Egy friss magyar kutatás aggasztó eredményekre jutott a Duna menti ipari létesítmények környezetében. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai 2024-ben indított vizsgálataik során az úgynevezett „örökvegyületeket”, vagyis a PFAS-csoportba tartozó szerves anyagokat keresték a folyó vizében és üledékében. A mérések szerint ezekből jelentős mennyiséget találtak, különösen a nagyobb akkumulátorgyárak, valamint egy papírgyár és egy olajfinomító közelében – írta meg a Telex. Lapszemle.
Az ipar okozta szennyezések iránt azért is nagy az érdeklődés, mert néhány hete ismét országos figyelem irányult a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárára. A Telex február elején megjelent cikke szerint az üzemben éveken át mérgező vegyi anyagok belégzésének tehették ki a dolgozókat, miközben a cég hosszú időn keresztül nem tett érdemi lépéseket a helyzet rendezésére.
De mik is azok a PFAS-ok, amit a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói mértek? A rövidítés több ezer, különböző mértékben fluorozott, tartós, bioakkumulatív és toxikus szerves vegyületet takar. Ezek az anyagok rendkívül lassan bomlanak le, képesek felhalmozódni az élő szervezetek szöveteiben, és hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthetnek.
A kutatási eredményeket a szakemberek a Journal of Environmental Chemical Engineering 2026-os számában közölték. Közleményük hangsúlyozza: a Duna kiemelten érzékeny a PFAS-szennyezésre, mivel egyszerre szolgál ivóvízbázisként, öntözővíz-forrásként, közlekedési útvonalként és rekreációs térként, miközben ipari és mezőgazdasági területek kapcsolódnak hozzá. A vegyületek nemcsak a vízben, hanem az üledékben is jelen vannak, ahol a magas szervesanyag-tartalom miatt különösen felhalmozódhatnak. Árvizek idején ezek részben újra mobilizálódhatnak, így tartós hatást gyakorolhatnak a vízi ökoszisztémára.
Üzleti titokként kezelt anyagok
A kutatók szerint további problémát jelent, hogy egyes hazai üzemek üzleti titokra hivatkozva nem adnak részletes tájékoztatást az általuk használt adalékanyagokról. Pedig biztonsági és környezetvédelmi szempontból alapvető lenne tudni, milyen anyagok érkeznek egy gyárba, és pontosan milyen molekulák távoznak onnan. A szakemberek szerint ezt hatósági szinten kellene biztosítani, és ehhez igazítani a korszerű víztisztítási technológiákat is.
A kutatócsoport 2024 júliusa és 2025 januárja között összesen 96 mintát vett nyolc magyarországi helyszínen. A legmagasabb szennyezettséget közvetlenül az ipari kibocsátások közelében mérték; a koncentráció a kibocsátási ponttól távolodva 30–40 százalékkal csökkent, ami egyértelműen ipari eredetre utal. A legnagyobb üledéki PFAS-koncentrációt a komáromi akkugyár térségében mutatták ki, de a dunaföldvári papírgyár környezetében is magas értékeket mértek. A Sződligetnél és Ercsinél mért adatok pedig a gödi akkumulátorgyár Vácra juttatott és ott kezelt, valamint a százhalombattai kőolaj-finomító ipari szennyvizének a Dunára kifejtett hatását tükrözik.
A teljes cikk elolvasható a telex.hu oldalán.
