A gyógyszergyártók sokszor kiviszik a termékeiket a nem támogatotti körbe. Ma már szinte minden betegség készítményei megtalálhatóak a delistázott gyógyszerek között, ide tartoznak a nem kötelező védőoltások, jó néhány fájdalomcsillapító, lázcsillapítók, de még ismert antibiotikumok is – írta meg a Válasz Online. Lapszemle.
Egyes gyógyszerek akár háromszor annyiba kerülhetnek, vagy harmincezer forintos különbséggel kaphatók más-más patikákban. Hogy mi lehet ennek az oka, ezt tárja fel részletes cikkében a Válasz Online.
Mint a cikkből kiderül, a probléma fennállása az Orbán-kormány által bevezetett Széll Kálmán tervhez vezethető vissza, amit 2011-ben hirdettek meg. Ennek a célja az volt, hogy a gyógyszerpiaci szereplőket komoly versenyre kényszerítse, ezáltal elméletileg meghagyva a legolcsóbb alternatívát, illetve az ideológiai alátámasztás szerint a gyógyszerkassza kiadásait hitelből fedezi az ország, és „egy átláthatatlan, korrupt rendszeren keresztül ez a pénz a gyógyszergyárakhoz kerül. Az így keletkezett államadósságot azonban a magyar adófizetőknek kell visszafizetni.”
Gyakorlati oka viszont más: a kormány el akarta kerülni a túlzottdeficit-eljárással járó megszégyenülést. A terv aktualizálása során úgynevezett vaklicitet indítottak: a versenytársak nem látták egymás árajánlatait. A legalacsonyabb árú gyógyszertermékek váltak az alapmértékké, és az attól legfeljebb öt százalékban eltérő termékek kapták meg a tb támogatást. A többi viszont nem, sőt, akár ki is törölhették a támogatottak listájáról – olvasható a Válasz Online cikkében.
A következmény az lett, hogy sok gyógyszert levettek a listáról, illetve néhány cég úgy döntött, hogy nem is kér a támogatásból, az áraikat meghagyják úgy, ahogy van. Az utóbbinak az oka a nagyobb piacok figyelembevétele volt: ha Magyarországon csökkentik az árakat, akkor például Németországban és Franciaországban is kellene, ami nagy profit veszteséghez vezetett volna. Ha pedig egy gyógyszert törölnek a listáról, akkor a betegek azt fogják érzékelni, hogy az ára azonnal és sokszor nagymértékben megugrik, az egészségbiztosító ártámogatásának megvonása miatt.
A „katasztrofális egészségügyi kiadás” a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) által alkotott szakkifejezés. Azt értjük ezalatt, hogy „a családok az élelemre, rezsire és lakhatásra költött összeg után megmaradt bevételük több mint 40 százalékát a saját gyógyíttatásukra fordítják”. Ez az arány 2010-ben, avagy a Széll Kálmán terv előtt 0,5 százalék volt. 2015-ben viszont már 12 százalék lett. Ez a jelenség különösen rossz hatással van a szegényebb háztartásokra.
Mégis, papíron jobb a helyzet, mint volt: több támogatást adnak most. 2010-ben egy elméleti 100 forintos termékből 72 forintot fizetett az állam, míg manapság meg 75 forintot fizet. Hogyan lehetséges az, hogy így is növekedett a katasztrofális egészségügyi kiadás jelenléte? A válasz magában a kutatásban rejlik: csak a tb- támogatott gyógyszereket nézi. Tény, hogy ezek a termékek olcsóbbak, de ezek egy nagyon kicsi részét alkotják az egész halmaznak.
Tovább részletek a Válasz Online cikkében.
