A Telex megrendelésére, a 21 Kutatóközpont által készített felmérés szerint a Fidesz-szavazók értesültek legkevésbé jól Lázár János cigányozásáról: saját bevallásuk szerint mindössze a harmaduk hallott arról részletesebben, hogy mit mondott a miniszter a lakossági fórumán a romákról. De mi ennek az oka? A kognitív disszonancia vagy a pártállam hazai médiatér feletti uralma az erősebb? Vélemény.
„Tehát ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót – mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák –, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti” – fogalmazott korábban az építési és közlekedési miniszter, Lázár János.
Az első és legfontosabb kérdés, ami az írásra késztetett: tényleg? Tényleg, komolyan, őszintén csak a fideszesek harmada „hallott arról sokat”, ami az elmúlt hetek politikai kampányának a célkeresztjében volt? Ez nem csak azért érdekes, mert Lázár János bocsánatkérése még a propagandasajtó híradóiban is benne volt, hanem azért is, mert a digitális térben a minisztert nem győzik védeni a kormány szimpatizánsai. „Igazat mondott! Végre valaki kimondta! Lázár nem is azt mondta, ti ezt nem értitek!” – ilyen és ehhez hasonló kommenteket látok mindenhol.
Elképzelhetőnek tartom, hogy Lázár János nem a fideszesekhez akart ezzel szólni, hanem sokkal inkább a pártnélküliekhez, vagy a magukat radikális jobboldalinak tartó választókhoz. Azt azonban egész egyszerűen kizártnak tartom, hogy egyáltalán nem jutott volna el az információ a szavazóikhoz – hiszen még a királyi tévén is meg kellett csodálniuk, hogy Lázár János őfelsége bocsánatot kért a mocskos jobbágyoktól. Tessék térdre esni! Ha valaki erről a témáról nem, vagy csak „valamennyit” hallott, akkor valljuk be: nem is akarta hallani.
Fideszes képviselők, influenszerek szokták úgy nevezni a szavazóbázisukat, hogy „csendes többség”. Ha a csendes többség (ami a felmérések alapján gyanús, hogy már kisebbség) azután sem hallott Lázár cigányozásáról, hogy végighaknizták a cselédsajtót azzal a hazugsággal, mely szerint a miniszter fórumát az incidens után bűnöző romák zavarták meg Magyar Péter megrendelésére, akkor egyszerűen őket nem érdekli Magyarország közélete, politikája, mindennapjai. Legalábbis azok a témák biztos nem, amik rosszul érinthetik azt a pártot, amelyiknek szurkolnak. (A választók szurkolói magatartásáról korábbi publicisztikámban, ITT írtam.) Onnantól érdekli őket bármilyen necces eset, miután legyártották nekik az egy fokkal jobban hangzó „új igazságot”. Például, hogy ezek a fórumot megzavaró emberek bűnözők és amúgy is Osama bin Laden küldte őket oda atombombát robbantani, vagy hogy a Szőlő utcában BÖRTÖN VAN!!! Vagyis volt.
A Lázár-ügy csak egy újabb eset, ami szemlélteti, hogy a posztkommunista magyar társadalom hogyan éli túl a Fideszt. Abban az országban, ahol hatalmasok és hűbérurak lettek a közszolgák, ahol komplett szektorokat ad és vesz egy kollégiumi szoba, a legkönnyebb esély a túlélésre, hogy csatlakozol. Nem véletlen, hogy életkorukból adódóan a kommunizmust is megélők és az alacsony iskolai végzettségűek a Fidesz törzsszavazói. Természetesen a hazai média válságos állapota sem segít leküzdeni ezt a cselédmentalitást, de már a pártállam is olyan szintű önellentmondásban van, hogy a hűséges követőiknek is már csak a kognitív disszonancia maradt.
Ennek jelentése, hogy feszültséget okoz, ha egy új információ szemben áll azzal, amit addig gondolt vagy tett az ember – így ezt igyekeznek gyorsan orvosolni és valamilyen módon feloldják ezt az ellentmondást. Erre három főbb megoldás van:
- tagadni az új információt,
- vállalhatatlanul, összefüggéstelenül érvelni a saját meggyőződés mellett, vagy
- figyelmen kívül hagyni az új információt.
A Lázár-ügy esetében is feltehetően ez történt. Szerintem sokan csak füllentettek a közvéleménykutatóknak, hogy nem hallották vagy csak „valamennyit” hallottak a Lázár-ügyről.
Ha valaki hosszú évek alatt elhitte, hogy szeretett pártja családbarát, segíti a romákat és mélyen vallásos, akkor minden ennek ellentmondó információt taszít magától. Hiszen ha meggyőződne ennek ellenkezőjéről (Szőlő utca, Lázár számos cigányok ellen tett kijelentése, kegyelmi botrány), akkor azt gondolhatná, hogy sok-sok évig a sötétben élt és megvezették jól hangzó lózungokkal – ez pedig borzalmas érzés, így az elme védekezik ellene. Ezért van az, hogy sok fiatal már nem tud a kormánypárti családtagjaival sem beszélni politikáról, hiszen minden Orbán és Fidesz elleni kritikát közvetlenül, személyes támadásként fognak fel, frusztráltak lesznek azok a szavazók, akik kognitív disszonanciában szenvednek.
Már egy baráti, könnyed vita is belső feszültséget szülhet, hiszen ők nem mással, hanem önmagukkal állnak vitában.
És persze nem állítom, hogy minden fideszes szenved ettől, de egészen biztos, hogy sokan. Ezt némiképp a 21 Kutatóközpont felmérése is megerősíti. Mármint előbbit, hogy nem mindenki szenved ettől, hiszen a kormánypárt választóinak 21%-a mondta azt, hogy le kellene mondania a miniszternek (az összes választ vizsgálva ez 55%). Biztosan vannak olyanok is, akik csak azért vélekednek így, mert rosszul jött a pártnak kampányidőszakban a cigányozás, de feltételezem, hogy egy részük szerint valóban felháborító az eset, pártszimpátiától függetlenül.
Szintén kognitív disszonanciáról árulkodik, hogy ennek fényében nem elég, hogy csak a fideszesek 6 százalékának romlott a véleménye a pártról, de 12 százalékuknak még kifejezetten javult is. Meghosszabbítjuk Bicskéig, ugye. Ezzel szemben a pártnélküliek (akik hasonló arányban értesültek saját bevallásuk szerint az esetről) 29%-a mondta, hogy romlott a véleményük a Fideszről.
A kegyelemdöfés pedig a legutolsó grafika: a kormánypárti szavazók csupán egyetlen százaléka értékeli rossznak vagy nagyon rossznak (utóbbi 0%) a párt magyarországi cigányságért végzett teljesítményét. Az összes válaszadót figyelembe véve ez 42%. A választással kapcsolatban csak egy dolog biztos: bárki is lesz a miniszterelnök, roppant nehéz dolga lesz abban, hogy ezt a kettészakadt társadalmat valamelyest összekovácsolja. Már ha lesz ilyen célja.
———
A Vélemény rovatunkban megjelent írások nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. A tartalom megtartása mellett ezeket az írásokat jogunkban áll a jobb olvashatóság érdekében megszerkeszteni. Van véleménye? Szeretné másokkal is megosztani? Írjon nekünk a [email protected] címre.
