség-kezelési koordinátora.
Mi derül ki a tulajdoni lapból?
Lekértük az ingatlan tulajdoni lapját – ez összesen 13 oldalas, ami jól tanúskodik arról, hogy milyen zűrös a társasház története (erről még később).
A dokumentumból kiolvasható, hogy 658 négyzetméteres a telek, és az is, hogy 2008-2009 folyamán több mint tíz egykori lakásvásárló tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította a földhivatal. De azt is megtudtuk, hogy az egykori kivitelező cég, a Gen-Ép Kft. – amelyet a régi beruházó nem fizetett ki – javára 67 millió forint erejéig jelzálogjog volt bejegyezve, aztán ezt törölték. Ezenkívül is korábban jónéhány jelzálog terhelte a telket, a jogosultak között volt még a NAV, a Tolna megyei illetékhivatal és követeléskezelő cégek is.
A legutolsó időkben két tulajdonos volt: 941/1000 hányadban a budapesti székhelyű Nemzetközi Menedzser Szolgálat Kft., a maradék 59/1000 tulajdoni hányad pedig egy szatymazi székhelyű céghez, az Immobile’98 Szolgáltató Kft.-hez tartozott (amely információink szerint egy szegedi ügyvédé).
Közülük az előbbi érdemel nagyobb figyelmet. Ügyvezetője Borza Tibor, aki – erről anno a Heti Válasz írt, ezt a cikket szemlézte a Magyar Narancs – az „egyik legnagyobb ingatlantulajdonos” a fővárosban, az NMSZ 2009-ben ugyanis négy tucat belvárosi, terézvárosi, erzsébetvárosi és egyéb lakással, üzlethelyiséggel és irodaérdekeltséggel rendelkezett. Az ő kft.-je lett az alvilági szerepéről elhíresült Tasnádi Péter rózsadombi villájának tulajdonosa is a 2000-es években.
Jelenleg viszont már széljegyen van a tulajdoni lapon a Smaragd Körút Kft., amelynek Kecskemétre, konkrétabban a Homokbányára van bejegyezve a székhelye, és ott épít lakóparkot. Azaz ha minden jól megy – reményeik szerint már a napokban – ők lesznek az ingatlan egyedüli hivatalos tulajdonosai, miután megvették Borza Tibor cégétől (és megvásárolták a szatymazi cég kisebb tulajdoni hányadát is).
Hogy mekkora összegért, azt nem árulták el. És vajon miért láttak fantáziát a félig kész, húsz éve üresen álló társasházban, amelyet többször is tűz rongált és az időjárás viszontagságainak is folyamatosan ki volt téve? A beruházó cégtől ezzel kapcsolatban megtudtuk: először megnézték statikussal együtt az épületet, és azt látták, hogy teljesen jó állapotban van. Elhívták azt a statikust is, aki még 2003-ban tervezte az épületet, ő is megerősítette, hogy minden megfelelő minőségben készült el és az idő(járás) sem ártott az épületnek. A felső szinten van beázás, mert ez már a második tél, hogy nincs tető a házon, de a szakemberek szerint ez nem okozott szerkezeti problémát, csak felületi jelek vannak.
Eltűntek a kémények, a nyílászárók
A munkát takarítással, fertőtlenítéssel és meszeléssel kezdte a Smaragd Körút. Bemehettünk mi is az épületbe és azt láttuk: rend és tisztaság van. A tartószerkezet zsaluzott vasbeton, ennek látszólag nem ártott az idő, sértetlennek tűnik. Egy-két tégla sérült, ezeket már kicserélték, és vannak hiányzó köztes falak, melyeket elkezdtek pótolni.
Az elmúlt két évtized alatt az illetéktelen behatolók nagyon sok mindent elhordtak az épületből: eltűntek a kémények és a már beépített alumínium nyílászárók is. A beruházó igyekszik még januárban teljesen befedni az épületet, hogy megelőzzék a további beázásokat. Azt is elmondták, hogy az építkezés folytatásához nem kellett új építési engedély, az eredeti alapján fejezhetik be a házat.
A beruházó cég hangsúlyozta, a meglévő tervek alapján dolgoznak majd, betartva a friss műszaki és egyéb – például tűzvédelmi, villamossági – követelményeket. Szándékaik szerint 2026 karácsonyáig át tudják adni a lakásokat. Mint mondták, az az értékesítést végző ingatlanos dolga, hogy a lakásvásárlókat szerződéskötés előtt tájékoztassák a kivitelezés körülményeiről, elhúzódó voltáról, ők generálkivitelezőként és beruházóként vesznek részt a folyamatban.
Érdekességként megemlítették, hogy a telek pont addig tart, mint a ház alaprajza, így az építkezéshez közterületet kell bérelniük az önkormányzattól az ingatlan körül. Ez 17-20 millió forintos költség lesz, mire befejezik az építkezést. Felajánlották, hogy a körút felé eső részen elvégzik a parkosítást, fásítást, járdaépítést, és cserébe annyit kértek, hogy engedjék el vagy csökkentsék a bérleti díjat, de ezt nem kapták meg. Vállalták egy légvezeték kiváltását és földbe helyezését is, ez szintén pár millió forintos kiadást jelent nekik.
Hiába fizettek, nem kaptak lakásokat – és velük senki nem foglalkozik
Jelen sorok írója 2009-ben – még a Petőfi Népe és a Baon.hu újságírójaként – riportban dolgozta fel a félbehagyott társasház károsultjainak kálváriáját.
Az egyik lakásvásárlótól, Mészáros Jánostól akkor megtudtam, hogy még 2003 novemberében kötött szerződést az akkori beruházóval, a kecskeméti székhelyű BGLS Consulting Kft. nevű céggel egy első emeleti, 38,5 négyzetméteres, másfél szobás lakásra. Kifizették a 8,3 millió forintos vételárat, az eladó BGLS Kft.-nek 2004. augusztus 30-áig kellett volna kulcsrakész állapotban a vevők birtokába bocsátania a lakást. Úgy tudjuk, hogy akkor az összes, mind a 26 lakás elkelt a Mária körútra tervezett társasházban – azaz a beruházó cégnek több mint 100 millió forint bevétele származhatott, hiszen sokan előre kifizették a vételárat vagy annak egy részét.
A jogerős építési engedély alapján a társasházat el is kezdte építeni a kecskeméti Gen-Ép Kft., a munkálatok jól is haladtak. Ám aztán egyre csak eltolták az átadás határidejét, az építkezés leállt, úgy tudjuk, a kivitelezőt nem fizették ki. A BGLS ellen felszámolás indult, ám még előtte a Credinvest Trans-Logistik Szállítmányozó Kft.-hez került az ingatlan, amely akkor végelszámolás alatt állt (2005 májusa óta).
A lakásvásárlóknak a Credinvest is ígérte a társasház befejezését, de csalatkozniuk kellett, a szerződésmódosítások után sem folytatódott az építkezés. Aztán a bíróság megállapította a Credinvest fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását ennek a cégnek is. A vevők próbáltak magukon segíteni, építőközösséget is alakítottak a ház befejezésére, ám ez a próbálkozás kudarcba fulladt. A ház állapota pedig egyre csak romlott, többször kigyulladt, környezete is igen szemetes volt, beköltöztek a hajléktalanok.
Az ingatlanban 941/1000 tulajdoni hányaddal rendelkezett a Credinvest Trans-Logistik Kft., a maradék 59/1000 tulajdoni hányad volt az említett szatymazi cégé.
A Credit Plusz – mint a Credinvest felszámolója – nyilvános pályázat útján többször meghirdette eladásra a 30-50 százalékos készültségi fokúnak jelzett ingatlant.
- 2017 végén a becsértéket 180 millió forintban határozták meg, a minimál árat (a vagyontárgyra tehető legkisebb vételi ajánlatot) pedig 240 millió forintban;
- a második pályázat során, 2018 tavaszán a minimálár 216 millió forintra csökkent;
- a harmadik, 2018 nyarán futó pályázat során pedig már „csak” 180 millió forint volt a megszabott legalacsonyabb vételi ár.
Komoly érdeklődő viszont a jelek szerint nem akadt, nem érkezett be a kiírásnak megfelelő ajánlat, így nem kelt el a szellemház.
2022-ben egyhangúlag arról döntöttek a kecskeméti közgyűlésen, hogy a telket, tehát a szellemház területét beépítési kötelezettség alá vonják, amelynek határideje 2025. március 31. Azaz ha a tulajdonos nem tudja teljesíteni a kötelezettségét, a kisajátítás és az épület bontásának költségeit az önkormányzat költségvetésébe be lehet illeszteni. Ám ez sem hozott megoldást, előrelépést.
„Az épületnek azonban nemcsak a műszaki állapota, hanem az esztétikai megjelenése is aggasztó, ugyanis településképi szempontból jelentős, nagykörúti szakaszon, az utcaképet jelentős mértékben lefedő épület látványa különösen zavaró” – olvasható a beépítési kötelezettségről döntő, 2022 decemberi közgyűlésre készült előterjesztésben.
Ebben azt is hangsúlyozták: az épület építési engedélye már lejárt, mindenképpen kellene kérni újat „a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterületet érintő befejező építési munkák elvégzésére, azonban az engedélyezési eljárás során vizsgálni kellene a helyi építési szabályzatnak való megfelelést, aminek az elkészült épületrészek nem felelnek meg. Az esetleges szabálytalan létesítés megállapítása esetén legalább részbeni visszabontással és átalakítással lehetne befejezni az épületet, azonban ez az eredeti tervek oly mértékű átalakítását jelentené, hogy egyszerűbbnek tűnik a teljes bontás”.
Érdekes, hogy az önkormányzat akkor azon az állásponton volt, hogy az építési engedély lejárt, a beruházó viszont most azt mondja – mint írtuk -, hogy az építkezés folytatásához nem kellett új építési engedély, az eredeti alapján fejezhetik be a házat.
2023 áprilisában a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi főosztálya jókarbantartási kötelezést írt elő. Ez nem jelent mást, mint hogy a tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.
2023 végén-2024 elején fura dolog történt: kibontották a szellemház legfelső szintjének téglafalait, és az alatta lévőknek is nekiugrottak. Az egyben megmaradt téglákat megtisztították a habarcstól, majd raklapra pakolták és elvitték. De aztán ez a munka abbamaradt – kérdés, nem egyszerű lopásról volt-e szó.
A már említett Nemzetközi Menedzser Szolgálat Kft.-hez 2024 nyarán került az ingatlan 941/1000 tulajdoni hányada – vélhetően tartozást törlesztettek vele, mert a jogcím „hitelezői igény vagyontárgy átadásával történő kielégítése” volt.
Megkerestük Borza Tibor cégét is, annak idején mekkora összegért jutottak az ingatlanhoz, ez a felszámolási eljárás keretében, árverés során történt-e, és most milyen összegért adták el? Kíváncsiak voltunk arra is, ők milyennek látták az állapotát? Kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
„Ez csak Magyarországon történhet meg!”
Nyilatkozott viszont az említett egykori lakásvásárló. Mészáros János nem rejtette véka alá lesújtó véleményét arról, ami az elmúlt húsz évben velük történt.
„Ez a szemétség már túlnő minden határon! Sok embernek benne van a pénze, a lakások és a garázsok zöme a mi pénzükből épült fel, amit sokan teljes mértékben kifizettünk! Magam bizonyítani tudom, hogy az akkori „építtetők” írásban kijelentették, hogy teljes egészében kifizettem a vételárat. Nem értem, a mai jogrend mivel tudja magyarázni, hogy nem vagyok „jogosult” a vett ingatlanra! Most visszabontották egy részét és újra eladják, ez kész röhej. Jogilag hogy lett ez lezsírozva, no meg ki adott rá építési engedélyt? Az épület 2003 óta áll! Ez csak Magyarországon történhet meg! Ebben az országban a jog miért nem a tisztességgel kifizetett lakás vevőt védi?” – nyilatkozta érthetően elkeseredetten Mészáros János, feltéve a jogos kérdést: mi lett a felszámolókkal és mi történt a felszámolás során?
Írtunk a felszámoló cégnek, a Credit Plusz Felszámoló és Vagyonkezelő Kft.-nek is. Tőlük elsősorban aziránt érdeklődtünk, mit lehet tudni a felszámolás végeredményéről, mekkora összegért kelt el az épület, és ami a legfontosabb: az egykori vásárlók közül valakinek megtérült-e a kára, kaptak-e az eladásból befolyt összegből, ha igen, hányan és mekkora összeget? Ha pedig nem történt kártalanítás, akkor mi ennek az oka? De a felszámoló sem válaszolt.
Korábban írtuk:
Bontják a nagykörúti szellemházat, kérdés, teljesen vagy csak részlegesen
