Az arcfelismerő külső üvegébe ököllel beleütő férfinak – többszörösen büntetett előélete miatt – végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség. A Magyar Orvosi Kamara korábban tiltakozott a kórházakban bevezetett arcfelismerő beléptetőrendszerek ellen. Novemberben három fővárosi intézményben működött élesben a rendszer. Hraskó István írása.
Dr. Bodó Marianna főügyészségi csoportvezető ügyész, sajtószóvivő közleményében leírta: a vád szerint a többszörösen büntetett férfi 2025. július 26-án hajnalban Kecskeméten a kórház főbejárata előtt feldúlt állapotban ököllel beleütött az arcfelismerő kamerával ellátott beléptető egység külső üvegburkolatába.
Az ütés hatására a panel betört, 653 ezer forint kár keletkezett. Az Országos Kórházi Főigazgatóság – mint sértett – a nyomozás során kára megtérítése érdekében polgári jogi igényt jelentett be.
„Miután a cselekményt felfedezték, beazonosítását követően a rongálót a kecskeméti rendőrök előállították. Az ügyészség a férfit rongálás bűntettével vádolja és ezért az előéletére is figyelemmel vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza” – tudtuk meg a vádhatóság szóvivőjétől. A büntetőperben a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.
Salátatörvénybe tették bele
Tavaly tavasszal lett téma, hogy többfunkciós beléptető- és kamerarendszert építenek ki az állami fenntartású egészségügyi intézményekben. Az erről szóló döntés egy 2024 nyarán elfogadott salátatörvénybe került, az indoklás szerint azért, hogy „ellenőrizzék az alkalmazottak munkaidejének betartását, az intézménybe történő be- és kilépését”.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2025 tavaszán azt közölte, hogy a rendszer a vagyonvédelem mellett bűnmegelőzési célokat is szolgál majd, a biztonságos és hatékony működéséhez fotókat is készítenek a dolgozókról, az OKFŐ szerint a fotózás az adatvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett történik.
„A rendszer célja nem az egyéni teljesítmény mérése, hanem az ellátás biztonságának növelése, a dolgozók jelenlétének nyomon követésével” – válaszolta akkor (2025 áprilisában) megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház.
Az intézmény portálunknak szintén azt hangsúlyozta, hogy az adatkezelés és a beléptetés szabályozása a hatályos adatvédelmi és munkajogi előírások figyelembevételével történik, a dolgozókat minden esetben megfelelő tájékoztatásban részesítik.
„A beteglátogatások rendjét szintén egységes elvek mentén, a betegellátás zavartalanságát szem előtt tartva szabályozzuk” – közölte a kecskeméti kórház, hozzátéve: a technikai részletek véglegesítése még zajlik.
A MOK és a TASZ is tiltakozott
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már 2025 áprilisában levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, magyarázatot kérve az arcfelismerő rendszer bevezetésének szükségességéről és arányosságáról. Álmos Péter, a kamara elnöke nyilvánosan kifejezte, hogy bár érthető a munkáltató igénye a munkaidő számonkérésére, az alkalmazott eszköz aránytalan beavatkozást jelent a magánszférába. A kamara álláspontja szerint a pontos munkaidő-nyilvántartás megvalósítható kevésbé invazív módszerekkel is – írta meg a Pharmindex szakportál.
„A MOK hibás eszköznek és rossz üzenetnek tartja a kamerák alkalmazását. Demoralizáló, hogy az egészségügy vezetése nem bízik a gyógyító orvosokban és szakdolgozókban, megfigyelő eszközökre van szüksége az ágazat irányításához. Orvos és ápolóhiány van egész Európában, így a magyar állami egészségügy éles versenyben van a szakemberekért a hazai magánszektorral és külfölddel egyaránt. Az orvosok és ápolók számára (mint minden szakma képviselőinek) az olyan helyek lesznek vonzóak, ahol jól tudják végezni a munkájukat, és ahol érzik, hogy bíznak bennük” – közölte az orvosi kamara.
A Társaság a Szabadságjogokért pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a biometrikus adatokon alapuló ellenőrzés szükségtelen és túlzottan invazív megoldás. A jogvédő szervezet álláspontja szerint sem a kormányzat, sem az egészségügyi intézmények nem mutattak be olyan kimutatást vagy bizonyítékot, amely igazolná, hogy közvetlen összefüggés állna fenn az egészségügyi ellátás problémái és a dolgozói munkaidő betartásának hiányosságai között.
A jogszabály szerint 2025 júniusától kellett volna élesben működnie az új rendszernek, ám mint arról a Népszava beszámolt, sok helyen a dolgozók megtagadták a kamerás azonosításhoz elrendelt kötelező fotózást.
A Népszava értesülései szerint Révész János országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség sajtó kizárásával zajló zártkörű fórumán mondta el, hogy több csoportra osztották az intézményeket, de még azoknál is, akiknél november elseje volt az új határidő, voltak informatikai problémák, illetve a mágneskártyákat sem sikerült mindenhova kiszállítani. Állítólag a főigazgató közölte, hogy az új beléptetőrendszert továbbra is pilotként kezelik, nincs is munkajogi következménye, ha ezt nem használják. Egyelőre csak azt akarják elérni, hogy a dolgozók megszokják, hogy lesz elektronikus nyilvántartás. Novemberben még csak három fővárosi intézményben működött élesben a dolgozók kamerás azonosítása.
