Az amerikai erők szerda hajnalban nagy erejű bunkerromboló bombákkal támadták az iráni partvidék katonai célpontjait a Hormuzi-szoros közelében, arra hivatkozva, hogy az ott telepített rakéták veszélyeztetik a nemzetközi hajózást. A csapás illeszkedik az Egyesült Államok korábbi akcióihoz, amelyek során már tavaly is hasonló fegyvereket vetettek be iráni nukleáris létesítmények ellen. Lapszemle.
A konfliktus gyorsan eszkalálódik: Irán kazettás robbanófejekkel felszerelt rakétákkal lőtte Tel-Avivot, válaszul egy magas rangú iráni vezető meggyilkolására. A támadás civil áldozatokat követelt, és tovább növelte az izraeli halottak számát. Eközben Izrael Libanon felé is kiterjesztette hadműveleteit, légicsapásokat mérve Bejrút egyes negyedeire – írja a 444.hu nemzetközi lapokra hivatkozva.
A háború regionális méretűvé válását jelzi, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump vezetésével – szövetségeseit is beavatkozásra próbálta rávenni, ám a NATO-országok eddig elutasították a részvételt, hangsúlyozva, hogy nem tekintik saját konfliktusuknak az iráni–izraeli háborút. Trump emiatt a szövetségi rendszer jövőjét is megkérdőjelezte.
Közben a feszültség Irakra is átterjedt: az Egyesült Államok evakuációra szólította fel állampolgárait, miközben Bagdadban ismét támadás érte az amerikai nagykövetséget. A fejlemények azt mutatják, hogy a konfliktus már nemcsak két ország ügye, hanem az egész térség stabilitását fenyegető válsággá vált.
Az iráni háború miatt lemondott a Trump-kormányzat terrorelhárításért felelős vezetője
Joe Kent, az amerikai terrorelhárítási központ vezetője lemondott, mert nem ért egyet az Irán elleni háborúval. Indoklása szerint Irán nem jelentett közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra, és úgy véli, a konfliktus mögött elsősorban izraeli érdekek és befolyás állnak – írja a 444.hu a New York Times alapján.
