A varsói rendőrség hivatalosan is elfogatóparancsot adott ki Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszter ellen, akit szökevényként tartanak nyilván, és több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak.
A HVG cikkében olvashatjuk, hogy Ziobro a Fidesszel szoros kapcsolatot ápoló lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányában töltötte be az igazságügyi miniszteri tisztséget. Januárban vált ismertté, hogy a hazájában hivatali visszaélések miatt indult büntetőeljárások elől Magyarországra menekült, ahol a magyar kormány politikai menedékjogot biztosított számára. Varsó emiatt bekérette a magyar nagykövetet, az ügy tehát diplomáciai feszültséget is okozott
A varsói kerületi bíróság csütörtökön rendelte el Ziobro letartóztatását, ugyanakkor kérdéses, hogy a lengyel hatóságok képesek lesznek-e érvényt szerezni a döntésnek. A magyar kormány ugyanis már decemberben elfogadott egy olyan törvénymódosítást, amely gyakorlatilag kizárja Ziobro kiadatását.
A változtatás – írja a HVG – az EU tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt úgy módosítja, hogy 2026-tól a magyar hatóságok akkor sem hajthatnak végre európai elfogatóparancsot, ha azt Magyarország vagy az EU más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ez azt jelenti, hogy még egy varsói bíróság által kiadott európai elfogatóparancs esetén sem lehet átadni Ziobrót Lengyelországnak. A szabályozás ráadásul akkor is érvényben maradna, ha az érintettek időközben magyar állampolgárságot szereznének, és ezzel formálisan megszűnne menekültstátuszuk, de annak feltételei továbbra is fennállnának.
Ziobro már a harmadik olyan politikus a sorban, aki Magyarországon keresett menedéket: Marcin Romanowski, Ziobro egykori helyettese 2024-ben érkezett Budapestre, míg hat évvel korábban Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök menekült el hazájából az igazságszolgáltatás elől.
A tét persze igencsak nagy, különösen Ziobro számára, hiszen ha le tudják vele szemben folytatni az eljárást a lengyel hatóságok, akkor a végén akár 25 év börtönre is ítélhetik – olvashatjuk a HVG cikkében, akik egy korábbi írásukban részletesen is utánajártak a diplomáciai botrányt okozó kormányzati magatartásnak.
